Tér és Társadalom 22. évf. 2008/3. 3-25. p.
Tér és Társadalom XXII. évf. 2008 s 3: 3-25
A HATÁRTÉRSÉG TÉRSZERKEZETI JELLEMZ ŐI
(Features of the Border Region's Spatial Structure)
HARDI TAMÁS
Kulcsszavak:
határtérség térszerkezet városhálózat területi fejlettség
A tanulmány a szlovák—magyar határtérség területi szerkezetét elemzi. A határtérség területi kiterjedését
nagymértékben befolyásolja a térszerkezet, a városhálózat, a közlekedési tengelyek. A szlovák—magyar
államhatár hosszú, változatos társadalmi-gazdasági és természeti környezetet választ szét. Ezek a terüle-
tek valaha egy állami keretbe tartoztak, így esetükben érdekes annak tanulmányozása, hogy milyen terü-
leti következményekkel jár egy államhatár a területi fejlettségre, városhálózatra, a lakosság mozgási
pályáira. A tanulmány végén empirikus kutatásunk eredményeként bemutatjuk a kérd őívünk válaszadói-
nak fő célterületeit a másik állam határtérségében.
Bevezet ő
A szlovák—magyar határ 679 1 kilométeres hossza változatos természeti-társadalmi
környezetet vág ketté. Nem beszélhetünk általában szlovák—magyar határtérségr ől,
hiszen alföldektől hegyvidékig, nagyvárosi agglomerációktól városhiányos periféri-
ákig több, eltérő jellegzetességekkel bíró területet fedezhetünk fel vizsgálataink
során. Megfigyelhetjük azt a törvényszer űséget, hogy a határ mindkét oldalán a
gazdasági-társadalmi fejlettségben egy nyugat—kelet irányú lejt ő létezik.
A határtérség fejlettségbeli különbségeire rányomja a bélyegét az a tény, hogy va-
laha egy államalakulathoz tartozott. Az 1920. évi trianoni békeszerz ődésben a határt
elsősorban gazdasági, katonai-stratégiai és közlekedés-földrajzi szempontok figye-
lembevételével jelölték ki (Hevesi—Kocsis 2003). Így a mindennapi élet szervezése
szempontjából oly fontos lakossági kapcsolatok hálózata, a településhálózat szem-
pontjai, illetve az etnikai szempontok háttérbe szorultak.
A határtérség Közép-Európa egyik legdinamikusabban fejl ődő területétől, Bécs
vonzáskörzetétől a nagyrégió peremvidékéig húzódik. A szlovák—osztrák—magyar
hármashatár vidék, kiegészítve a dél-cseh területekkel egész Európa egyik legdina-
mikusabb térsége. Itt els ősorban Bécs, de ma már Pozsony központi funkciói is épí-
tik határon átnyúló vonzáskörzeteiket, egybekapcsolva olyan térségeket, amelyeket
alig két évtizede még világrendszerek határa választott el egymástól, de korábban
egy államalakulathoz, az Osztrák—Magyar Monarchiához tartoztak. Az egykori bi-
rodalom e centrumtérségének fejl ődési potencíáljára már a kilencvenes években
felhívta a figyelmet Gorzelak, amikor a „közép-európai banán" részeként határozta
meg azt (Gorzelak 1995; Rechnitzer 1998). Ez a Gdansktól Prágán át Budapestig
húzódó nagytérségi fejlődési tengely magába olvasztja határtérségünk nyugati sza-
Hardi Tamás: A határtérség térszerkezeti jellemzői.
Tér és Társadalom, 22. 2008. 3. 3–25. p.
4 Hardi Tamás TÉT XXII. évf. 2008 s3
kaszát, míg keleti felén ez a dinamika nem vagy csak lokálisan, mérsékelten érezhet ő .
Mindemellett még számos térségi specialitás is található a vizsgálati területen, ame-
lyeket tanulmányunkban kívánunk bemutatni.
Határtérség és térszerkezet
Tanulmányunkban a szlovák—magyar határtérséget vizsgáljuk, annak térszerkezeti
meghatározottságait. Határtérség alatt azt a határ menti területet értjük, amelynek
életére, gazdasági-társadalmi folyamataira jelentős befolyást gyakorol az államha-
tár léte. Hansen (1983) definíciója még egy olyan korban született, amikor az euró-
pai határok többé-kevésbé elválasztó jelleg űek voltak. Napjainkban mindenképpen
ki kell emelnünk azt a tényt, hogy a határtérség kiterjedését már nem (csak) maga
az államhatár, hanem az elválasztott határ menti területek térszerkezeti jellegzetes-
ségei, a város- és közlekedési hálózatok határon átnyúló kapcsolódásai, valamint a
határ két oldalának eltér ő gazdasági-társadalmi jellemz ői szabályozzák. Ezek alakít-
ják ki azokat a határon átnyúló lakossági és gazdasági mozgásokat, amelyek a nem-
zetállami tér határ menti területeit olyan különlegessé teszik. Napjainkban és térsé-
günkben tehát azt tekinthetjük határ menti térségnek, amelynek mindennapi életét
alapvetően befolyásolják a szomszédos határtérséggel fenntartott interakciók.
A térbeli határokkal foglalkozó irodalom egyre többször utal a gyakorlati élet azon
tényére, hogy a régiók (itt a különböz ő államokhoz tartozó térségek) közötti éles
elhatárolás ma már a múltté, s egyre inkább a rendszerek közötti átmeneti jelleggel
bíró övezetek kialakulását figyelhetjük meg (Fleischer 2001; Novotny 2007). Való-
jában a két definíció együtt érvényes, hiszen továbbra sem negligálhatjuk a határ
térszerkezet formáló szerepét, még akkor sem, ha a schengeni bels ő határok eseté-
ben az államhatár fizikai korlátozó szerepe megsz űnt. Még az államhatár teljes
megszűnése esetén is (mint pl. a belső német határ) a vonal történelmi szerepénél
fogva megmarad, hiszen a határ menti területek fejlettségi, hálózati jellegzetessége-
inek kialakításakor fontos szerepe volt a nemzetállami fejl ődés során. Az EU bels ő
határai is csak az átlépés teljes szabadságát biztosítják, de a mindennapi életet sza-
bályozó nemzetállami rendszerek különbségei megmaradtak. Az EU küls ő határai, s
a nem-EU határok pedig továbbra is fizikai értelemben akadályozzák az interakciók
szabad alakulását. E definíció-páros tehát a határtérség funkcionális megközelítését
tartalmazza, s így kevésbé ad módot a közigazgatási természet ű lehatárolásokra.
Látható, hogy egyik meghatározás alapján sem vagyunk képesek egy éles, pontos
határtérség lehatárolást tenni, hiszen ahány funkció, annyi mozgástér létezik, mást
fog kialakítani a munkavállalás, mást a bevásárlás stb. Ugyanakkor sok esetben
kénytelenek vagyunk kompromisszumot kötni, s p1. a jelen kutatás vonatkoztatási
területét kijelölni. Korábbi vizsgálatok eredményeire támaszkodva a kutatásunk
vizsgálati területének lehatárolásakor egy 20 km széles sávot min ősítettünk automa-
tikusan határtérségnek, majd ezt tapasztalati úton kiegészítettük olyan, főként városi,
Hardi Tamás: A határtérség térszerkezeti jellemzői.
Tér és Társadalom, 22. 2008. 3. 3–25. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s3 A határtérség térszerkezeti 5
urbánus területekkel, amelyek a határon átnyúló mozgások központjai, a határon
átvezető utak első fontos állomásai.
Meghatározásához az alábbi jelenségek vizsgálatát végezhetjük el:
Vizsgálnunk kell a határtérség elhelyzekedését a határos államok területi fejlett-
ségi struktúrájában, valamint fontos információt rejt a határtérségek közötti fej-
lettségi különbségek bemutatása is. A strukturális alapok, a centrum—periféria
viszonyok bemutatása mellett fontos azoknak a térszerkezeti fejl ődési tenge-
lyeknek az ismerete, amelyek a nemzetállaminál nagyobb területi egységek,
nagyrégiók keretei között alakulnak, alakultak ki. Ezeket meghatározhatják a vá-
roshálózat, a történelmi állami, birodalmi keretek, de a modern gazdaság európai
léptékű területi jellemzői is.
— A lakossági mozgások (vagy lehetséges mozgások) egyik legfontosabb befolyá-
soló tényezője a városok vonzásterei, a városhálózat és az államhatár viszonya.
A határ elválasztó szerepe korlátozza a központok elméleti vonzáskörzeteit s vi-
szont, kialakulnak olyan térségek, amelyek a hazai városhálózat vonzásteréb ől
kimaradnak vagy gyengén integráltak, városhiányos perifériák. Általában azt
mondhatjuk, hogy az államhatár történelmi térformáló szerepének egyik legfon-
tosabb manifesztációja a városi vonzásterületek átalakítása. Napi mozgásaink
nagy része a településhálózati jellegzetességekhez igazodik: a munkahely, a
szolgáltatások igénybevétele, az iskola egyre kevésbé köt ődik a lakóhelyhez,
azokat különböző településeken, központokban vesszük igénybe. A határ men-
tén élők számára ezek lehetnek hazaiak, de lehetnek a gyakran térben közelebbi,
de másik állam területére es ő települések.
Általában az előző kettővel egymást erősítő kölcsönhatásban van a közlekedési
hálózat alakulása is. A nagy hálózati elemek határokat keresztez ő irányai általá-
ban a tranzitforgalom szolgálatában állnak, amelyek a hatrátérség szempontjából
önmagukban nagy jelent őséggel nem bírnak. Maga a határ átlépése ma már nem
jár időveszteséggel, így a határ korábbi, forgalmat megállító hatása sem jelent-
kezik. Ezek a pályák ugyanakkor nagy jelent őséggel bírhatnak a határtérségek
megközelíthetősége szempontjából, ami egyéb más tényez ők jelenléte esetén a
szerzett periférikus helyzet oldását eredményezheti. A közlekedési hálózat másik
fontos szintjét a határtérség bels ő feltárását el ősegítő hálózati elemek alkotják,
amelyek határon átnyúló integrációja gyakran nehezebben valósul meg, mint a
nagy tengelyeké. A határtérségen belüli térszerkezet egyik legfontosabb alakítói
ezek az utak (de ide tartoznak még a hidak, kompok, tömegközlekedési vona-
lak), hiszen a központok (a határ másik oldalán elhelyezked ő központok) meg-
közelíthetőségét befolyásolják.
Mindezek alapján rajzolódnak ki azok a mozgások, interakciók, amelyek a ha-
tártérségek belső hálózatát, integrációját kialakítják. Ezek száma, intenzitása,
iránya adja meg számunkra a határtérségi integráció alapvet ő típusait, amelyek
alapján meghatározhatjuk az egész határtérség alapvet ő belső struktúráját. Eze-
ket a típusokat kiválóan bemutatja Martinez modellje (Martinez 1994, 7), melyre
munkánk során támaszkodhatunk (1. ábra).
Hardi Tamás: A határtérség térszerkezeti jellemzői.
Tér és Társadalom, 22. 2008. 3. 3–25. p.
6 Hardi Tamás TÉT XXII. évf. 2008 s3
1. ÁBRA
Interakciók a határ menti térségekben
(Interactions in the Border Regions)
Ebdetmedess Egymás =lepi lÉkqeá 11zWerá
haltrillnigek hounitraigat asnaliakii
luoiravntirk
Forrás: Martinez (1994, 7).
— Az elidegenedett határtérségek között feszültségek jellemz ők, a határ zártnak
minősíthető , és az interakciók a két terület között teljesen vagy közel teljesen hi-
ányoznak, s mindkét állam idegenként, ellenfélként ismeri el a másik felet. Ma-
gyarországon ilyen szituáció csak nagyon rövid ideig és részlegesen állt fenn, a
két világháború között a Kisantant államokkal szemben, valamint az ötvenes
években a magyar—osztrák és a magyar—jugoszláv határ viszonylatában. A lakos-
ság ekkor sem ismerte el idegenként a másik oldalt, ez a magyar határok sajátsá-
gos történetéb ől adódik.
— Az egymás mellett létező országok között a helyzet pillanatnyilag stabil, a határ
némileg nyitott, s lehető vé teszi a kétoldalú nemzeti kapcsolatok fejl ődését.
A két ország lakosai amolyan eseti ismertség szintjén érintkeznek egymással, de
a határos országok csak zárt együttm űködéseket fejlesztenek egymással. Erre
példa az osztrák—magyar határ a szocializmus id őszakában.
A kölcsönösen együttműködő határtérségek esetében a két ország közötti stabili-
tás a jellemző. A gazdasági és társadalmi komplementer körülmények el ősegítik
az interakciók fejl ődését, a határtérség területi b ővülését. A határos országok ba-
ráti és kooperatív kapcsolatok kialakítására törekednek. A kilencvenes években a
magyar határok mentén a háborús országok kivételével jellemz ő volt a kapcsola-
tok ilyen szintje.
— Az integrált határtérségek (a határrégió) akkor jöhet létre, ha a stabilitás er ős és
permanens. A két ország gazdasága funkcionálisan összeolvad, s az emberek és
javak áramlása a határon keresztül már nem korlátozott. A két ország egyetlen
társadalmi rendszerként fogható fel. A kapcsolatok ilyen magas szintje még nem
alakult ki Magyarország és a szomszédos országok viszonylatában.
A határtérségek térszerkezetére vonatkozó ismereteinket tehát két kontextusban is
összefoglalhatjuk. Egyrészt vizsgálhatjuk az adott államok területi struktúrája szem-
pontjából, így annak részeként elemezhetjük jellemz őiket, az adott államok centrum-
térségeihez, fejlődési tengelyeihez, a nemzeti, nagytérségi városhálózathoz való viszo-
nyát, amelyek együttesen végeredményben kialakítják a határtérséget, valamint elemez-
hetjük a határtérség bels ő strukturális jellemzőit, egységként kezelve a határ eltér ő olda-
lain található területeket, s ezen belül írhatjuk körül az összetartozó elemeket.
Hardi Tamás: A határtérség térszerkezeti jellemzői.
Tér és Társadalom, 22. 2008. 3. 3–25. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s3 A határtérség térszerkezeti 7
A határtérségek fejlettségi különbségei a Kárpát-medencében
A határ menti területek fejlettségbeli különbségeit NUTS3 szinten vizsgáltuk a
Kárpát-medencében2. Ehhez a legegyszer űbb, s többé-kevésbé egységesen besze-
rezhető valutaárfolyamon mért, egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) összeveté-
sét végeztük e1 3. Megvizsgáltuk mértékét, a szomszédos határtérségek közötti kü-
lönbségét, valamint változását 2001 és 2004 között (2. ábra). Bár adataink statiszti-
kai értelemben összevethet ők, még fenntartásokkal kell kezelnünk őket, így nem
nélkülözhetik a magyarázatokat sem. A vizsgált területi egységek ugyanis eltér ő
nagyságúak, eltérő a határhoz viszonyított helyzetük, alakjuk. Horvátországban, pl.
a vizsgált megyék lényegesen kisebb méret űek, mint a szomszédos magyar megyék,
ráadásul a határ mentén elnyúlva perifériákat ölelnek fel. Nagyszombat kerület el-
nyúló alakja okán tartalmazza a magyar határtól távoli Nagyszombat adatait is, ami
lényegesen megemeli a kerület kibocsátását. Reálisabb képet adnának a kistérsé-
gi/községí szintű értékelések, de összehasonlítható adatokat ezekre a szintekre be-
szerezni nem lehet. Így maradtunk a legkisebb területi egységeknél, amelyekre még
GDP adat beszerezhető, a NUTS3 területeknél.
2. ÁBRA
A határ menti NUTS3 területi egységek fejlettségi szintje, változása a Kárpát-
medencében a 2001 és 2004 GDP/fő adatok alapján
(Level and Change of Development of NUTS3 Border Regions in the Carpathian
Basin by the Regional per Capita GDP in 2001 and 2004)
GDP 2004
USD/fii
▪ 10 000 - 23 300 (4)
▪ 9 000 - 10 000 (3)
Efi 8 000 - 9 000 (I)
El 7 000 - 8 000 (2)
O 6 000 - 7 000 (4)
O 5 000 - 6 000 (8)
u 3 000 - 5 003 (10)
0 1400 - 3 000 (3)
DP/fő változás GDP külőnbség mértéke
-2004 % szorzó
70 «MM 2,03 - 3,16 (6)
0 35 ~MM 1,87 - 2,03 (4)
• 7 • 1,52 - 1,87 (7)
• 1,32 - 1,52 (6)
- 1,22 - 1,32 (6)
- 1,03 - 1,22 (6)
Forrás: Eurostat és nemzeti statisztikai hivatalok (UA, SRB, CRO) adatai alap-
ján saját számítás és szerkesztés.
Hardi Tamás: A határtérség térszerkezeti jellemzői.
Tér és Társadalom, 22. 2008. 3. 3–25. p.
8 Hardi Tamás TÉT XXII. évf. 2008 s3
A Kárpát-medence határtérségeiben, b ő vebben az egész medencében a fejlettségi
lejtő k hasonló irányokat mutatnak. Az északnyugati, nagyvárosok (Bécs, Pozsony,
Budapest) által határolt, de Bécs központú terület dominanciája felt űnő, onnan kiin-
dulva tapasztalhatjuk a kelet és dél felé mutató lejt őket. A fejlettségi lejt ő aljára
északkeleten, Kárpátalján és délkeleten, a vajdasági Észak-Bánátban bukkanunk.
A vizsgált területen belül a legszegényebb (Kárpátalja) és a leggazdagabb (Észak-
Burgenland) terület között több mint tizenötszörös a mért különbség. Az egymással
érintkező , határos térségek esetében a GDP-vel mért fejlettségi szintek között nagy
(akár háromszoros) különbségeket is találunk, míg máshol egymáshoz hasonló szin-
tű területek találkoznak. A határ mindkét oldalán hasonló szint ű fejlettséggel inkább
a szegényebb területek esetében találkozhatunk. Így megállapíthatjuk, hogy a fej-
lettségi szintet nem minden esetben szakítja meg az államhatár jelenléte.
Az említett, Bécs központú fejl ő dési pólustól távolodva csökken a fejlettségi
szint. Bár az osztásközök választása miatt ábránk ezt nem mutatja, de Pozsonytól
Szlovéniáig érvényesül egy észak—dél lejt ő a határ valamennyi oldalán. A legmaga-
sabb GDP-vel Észak-Burgenland rendelkezik, majd az értékek fokozatosan mindig
alacsonyabbak Közép-, illetve Dél-Burgenland, majd a Pomurje régió esetében.
Hasonló csökkenés mutatható ki a magyar oldalon is.
Amennyiben megyei szint alatt, a kistérségek fejlettségét vizsgáljuk Magyaror-
szág esetében, akkor látható, hogy a megyéken belüli térszerkezet és a határok vi-
szonya eltérő a fejlett és a kevésbé fejlett megyékben. Az északnyugati országrész-
ben, Győ r-Moson-Sopron, Vas és Komárom-Esztergom megyékben a határ menti
kistérségek dinamikusan fejl ődő besorolást kaptak. Az els ő két megyében ez mond-
hatni természetes, hiszen a két megyeszékhely és egy megyei jogú város (Sopron) a
határ szomszédságában helyezkedik el. De további határ menti kistérségek is „fejlett"
kategóriába kerültek. Komárom-Esztergom megye esetében annál felt űnőbb, hogy a
megyeszékhely kistérsége mellett a Duna menti, tehát államhatár menti kistérségek
közül valamennyi ezt a legmagasabb szint ű besorolást érte el. A többi határszakasz
esetében azonban a kistérségek közepes vagy annál rosszabb értékeket mutatnak. Kü-
lönösen rossz a helyzet a keleti megyékben (Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-
Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Békés), ahol a határ menti kistérségek leszakadó
helyzetben vannak, s megyén belül is sokszor a leggyengébb eredményeket érik el.
A rendszerváltás után felértékel ő dtek a nyugati határtérségek és városok. Így kiala-
kult egy érdekes lépcs ő zetesség kelet és délkelet irányába: periférikus határ menti
területek érintkeznek náluknál jóval szegényebb, de a saját országukban fejlettnek
számító, s dinamikusan növeked ő területekkel. Érdekes jelenség, hogy a legnagyobb
fejlettségbeli különbségek ezekben a térségekben alakultak ki. Tehát a viszonylagos
fejlettség a határ nyugati, míg a dinamika a határ keleti (szegényebb) oldalán érvénye-
sül. Burgenland és Nyugat-Magyarország határán, valamint a román—magyar és a
szerb—magyar határon szinte tükörszer űen ismétlő dnek ezek a különbségek.
Románia esetében Temes megye a fő városi régió (Bukarest és Ilfov megye) után a
harmadik legmagasabb egy főre jutó GDP-vel rendelkezik. De Arad és Bihor megyék
is a legjobbak között vannak, meghaladva a román átlagértékeket. Mindegyik megye
Hardi Tamás: A határtérség térszerkezeti jellemzői.
Tér és Társadalom, 22. 2008. 3. 3–25. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s3 A határtérség térszerkezeti 9
esetében elmondható, hogy Románia legdinamikusabb megyéi közé sorolhatók, ha a
2001 és 2004 közötti növekedésüket vesszük alapul. Lényegében ezek a területek
Románián belül hagyományosan fejlettnek számítottak történelmi okoknál fogva is.
A Vajdaságban is hasonló a helyzet. Mindig is Szerbia legfejlettebb térsége volt,
GDP-je ma is meghaladja a szerb átlagot. Ugyanakkor Csongrád megyén belül Sze-
geddel, mint fejlődő kistérséggel, Csongrád többi részén, valamint Bács-Kiskun
megyén belül viszont átlagos vagy átlag alatti fejlettség ű területekkel találkozik.
Így ismereteink alapján egy érdekes mátrixot állíthatunk fel, amelyben egyszerre
értékeljük a saját országon belüli és a szomszédos kistérséghez viszonyított fejlett-
ségi szintet (1. táblázat).
Megállapíthatjuk, hogy határtérségeink általános fejlettségi szintjét az adott állam
fejlettsége határozza meg, míg dinamikáját az államhatárokhoz, a f ő kárpát-
medencei áramlási irányokhoz való viszonya. Itt megkülönböztethetünk „dinami-
kus", valamint „szélárnyékban" lev ő határtérségeket.
Dinamikusnak nevezhetjük a nyugat—keleti érintkezési felületeket, valamint déli
határunk keleti felét. Ezeken a szakaszokon er ősödnek a határon átnyúló interakci-
ók, városhálózati, vonzáskörzeti kapcsolatok. Jelent ős a határok átmenő forgalma
is. Szélárnyékban vannak azonban északi határunk keleti részei, valamint déli hatá-
runk nyugati fele. Ezeken a szakaszokon kisebb fejlettségbeli eltéréseket találunk
(az egy lakosra jutó GDP értékek között nincs másfélszeresnél nagyobb különbség).
1. TÁBLÁZAT
A határ menti területek fejlettségi mátrixa
(Development Matrix of the Border Regions)
A saját országában
Fejlettebb területek közé Fejletlenebb területek közé
sorolt sorolt
Pozsony főváros, Kassa Burgenland (A), Muravidék
A szomszédos határterülethez képest
(Sk), Győri, Komáromi, (Slo), Szlovákiával, Ukrajnával,
fejlettebb Tatai, Esztergomi kistér- Romániával, Jugoszláviával,
ség, Nagykanizsa, Pécs, Horvátországgal határos, máshol
Szeged, Debrecen (Hu) nem említett kistérségek (Hu)
Dunaszerdahelyi járás, Ersekújvári és a kelet-szlovákiai
Komáromi járás (Sk), járások Kassa kivételével (Sk),
Nagyvárad, Arad, Te- Baranya háromszög és a Dráva
fejletle-
mesvár (Ro), Vajdaság menti területek (CRO),
nebb
(Yu), Soproni, Kőszegi, Őriszentpéteri, Kapuvári, Csor-
Szombathelyi, Körmendi, nai, Encsi, Szikszói kistérség
Lenti kistérség (Hu) (Hu)
Forrás: Saját szerkesztés.
Hardi Tamás: A határtérség térszerkezeti jellemzői.
Tér és Társadalom, 22. 2008. 3. 3–25. p.
10 Hardi Tamás TÉT XXII. évf. 2008 s3
A munkanélküliségi mutatók vizsgálatánál természetesen figyelembe kell venni
azok országonként eltér ő számítási módjait Ennek ellenére az összehasonlításra
azért alkalmas munkanélküliségi ráták is érdekes térszerkezetet mutatnak a Kárpát-
medence határtérségeiben (3. ábra). Az általános fejlettséghez hasonlóan itt is érvé-
nyesül a nyugat—keleti lejt ő, s az északnyugat—délkeleti lépcs őzetesség. A keleti
NUTS3 egységek munkanélküliségi mutatói mindenhol magasabbak az országos
átlagoknál. Ugyanakkor az általános fejlettségbeli lejt ővel szemben, a határok nyu-
gati oldalán gyakran magasabb a munkanélküliség, mint a határok keleti oldalán. Ez
a mintázat megismétl ődik Észak-, illetve Közép-Burgenland és Gy őr-Moson-
Sopron megye, valamint délkeleti megyéink és Nyugat-Románia találkozásánál.
Jellemző, hogy az összehasonlíthatóság kedvéért alkalmazott 2005. év óta ezek a
különbségek növekedtek. Nyilván ez összefügg azzal a gazdasági dinamizmussal,
amit korábban már leírtunk, s az országok nyugati határvidékére jellemz ő. Ez a
megállapítás tehát a már bemutatott északnyugat—délkeleti irányú ró térszerkezeti
vonalra érvényes.
3. ÁBRA
A határ menti NUTS3 területi egységek munkanélküliségi rátája a Kárpát-
medencében
(Unemployment-rate of NUTS3 Level Border Regions in Carpathian Basin)
Munkanélküliségi ráta
2005 (%)
20 - 30 (4)
• 12 - 20 (4)
E 10 - 12 (3)
9 - 10 (2)
8- 9 (4)
0 7- 8 (4)
2 6- 7 (3)
El 5 - 6 (5)
El 4 - 5 (2)
u ma. (4)
Forrás: Eurostat és nemzeti statisztikai hivatalok (CRO) adatai alapján saját számítás és
szerkesztés.
Hardi Tamás: A határtérség térszerkezeti jellemzői.
Tér és Társadalom, 22. 2008. 3. 3–25. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s3 A határtérség térszerkezeti 11
Ezeken a „lépcs ős" területeken kívül határaink mentén rendre a hazainál nagyobb
munkanélküliségű térségek helyezkednek el. (Bár nincs hivatalos adatunk, de Kár-
pátalja és a Vajdaság esetében is ez a helyzet.) Különösen kirívó a különbség a du-
nai szlovák—magyar határszakaszon, ahol a hazaihoz mérve jelent ős (bár gyorsan
csökkenő) munkanélküliséget találunk a másik oldalon. Míg északi határainknál
egyaránt súlyos helyzetben lév ő területeket találunk mindenhol. Nem véletlen, hogy
jelentős számú munkaerő ingázás a dunai határszakaszon alakult ki, ahol az álláshe-
lyek számának eltérései diktálják a mozgást Szlovákiából Magyarország felé, s ha-
sonló szituációba kerültek délkeleti határtérségeink, ahol Magyarországról Románia
felé indult jelentős ingázó forgalom. Ezzel szemben osztrák—magyar viszonylatban
a határon átnyúló munkavállalás okaiként els ősorban a jövedelmi különbségeket és
strukturális problémákat (hiányszakmák) nevezhetünk meg.
A szlovák—magyar határtérség a Kárpát-medencében
Jelen fejezetben tovább kívánjuk finomítani a határtérség fejlettségi különbségei-
ről alkotott képünket. El őször a 2005. évi NUTS3 területi egységekre mért GDP
alapján vetjük össze az egyes területek fejlettségét, majd a kistérségek/járások fej-
lettségi különbségeit vizsgáljuk meg.
A NUTS3 szinten el őállított GDP4 alapján jól látható, hogy mindkét állam legfej-
lettebb területei a közös határ mentén találhatók. Egyértelm űen kimutatható a nyu-
gati szakasz erős gazdasági koncentrációja. A két főváros mindkét államban jelen-
tős, s növekvő mértékben koncentrálja az el őállított terméket. Pozsony 1995-ben az
országban előállított GDP 24,6%-ával, addíg 2005-ben már 27,3%-ával rendelke-
zett, Budapest koncentrációja ennél nagyobb mérték ű, hiszen 1995-ben 33,9%, míg
2005-ben 35,9% volt. A határ menti NUTS3 egységek közül a nyugatiak növekedé-
se dinamikus. Mind Magyarországon, mind Szlovákiában 1995 és 2005 között az
országos átlagot meghaladó növekedés ezekben a megyékben volt tapasztalható.
Szlovákiában Pozsony után Nagyszombat (Trnava) kerület adja a legmagasabb egy
főre jutó GDP-t, de évtizedes távlatban Nyitra (Nitra) és Zsolna (Zilinsky) kerület
mutatja a Pozsony utáni leggyorsabb növekedést. Az országban el őállított termék-
ből való részesedésük is növekedett az évtized alatt, miközben Besztercebánya,
Eperjes és Trencsény kerületének részesedése csökkent. Keleten csak a Kassai kerü-
let növekedése számottev ő, az országos átlaghoz közeli. Mindezek alapján látható,
hogy az ország gazdasági ereje a nyugati és északi területekre öszpontosul, míg
keleten Kassa szigetként emelkedik ki. Vizsgálatunk szempontjából fontos tény,
hogy a jelentős gazdasági erőt képviselő és átlag felett növeked ő kerületek (Zsolnai
kerület kivételével) a magyar határ mentén — annak is a nyugati szakaszán — helyez-
kednek el. A szlovák gazdaság változásait érdekes lett volna 2005 után is nyomon
követni, azonban összehasonlítható adatok csak erre a legkés őbbi időpontra álltak
rendelkezésre. Vélhet ő, hogy az azóta lezajlott folyamatok (beruházások, új üzemek
átadása) is a bemutatott térszerkezetre er ősítenek rá.
Hardi Tamás: A határtérség térszerkezeti jellemzői.
Tér és Társadalom, 22. 2008. 3. 3–25. p.
12 Hardi Tamás TÉT XXII. évf. 2008 s3
A határ magyarországi oldalán is a nyugati oldal mutatja a legnagyobb növeke-
dést, s a főváros utáni legmagasabb el őállított terméket. Budapest (és Pest megye)
súlya nagyobb, mint Szlovákiában Pozsony és Nagyszombat kerület súlya, akár a
GDP-t, akár a lakosságszámot tekinjük. Így alapvet ően fejlett nyugati megyéink
ellenére is Magyarország egész területén, illetve a határ menti megyéket figyelembe
véve is nagyobbak a regionális különbségek, mint Szlovákia hasonló vizsgálatánál.
Magyarországon a nyugati megyék (Gy őr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom
megyék) a vizsgált évtizedben messze az országos átlagot meghaladó módon növe-
kedtek, s Budapest után az ország legfejlettebb megyéi lettek.
Jól látható a szimmetria: a nyugati szakaszon, a határ mindkét oldalán az adott or-
szágok legfejlettebb területei helyezkednek el. Szlovákiában a határos három nyugati
kerület (Pozsony, Nagyszombat és Nyitra), míg Magyarországon a Budapest és a há-
rom megye (Pest, Komárom-Esztergom és Gy őr-Moson-Sopron) az adott állam GDP-
jének felét állítja elő . Különösen Szlovákiában ez az arány növekedni látszik. Ezzel
szemben a keleti rész fejlettsége mindkét oldalon átlag alatti, igaz Szlovákiában sziget-
ként kiemelkedik Kassa, de Magyarországon Miskolc ugyanezt nem tudja produkálni.
A határtérség vizsgálatát azonban szerencsés a NUTS3 szint alatti területi egysé-
gekben is elvégezni. Itt azonban nem tudunk egy egységesen, összehasonlítható
módon rendelkezésre álló mutót elmezni, mint a korábbiakban bemutatott GDP
adatok esetében. Ugyanakkor a kistérségi szint vizsgálata elengedhetetlen, mivel a
kutatás során vizsgált lakossági mozgások terét ez a területi szint adja els ősorban.
Összevethető adatok híján az irodalomból ismert, más forrásokhoz kell folyamod-
nunk. Két olyan vizsgálat adatai alapján mutatjuk be a területi fejlettséget, amelyek
hasonló változói kör alapján becsülték a kistérségi szint ű fejlettség különbségeit
Szlovákiában és Magyarországon (4. ábra). Szlovákia esetében ehhez Kovács Ervin
faktoranalízis alapján mutatja be a szlovák járások területi fejlettségi különbségeit
(Kovács E. 2000), míg a magyar kistérség fejlettségét a KSH kistérségi fejlettségi
besorolása alapján értlemezzük (KSH 2004). A két munka hasonlóképpen gazdasági
fejlettségi/fejl ő dési és infrastrukturális mutatók alapján tipizálja a térségeket öt-öt
kategóriában, igaz némi időbeli eltéréssel, de feltételezzük, hogy a térségek közötti
különbségek ez alatt jelent ősen nem változtak.
Mindezek alapján látható, hogy a két határtérségben hatványozottan érvényesek
azok a területi különbségek, amelyeket a NUTS3 egységek bemutatásánál ábrázol-
tunk. A nyugati szakaszon, magyar oldalon az adott megyék fejlettebb térségei he-
lyezkednek el a határ mentén. Ezt láthatjuk mindhárom megye esetében. Gy őr-
Moson-Sopron megyében a megyeszékhely kistérsége, míg Komárom-Esztergom
megyében a Duna menti gazdasági fejl ődési tengely hatására a határ menti kistérsé-
gek (a Dorogi kistérség kivételével) dinamikusan fejl ődő területnek számítanak.
Tehát a Duna, illetve a határ mentén egy egységesen fejlett, ipari, urbánus övezet
alakult ki, amely Magyarország legfejlettebb vidéki megyéinek gazdasági húzótér-
ségét is jelenti egyben. Szlovákiában a Duna mente kiemelked ő fejlettsége Po-
zsonyra és annak agglomerációjára korlátozódik. Nagyszombat kerület esetében a
határ menti Dunaszerdahelyi járás a Nagyszombatihoz képest kevésbé fejlett, ám
Hardi Tamás: A határtérség térszerkezeti jellemzői.
Tér és Társadalom, 22. 2008. 3. 3–25. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s3 A határtérség térszerkezeti 13
napjainkban dinamikusan fejl ődő képet mutat. Mindenesetre fejl ődését elsősorban
Pozsony és Nagyszombat közelsége generálja. Általában szlovák oldalon a dinami-
kus, növekvő területek a Dunától északabbra helyezkednek el: Nagyszombat, Nyitra
magasságában, miközben a határ menti térségek (különösen Komáromtól keletre) a
háttértelepülések kategóriájába sorolhatók. Mindebb ől kiemelkedik természetesen
Komárom, melynek közelkedés-földrajzi helyzete miatt is jelent ős a helyzeti energiá-
ja. Fejlődése azonban szigetszer ű.
4. ÁBRA
Fejlettségi különbségek NUTS4 szinten 5
(Difer nciesofDev lopmentonNUTS4Lev l)
/
xs,
IVirW
1±.5577
1,.
Jelmagyarázat: Magyarország: 1=lemaradó; 2=stagnáló; 3=felzárkózó; 4=fejl ődő; 5=dinamikusan
fejlődő kistérségek, KSH (2004) alapján.
Szlovákia 1=leghátrányosabb helyzet ű; 5=legjobb helyzetű járások, Kovács E. (2000) faktor-
analízis számítása alapján.
Forrás: KSH (2004) és Kovács E. (2000, 243) alapján saját szerkesztés.
A keleti határszakaszon a helyzetkép szinte szimmetrikusnak mondható. A határ
menti megyék/kerületek rosszabb helyzet ű térségeit találjuk a határ mentén. Érde-
kes jelenség, hogy kialakulnak viszonylag fejlettebb térség-párok. Ez alatt gondol-
hatunk Losonc és Salgótarján, valamint Rozsnyó és Kazincbarcika térségeire. Ki-
emelkedik Kassa fejlettsége, de mint a kerületi szint ű elemzésnél utaltunk rá, s itt
szemléletesen látszik is, térségi fejleszt ő ereje kisebb, mint a nyugati, országos köz-
ponté. A város fejlettsége mellett a legrosszabb helyzet ű térségeket találjuk a köz-
pont körül, így a határ mentén is. A legrosszabb helyzet ű térségeket a legkeletibb
szakaszon találjuk, a határ mindkét oldalán.
Hardi Tamás: A határtérség térszerkezeti jellemzői.
Tér és Társadalom, 22. 2008. 3. 3–25. p.
14 Hardi Tamás TÉT XXII. évf. 2008 s3
Városhálózat, vonzáskörzetek
A Kárpát-medence határai fiatal történelmi képz ődmények, sokhelyütt nem sz űn-
tek meg, legfeljebb visszafejl ődtek azok a mai határokat átszel ő térszerkezeti struk-
túrák (közlekedési tengelyek, városi vonzáskörzetek), amelyek a határok elválasztó
szerepének gyengülésével részben újraformálódhatnak. Ugyanakkor tudomásul kell
vennünk, hogy az elmúlt évtizedekben Magyarországon és a szomszédos országok-
ban is olyan térformáló folyamatok zajlottak le (indusztrializáció, urbanizáció, a
közigazgatási struktúra és az etnikai viszonyok átalakulása), amelyek miatt sok
esetben már nem állíthatók automatikusan vissza azok a területi kapcsolatok, ame-
lyek a határok megvonása el őtt léteztek (5. ábra). Ugyanakkor keletkeztek új, ko-
rábban nem létez ő, a mai határokon átível ő területi szükségszer űségek
(szuburbanizáció, munkavállalói ingázás).
5. ÁBRA
Az államhatár által szétvágott városi vonzáskörzetek
(Urban Catchments Areas in Border Regions Cut by Borders of Hungary)
Forrás: Kovács Z. (1990).
A határok megvonása el ő tt több olyan város is létezett, amely az új államterülete-
ken elvesztette központi funkcióját, népessége alig növekedett, központi szerepköre
lehanyatlott (pl. Balassagyarmat, Királyhelmec). E városok megyei, járási szerepü-
ket elvesztve alacsonyabb hierarchikus kategóriába kerültek. Eleve a mai határ
menti terüleken, különösen a hegyvidéki területeken kisebb volt városaink átlagos
nagysága, mint az Alföldön, így nyilván azonos hierarchia szinthez is kisebb telepü-
lések tartoztak (Beluszky—Gy őri 2005). Ezek a kisvárosok, közigazgatási szerepüket
elvesztve gyakorlatilag megfosztódtak a 20. századi jelent ős urbánus fejl ődés lehe-
Hardi Tamás: A határtérség térszerkezeti jellemzői.
Tér és Társadalom, 22. 2008. 3. 3–25. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s3 A határtérség térszerkezeti 15
tőségétől. Ugyanakkor több város létejött vagy meger ősödött, a hierarchiában emel-
kedett az elmúlt évtizedek során, így szolgáltatásai már a határ másik oldalára is
jelentősebb erővel fejtenek ki vonzer őt, mint történelme során. Ide tartozik maga
Pozsony, de Dél-Komárom (Sikos T. Tiner 2007) és Salgótarján is.
—
A nyugati részen közvetlenül a határ mentén nagyobb városokat találunk (Po-
zsony, Mosonmagyaróvár, Gy őr, a két Komárom, Esztergom—Párkány várospárok)
(6. ábra), míg a keleti szakaszon a nagyobb városok a határtól távolabb helyezked-
nek el. Még a térségi központi funciók viszonylag teljességét nyújtó 20-50 ezer
lakosú városok vonzásterei sem fedik le a teljes térséget. A hosszú határszakaszon a
határ közelében Salgótarján, Ózd és Kazincbarcika, míg Szlovákiában Losonc és
Rimaszombat található. Lényegében mindegyik kisváros, nagyságrendjét tekintve
Salgótarján, a megyeszékhely is. Nagyobb központok (Kassa és Miskolc) a határtól
kissé távolabb helyezkednek el. Szlovákiában a városfejl ődés inkább a határtól
északabbra következett be az elmúlt évtizedekben (Kassa kivételével), míg a határ
mentént a 20. század eleji közepes városok nagy része megrekedt a korabeli lakos-
ságszám szintjén (Horváth 2004). Így napjainkra jelent ős nagyságú, városhiányos
területek alakultak ki, különösen a Borsod-Abaúj-Zemplén megye és a Kassai kerü-
let érintkezési övezetében.
6. ÁBRA
A városok lakosságszám szerint
(Cities and Towns by Number of Inhabitants)
s
Városok nagysága
•
100 km was Non
sosoo roo
• 20-50 es. okss
•
s OtO a2M 11.01,
Forrás: Saját szerkesztés.
Hardi Tamás: A határtérség térszerkezeti jellemzői.
Tér és Társadalom, 22. 2008. 3. 3–25. p.
16 Hardi Tamás TÉT XXII. évf. 2008 s3
A központok elhelyezkedése szerint a határtérséget öt tipikus, funkcionális öve-
zetre lehet felbontani.
1) Pozsony agglomerációja. Ide értjük a szlovák oldali hagyományos szuburbán
övezetet egészen Somorjáig, amely a legfőbb ingázási övezete a szlovák fóvá-
rosnak. Agglomerációja ugyanakkor már túlnyúlt a határon, érinti Mosonma-
gyaróvár határhoz közeli térségét, valamint osztrák területeket is.
2) A dunai városok övezete. Ide érthetjük már Gy őrt, valamint a dunai
várospárokat, úm. Révkomárom/Komárom, Párkány/Esztergom. Különösen a
két Komárom és Győr közlekedés-földrajzi helyzete predesztinálja jelent ős ha-
táron átnyúló vonzáskörzet kialakulását. E városok különleges jelent őségét az
adja, hogy lényegében egy urbánus tömörülésként kell ma már számolnunk ve-
lük. Így együttesen lakosságszámuk már meghaladja az ötvenezret, tehát egyesí-
tett közös szolgáltatásaik, gazdasági vonzerejük egy hazai közepes város poten-
ciáljával egyezik meg, nem beszélve a Duna jobb partján elhelyezked ő gazdasá-
gi agglomeráció (Almásfüzít őtől Dorogig) népességtömörülésr ől.
3) A hegyvidék városok övezete. Az Ipoly torkolatától Kassa és Miskolc vonzás-
körzetének határáig tart. Nyugati része még a Budapesti agglomerációt is érinti,
ide számíthatjuk Vácot is. Ugyanakkor az Ipoly mente alacsony városodottságát
Budapest elszívó hatásának is köszönheti. A Börzsöny és az Ipoly folyó közötti
terület ugyanakkor Esztergom városhoz gravitál, amit a schengeni határok, s a
tervezett Ipoly-hidak tesznek lehet ővé. Az Északi-középhegységünk északi el ő-
terében a már említett 20-50 ezer lakosú városok emelkednek ki (Salgótarján,
Ózd, Kazincbarcika, Losonc, Rimaszombat), de a határtól kisebb-nagyobb tá-
volságra (10-20 km). A határon közvetlenül csak kisebb központok találhatók
(Ipolyság, Balassagyarmat).
4) Kassa és Miskolc vonzáskörzete. A két nagyváros határ menti térségére jellemz ő,
hogy különösen magyar oldalon az ország egyik leginkább városhiányos területe.
Edelénytő l északra, Zemplénben nem találunk jelent ősebb központi települést.
A határ mente inkább Kassa vonzáskörzetéhez tartozik, mint Miskolcéhoz.
5) A keleti hármashatár vidék. Ez a térség mindkét oldalon városhiányos. Kisebb
központok csak a magyar oldalon találhatók, úm. Sátoraljaújhely, Sárospatak.
Különösen az el őbbi erő s határon átnyúló vonzóhatással rendelkezik. Szlovák
oldalon Tőketerebes a határtól kissé távol is fekszik, s szolgáltatásai viszonylag
gyengék ahhoz, hogy a határ magyarországi oldalán is vonzóhatást fejtsen ki.
Bécs és Budapest hagyományos vonzáskörzeteit állítja helyre a kilencvenes évek
közepétől fogva. Különösen Bécs lehet őségei kiemelked őek e téren. Pozsonyt lé-
nyegében „ikervárossá" tette, a gyorsabb, közös fejl ődéshez elsősorban a közvetlen,
jó minőségű közlekedési összeköttetés hiányzik. Az osztrák vasúttársaság ingázó
vonatai (eurorégió vonatok) ütemes menetrenddel, kedvezményes vasúti jegyekkel
kötik a magyarországi (Tatabányáig, Szombathelyig), a szlovákiai és csehországi
határ menti területeket az osztrák f ővároshoz. Mindezek után nem csoda, ha a határ-
térség nyugati részében ismét a centrális, Bécs felé mutató kapcsolatok er ősödnek.
Hardi Tamás: A határtérség térszerkezeti jellemzői.
Tér és Társadalom, 22. 2008. 3. 3–25. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s3 A határtérség térszerkezeti 17
Budapest hasonló szerepet tölt, tölthet be Szlovákia középs ő részében. Ehhez vi-
szont hiányoznak az infrastrukturális feltételek, amelyek kiépítése, megszervezése
politikai nehézségekbe is ütközik. El lehet vajon képzelni azt a helyzetet, hogy au-
tópálya, gyorsforgalmi út kötné össze a magyar f ővárost Közép-Szlovákiával? Mi-
lyen problémák akadályozhatják, hogy a Vác, Szob felé irányuló ütemes, el ővárosi
vasúti közlekedés meghosszabbítható legyen Párkányig, Érsekújvárig? A két nagy
f városhoz képest Pozsony határon átnyúló szerepe csekély. Er ősíti kapcsolatait
ő
Béccsel, jelentő sek az osztrák befektetések, ma már gyorshajó köti össze naponta
több járattal a két várost (Wienslava—Bratiswien), már megépült az autópálya, s
valószínüsíthető a gyorsvasúti, s őt nagysebességű vasúti összeköttetés kiépítése is.
A szlovák főváros határon átnyúló vonzereje els ősorban a szuburbanizációján ala-
pul. A gyorsan növekv ő pozsonyi ingatlanárak éles ellentétben állnak a határ másik
oldalán elhelyezkedő , saját országukban periférikusnak számító osztrák és magyar
területek viszonylag alacsony ingatlanáraival. Így gyorsan megindult a pozsonyi
népesség kiköltözése ezekre a területekre, s ingáznak a határon át a szlovák f ővá-
rosba. Ez a folyamat az utóbbi évben egyre er ősebben érinti a magyarországi határ
menti területeket, hiszen rendkívül jó közlekedési helyzetben vannak. A kiáramlást
tovább erősíti a határellen őrzés megszűnése, ugyanakkor fékezi, hogy a magyar
terület — ellentétben az osztrákkal — nem rendelkezik Pozsony irányába el ővárosi
tömegközlekedéssel. Az infrastruktúra rendelkezésre áll (autópálya, vasút). A köz-
lekedés megszervezése esetén Pozsony agglomerációja Mosonmagyaróvárig nyúl-
na, hiszen egy szubrbanizálódó nagyvárosból nem csak a lakosság, hanem őket kö-
vetve a gazdasági szerepl ők is kitelepülnek, keresve az alacsonyabb költség ű telep-
helyi (iroda-bérleti) lehet őségeket, ahogyan az a budapesti és a bécsi agglomeráció-
ban is történt. Mindehhez kitüntetett jelent őségű, legértékesebb földrajzi pont egy
nagyváros közelében elhelyezked ő autópálya keresztez ődés térsége (lásd Ml, M15).
A határ teljes hosszában megtalálhatók a kis- és közepes városok Gy őrtől Kassáig,
Sátoraljaújhelyig, amelyek a határ mindkét oldalára kiterjesztik vonzáskörzetüket
valamilyen formában (Hardi—Pap 2006). Van, ahol ez az ingázó munkavállalásra,
van ahol a közszolgáltatásokra, kereskedelemre, van, ahol az élet szinte teljes egé-
szére kiterjed. Különösen a keleti szakaszon jellemz ő, hogy a határ menti területek
periférikus helyzetéért nagymértékben felel ős a városi vonzáskörzetek szétvágása.
Jelentős területek maradtak ellátatlanul a 20. század során, mivel a kis- és közepes
városoktól a határ elvágta a falusi térségeket, s a helyettesít ő központok távol vol-
tak, rossz közlekedési körülmények között. A határ megvonása miatt több város
elvesztette megyeszékhely rangját, s több város (f őleg keleten) a vonzáskörzet el-
vesztése miatt meg is állt fejl ődésében (Mezei 2006).
Persze voltak olyan városok is, amelyek politikai és gazdasági hatásra fejl ődtek.
A szocializmus időszakában a politikai döntések mellett az ipari fejl ődéshez kötött
városi fejlő dést preferáló gazdaságpolitikai döntések sok esetben hozták helyzetbe a
határ menti térségeket. Magyarországon az északkelet—délnyugati irányú „ipari ten-
gely" fejlesztése, a szomszédos országokban a városi terek arányának növelése volt
Hardi Tamás: A határtérség térszerkezeti jellemzői.
Tér és Társadalom, 22. 2008. 3. 3–25. p.
18 Hardi Tamás TÉT XXII. évf. 2008 s3
a cél. Ezzel párhuzamosan az iparfejlesztés határ menti városokat is érintett, mivel
azok vagy hagyományos városi/ipari centrumok voltak, vagy földrajzi helyzetükb ől
adódóan voltak fontosak. Így komoly ipari fejl ődés bontakozott ki a magyar-
csehszlovák határ dunai szakaszán (Pozsony, Gy őr, Komárom/Révkomárom, Ér-
sekújvár, Lábatlan, Nyergesújfalu stb.), valamint keleti szakaszán (Salgótarján,
Ózd, Putnok, Kazincbarcika, Kassa) is. Mindezekkel magyarázható, hogy az állam-
szocializmus alatt a határtérségek nem minden esetben voltak azonosak a gazdasági
perifériára szoruló térségekkel, számos határ menti terület és város jelent ős fejlődési
pályát futott be ez alatt az id őszak alatt. Számos elemzés fel is hívja erre a figyelmet
(Rechnitzer 1999; Süli-Zakar 2000; Baranyi 2004).
A városok elhelyezkedését vizsgálva ismét kiemelkedik a nyugati határszakasz
kedvező helyzete. Itt közvetlenül a határon vagy a határ közelében helyezkednek el
a közepes, nagyobb városok (Mosonmagyaróvár, Révkomárom, Esztergom stb.),
amelyek közül Révkomárom és Esztergom kisebb méret ű (20 ezer lakos alatti)
várospárral (Komárom és Párkány) rendelkezik. Így egy átjárható határ esetén a
szolgáltatások, beruházások szempontjából egy, jelent ősebb urbánus térségnek
számíthatnak. Maga a nyugati szakasz tehát urbanizáltnak tekinthet ő, a hármashatár
térségben a magyar, a Dunán lejjebb pedig a szlovák oldal alacsonyabb
városodottsági szintjét kompenzálják a másik oldal jelent ősebb városi központjai.
Tehát együttesen vizsgálva a két oldalt elmondhatjuk, hogy ez a szakasz városi
központokkal jól ellátott térség, periférikus terület nem található benne.
Ezzel szemben az Ipoly torkolatától keletre rendre találunk városhiányos, perifé-
rikus térségeket. A határon, a határ közelében jelent ősebb központként csak Salgó-
tarjánt és Ózdot nevezhetjük meg, míg a kisebb városok közül Balassagyarmatot,
Ipolyságot, Sátoraljaújhelyet. A többi város a határtól távolabb helyezkedik el (Lo-
sonc, Rimaszombat, Rozsnyó, Kazincbarcika). Távolságuk, méretük, gazdasági ere-
jük folytán vonzáskörzetüknek csak kis része tud a határon átnyúlni, segítvén a másik
ország perifériáit. A nógrádi, abaúji szakaszokon a határtérségben nagy kiterjedés ű,
városhiányos területeket találhatunk, amelyeket akár külön, akár közösen vizsgálunk,
periférikusnak tekinthetünk. A városok hiányához hozzájárul a domborzat, a hegyvi-
déki környezet, de a határ megvonásának ténye is, hiszen több magyarországi és szlo-
vákiai város, vonzáskörzetét elveszítve a 20. század során nem vagy csak csekély
mértékben tudott növekedni. A 20. század második felének „szocialista városai" a
rendszerváltással és a gazdasági struktúraváltással létalapjukat vesztették el, s szolgál-
tatásaik, általános fejlettségi színvonaluk máig kívánni valókat hagy maga után.
Keleten kiemelkedik Kassa szerepe. A regionális jelent őségű, fejlődő gazdaságú
város vonzáskörzete Szlovákiában nagy, 60-100 kilométerre is kiterjed. Vonzás-
körzetét könnyedén kiterjesztheti a hazai (zempléni, abaúji) térségekre. Mérete,
potenciálja nagyobb, mint Miskolcé, azonban megközelíthet ősége rosszabb. Való-
jában ez az a tipikus eset, amikor a két nagyváros együttm űködve egy szegény tér-
ségben jelentős gazdasági potenciált tudhatna magáénak.
Hardi Tamás: A határtérség térszerkezeti jellemzői.
Tér és Társadalom, 22. 2008. 3. 3–25. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s3 A határtérség térszerkezeti 19
A településhálózat tehát alapvet ően meghatározza a határon átnyúló régió formá-
lódásának lehetőségét, az integráció mélységét. A nyugati szakasz városias, jó köz-
lekedési adottságoknak örvend ő térségei az els ő könnyítések hírére egymásra talál-
tak, a határ közeli központok szervezik a közös határtérség életét. Keleten ezzel
szemben a városi központok határon átnyúló szerepe els ősorban a másik oldal peri-
fériáinak ellátása, a szolgáltatások elérhet ő távolságú biztosítása lehet.
Lakossági mozgások
A határtérségek lakosainak utazási aktivitása
Lakossági kérdőíves kikérdezésünk során vizsgáltuk a megkérdezettek határon át-
nyúló kapcsolatait, utazásait is. Ennek során több kérdésben is rákérdeztünk azokra
a településekre, amelyeket rendszeresen vagy alkalom adtán felkeresnek a határ
másik oldalán.
A határtérség lakosságának körében kicsi azon lakosok aránya, akik még nem keres-
ték fel a másik oldalt. Összességében válaszadóink 88%-a járt már a határ másik olda-
lán, ami mindenképpen hasonló arány a más határtérségekben megszokotthoz (Hardi
1999), pl az osztrák—magyar határtérségben, ahol a magyarok 10%-a, míg az osztrá-
kok 20%-a nyilatkozott úgy, hogy még soha nem lépte át a határt. Jelen kutatásunk
alapvető tapasztalata, hogy Szlovákiából többen keresik fel Magyarországot, mint
fordítva. A Szlovákiában felvett kérd őívek válaszadói közül 96,1% járt már Magyar-
országon, míg a magyarországi válaszadók esetében ez az arány csak 79,7%. A szlo-
vák—magyar határ esetében viszont meg kell különböztetnünk a magyarországi ma-
gyarokat és szlovákokat, valamint a szlovákiai magyarokat és szlovákokat, mivel a
nemzetiségi hovatartozás befolyásolja az utazási szokásokat. Sajnos, kérd őívünk min-
tájába kevés magyarországi szlovák nemzetiség ű lakos került, ők valamennyien jártak
már Szlovákiában. A szlovákiai magyarok utazási intenzitása magas. Körükb ől 97%,
míg a szlovákiai szlovák nemzetiségű válaszadók 94%-a járt már Magyarországon. A
sort a magyarországi magyar nemzetiség űek zárják, akiknek 79,9%-a lépte csak át a
határt Szlovákia irányába. Tanulságos, hogy a legkevésbé a magyarországi lakosok
vesznek részt a határon átnyúló mozgásokban. Ebben nyilvánvalóan szerepet játszik
az a tény is, hogy a határ mentén él ő szlovákok jelentős része tud vagy ért magyarul
(82%), tehát könnyebben intézi az ügyeit magyar oldalon, míg a magyarországi ma-
gyarok körében elenyész ő a szlovákul tudók arány (6,8%).
A határtérséget öt funkcionális szakaszra osztottuk fel: Pozsony agglomerációja, a
dunai városok vonzástere, a hegyvidéki városok övezete, Kassa—Miskolc vonzás-
körzete, keleti hármashatár vidék. Magyar oldalon találunk markáns különbségeket
a válaszok között. A Pozsony agglomerációja szakaszon, amelyhez Magyarorszá-
gon a Szigetköz nyugati részét, Mosonmagyaróvárt és vonzáskörzetét számítottuk, a
legalacsonyabb az aktivitás. Innen válaszadóinknak csupán 58%-a kereste fel már
Szlovákiát. Alacsony az arány Kassa—Miskolc vonzáskörzetében is (74,8%). Itt
nyilván szerepet játszik az, hogy a határ menti területek eleve rossz helyzet űek, így
Hardi Tamás: A határtérség térszerkezeti jellemzői.
Tér és Társadalom, 22. 2008. 3. 3–25. p.
20 Hardi Tamás TÉT XXII. évf. 2008 s3
a két legfontosabb átjárási cél, a munkavállalás és a vásárlás kevésbé motivál, rá-
adásul Miskolc révén a népesedés súlypontja már messze esik a határtól. Magyar
oldalról a legmagasabb határátlép ő arányokkal a keleti hármashatár övezetben, va-
lamint a hegyvidéki kisebb városok övezetében találkozhatunk.
Az utazások gyakorisága és motivációi
Az utazások gyakorisága is els ősorban a szlovákiai oldal aktivitását mutatja.
A szlovákiai válaszadók (akik valaha is jártak a határ másik oldalán) lényegesen
gyakrabban utaznak Magyarországra, mint fordítva (2. táblázat). A naponta ingázók
aránya is a szlovákiai válaszadók körében számottev ő. Az Ipolytól nyugatra, nyilván
elsősorban a munkavállalási lehet őségek miatt meghaladja a válaszadók 3%-át.
2. TÁBLÁZAT
A határátlépők megoszlása az utazás gyakorisága szerint (%)
(Breakdown of the Travellers by the Frequency of the Border-crossing)
Napi Heti Évente Csak
Határ-
Ország rendsze- rendsze- Havonta pár alka- néhány
szakasz
rességgel rességgel lommal évenként
Nyugati* 0,0 3,4 12,7 39,8 44,1
Magyaror-
Keleti 0,9 4,3 11,2 39,7 44,0
szág
Összesen 0,5 3,9 11,8 39,7 44,0
Nyugati 3,1 8,4 19,5 48,8 20,2
Szlovákia Keleti 2,1 8,0 13,6 45,4 30,9
Összesen 2,7 8,2 17,4 47,6 24,0
Nyugati 2,0 6,7 17,2 45,6 28,5
Együtt Keleti 1,4 5,9 12,2 42,1 38,5
Összesen 1,7 6,3 14,9 44,0 33,1
* Szakaszok: az Ipolytól nyugatra, illetve keletre.
Forrás: Kérdőívek (2008) alapján.
Nem kevésbé fontos az utazások céljának meghatározása is. A 3. táblázat kérdő-
ívünkben az utazás leggyakoribb okaként adott válaszok megoszlását mutatja be.
A határátlépés okaként a munka és az üzleti ügyek kategória a határátlép ők vi-
szonylag kis arányánál szerepel, mint az utazást kiváltó ok. De ha ezt összevetjük
azzal, hogy ez a cél er ő sen kapcsolódik a napi vagy heti rendszeresség ű utazások-
hoz, akkor láthatjuk, hogy súlyában egyre fontosabb ez a cél a határon átnyúló
mozgások között. A tartós fogyasztási cikkek vásárlása a keleti hatrászakaszon je-
lentkezik erő sebben, mind a két oldalon. Ezen a szakaszon a legjellemz őbb, hogy
kölcsönösen a határ másik oldalán található a legközelebbi olyan városi központ,
ahol a tartós fogyasztási cikkek nagyobb választékban állnak rendelkezésre.
Hardi Tamás: A határtérség térszerkezeti jellemzői.
Tér és Társadalom, 22. 2008. 3. 3–25. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s3 A határtérség térszerkezeti 21
3. TÁBLÁZAT
A határátlépők megoszlása az utazás célja szerint (%)
(Share of the Cross-border Travellers by Purpose of the Trip)
Határszakasz Nyugati* Keleti Összesen
Ország Magyar Szlov. Magyar Szlov. Magyar Szlov.
Utazás oka
Munkavállalás 1,3 4,1 0,4 3,3 0,8 3,8
Üzleti ügyek 2,8 3,6 1,7 4,5 2,2 3,9
Tartós fogyasztási
6,6 18,7 21,7 22,8 15,6 20,1
cikkek vásárlása
Heti, havi bevásár-
24,1 11,1 11,9 4,8 16,8 8,9
lás
Üdülés, pihenés,
44,9 35,2 39,7 46,8 41,8 39,3
városnézés
Kulturális rendez-
2,8 12,9 4,7 9,0 3,9 11,5
vények
Rokonlátogatás 5,4 10,5 10,0 5,1 8,1 8,6
Egyéb 12,0 3,9 10,0 3,6 10,8 3,8
* Szakaszok: az Ipolytól nyugatra, illetve keletre.
Forrás: Kérdőívek (2008) alapján.
A nyugati szakaszon hasonló a magyarázata annak, hogy a szlovák oldalról na-
gyobb arányban keresik fel a magyarországi városokat vásárlás céljával.
A heti, havi bevásárlás a magyarországi válaszadók körében ért el magasabb érté-
ket. Hozzá kell tennünk, hogy ezek a mozgások azok, amelyek a leginkább kon-
junktúra érzékenyek. (Err ől lásd Kovács András tanulmányát a Tér és Társadalom
jelen számában).
Egyre fontosabbá válik a szabadid ő eltöltés is, mint határtálépési cél. Az üdülés,
pihenés hasonló súllyal szerepel mindkét oldal motivációi között. Igaz, mint látni
fogjuk, az utazások nagy része nem a határtérséget, hanem attól távolabbi területe-
ket érint. Ugyanakkor a városlátogatással, vásárlással összekötött pihenés, fürd ő
látogatás egyre gyakoribb mindkét oldal lakosai körében. A kulturális rendezvények
látogatása els ősorban a szlovákiai magyarság részér ől utazási cél, míg a rokonláto-
gatás mindkét oldal esetében hasonló arányokat mutat.
Kiemelendő, hogy a vásárlásoknál nem tudtunk egységes, egyik országból a má-
sikba mutató, fő irányokat bizonyítani. Ennek oka, hogy az árak ma többé-kevésbé
kiegyenlítettek. Mára inkább jellemz ően a központok elérhet ősége válik az egyik
legfontosabb szemponttá, s ezeken keresztül a kínálat b ősége, a választék minősége.
Így tehát a mozgásokat egyre inkább az országon belül is megszokott vonzáskörzeti
irányok szablyák meg.
Hardi Tamás: A határtérség térszerkezeti jellemzői.
Tér és Társadalom, 22. 2008. 3. 3–25. p.
22 Hardi Tamás TÉT XXII. évf. 2008 s3
Céltelepülések
Az utazások földrajzi céljára vonatkozóan több kérdést is feltettünk, így összessé-
gében mintegy négy és félezer település-említést tudtunk feldolgozni (7. ábra).
Mindezek alapján látható, hogy az utazási célok mintegy 70%-a található a vizsgá-
lati határtérségünkben. Ezeken kívül mindkét ország nagy idegenforgalmi célterüle-
tei (Balaton, Magas-Tátra) emelkednek ki. Látható, hogy az országok távolabbi
területei is érintettek, ezek els ősorban a rokonlátogatás révén kapcsolhatók be a
vizsgálatainkba.
Magyarországon kiemelkedik Budapest, amelyet a szlovákiai válaszadók negyede
jelölt be célként, változatos motivációkkal. Budapest után a térség két regionális
központja: Kassa és Gy őr következik. A nyugati és keleti határszakasz két
közponját a válaszadók 17 és 18%-a jelölte úticélként. Komárom—Komarno külön-
leges státuszát mutatja, hogy mindkét oldal céltelepülési listájában a harmadik he-
lyen végzett. Mindent összevetve tehát itt tapasztalható a legintenzívebb lakossági
mozgás (szlovák oldalról 14,5%, míg magyar oldalról 8,8% nevezte meg utazási
célként). Komárom után Pozsony és Miskolc a két fontos cél. Pozsony a határtérség
szempontjából periférián helyzekedik el, ezért a Magyarországról utazók kis része
számára jelent célt. Miskolc hasonlóképpen kissé távol esik a határtól, így a napí
tevékenységek szempontjából kevésbé vehet ő számításba.
7. ÁBRA
Az utazások céltelepülései
(Destinations of the Cross-border Travels)
Forrás: Kérdőívek (2008) alapján.
Hardi Tamás: A határtérség térszerkezeti jellemzői.
Tér és Társadalom, 22. 2008. 3. 3–25. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s3 A határtérség térszerkezeti 23
Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a határ menti területek lakosai nagy arányban
vesznek részt a határon átnyúló mozgásokban, igaz különböz ő intenzitással.
A mozgások legnagyobb része a határtérség területére esik, valamint el őszeretettel
veszik igénybe a szomszédos ország ismert turisztikai célterületeit is. Látható, hogy
fontos a térbeli közelség. Jelen tanulmányban hely hiányában nem tudjuk elemezni
a válaszadók lakhelyei és a céltelepülések közötti összefüggést, az egy kés őbbi
anyagban kerül bemutatásra.
A térszerkezet sajátosságai
A szlovák—magyar határ hosszúságánál, változatos természeti környezeténél fogva
is — nem beszélve a társadalmi jellegzetességekr ől — eltérő jellegű határtérségeket
választ szét. Hagyományosan beszélhetünk a dunai (mintegy 180 km) és a keleti
(mintegy 499 km) szakaszról. Ezt a felosztást természetesen tovább finomíthatjuk,
hiszen a határ két oldalán eltér ő fejlettségi szint ű területekkel találkozhatunk.
A dunai határszakasz kit űnik fejlettségével, s fejl ődési lehetőségeivel. Magyaror-
szág összes határa közül talán itt van a legnagyobb esélyünk arra, hogy az „integrált
határrégió" megszülethessék. Központjai: Pozsony, Gy őr, Komárom, Esztergom fon-
tos földrajzi tengelyek metszéspontjaiban helyezkednek el, hiszen észak—déli irányú,
európai jelentőségű szállítási útvonalak lépik át a Dunát, s találkoznak a nyugat—kelet
(északnyugat—délkelet) irányú közlekedési tengelyekkel (ide sorolhatjuk magát a Du-
nát, valamint a Bécs—Budapest közúti és vasúti tengelyt. Mindezek a földrajzi tények
felértékelik a térséget. A határrégióvá válást nagyban el ősegíti, hogy a politikai határ
mind a mai napig magyar többségű etnikai területeket metsz, tehát a határ mentén
helyezkednek el nagy kiterjedésű és népességű, magyar többségű területek.
A térség történelmi megyehatárait vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a Duna Po-
zsony és Győr között hagyományosan elválasztó szereppel bírt, hiszen a sok ágra
szakadó folyó két partja között az átjárás csak Rajka és Gy őr magasságában való-
sulhatott meg. Moson, Pozsony és Gy őr megyék nem vagy csekély mértékben lép-
ték át a folyót. A térség ró kommunikációs irányai Bécs felé mutattak, ami a termé-
szeti feltételek mellett a nagyváros vonzerejének is betudható. Gy őr felé azonban a
Duna nem elválasztó, hanem térszervez ő vonalként vehet ő számításba, hiszen a
megyeközpontok (Komárom, Esztergom) a folyó partjára települtek, s a megyék is
mindkét oldalra kiterjed ően alakultak ki.
Ha a gazdasági fejlettség mintázatát nézzük, együtt érdemes vizsgálni a szomszé-
dos térségek országon belüli fejlettségi szintjét, gazdasági dinamizmusát, valamint a
határ két oldalának különbségeit. (A vizsgálathoz a legegyszer űbb, s többé-kevésbé
egységesen beszerezhet ő, valutaárfolyamon mért, egy főre jutó bruttó hazai termék
[GDP] összevetését végeztük el.) Mind a gazdasági fejlettségben, mind a dinamiz-
musban, a munkanélküliség mértékében szlovák oldalon kimutatható a nyugat—keleti
lejtő, azzal a kiegészítéssel, hogy Kassa, mint Szlovákia decentruma a határ keleti
végén ismét egy, Pozsonyhoz persze nem mérhet ő növekedési központot alkot.
Hardi Tamás: A határtérség térszerkezeti jellemzői.
Tér és Társadalom, 22. 2008. 3. 3–25. p.
24 Hardi Tamás TÉT XXII. évf. 2008 s3
A nyugati határszakaszon ugyanakkor a magyar és szlovák határtérség között jelent ős
fejlettségbeli különbséget tapasztalhatunk. Dél-Szlovákia gazdasága hagyományosan
mező gazdaságra alapozódott, ipara, különösen a magyar oldallal összevetve gyenge,
viszont dinamikusan fejlődő . Természetesen itt is meg kell különböztetnünk a pozso-
nyi agglomerációt, amely ma már Somorjáig terjed (Horváth 2004). Ezzel szemben a
magyar oldal, különösen Gy őr és Esztergom között egy fejlett ipari térség, amely (ré-
szesedve természetesen a budapesti agglomeráció dinamizmusából is) a magyar köz-
ponti térség után az ország talán leggyorsabban fejl ődő területe. A határ keleti oldalán
a fejlettségbeli különbségek lecsökkennek a két oldal között. A határ mindkét oldalán
periférikus elhelyezkedés ű, alacsony gazdasági fejlettség ű területek találhatók, magas
munkanélküliséggel. Bár a megyei/kerületi szint ű adatok eltakarják, de Kassa térsége
ebbő l némiképp kiemelkedik, a szlovák oldal javára billentve a megyei szint alatti,
térségi fejlettségi mutatókat.
A szlovák—magyar határtérség lehet talán a leginkább alkalmas arra, hogy
megvalósulhassék több, integrált határrégió, ahol a lakosság mozgását már nem a
nemzetállami határok, hanem a térbeli logika szervezi. A nagyvárosok határon át-
nyúló tér-integráló ereje, a Duna menti sajátos várospárok, a szomszéd országban
található kisvárosok hiánypótló funkciói biztosíthatják azt a többletet, amely a határ
menti térségek életét javíthatja, s különlegessé teheti.
Jegyzetek
Nemzeti Statisztikai Évkönyv (2005) alapján.
2
A legtöbb országra az Eurostat adatait használtuk.
Ukrajna (Kárpátalja), valamint Szerbia (a három, határ menti területi egység) esetében az értékeket
becsültük, más adatforrások (nemzeti, tartományi statisztikai hivatalok) adatait felhasználva. Így a
pontos értékekért nem vállalhatunk felel ősséget, de összehasonlítás, viszonyítás céljára megfelelnek az
adatok.
4
Az Eurostat adatai alapján valutaárfolyamon számítva euróban.
5
Az ábra alapjául szolgáló adatok a két ország esetében eltér ő módszertannal készültek, s némiképp
eltérő idő pontra vonatkoznak. Együttes bemutatása csupán a fejlettség országon belüli relativitásának
összevetését szolgálja.
Irodalom
Baranyi B. (2004) A határmentiség dimenziói. Magyarország és keleti államhatárai. Dialóg Campus
Kiadó, Budapest—Pécs.
Beluszky P.—Győri R. (2005) Magyar városhálózat a 20. század elején. Dialóg Campus Kiadó, Buda-
pest—Pécs.
Fleischer T. (2001) Régiók, határok, hálózatok. — Tér és Társadalom. 3-4.55-67. o.
Gorzelak, G. (1995) Regional and Local Potential for Transformation in Poland. Regional and Local
Studies 14. European Institute for Regional and Local Development, Warsaw.
Hansen, N. (1983) International Cooperation in Border Regions: an Overwiew and Research Agenda. —
International Regional Science Review. 8.456-477. o.
Hardi T.—Mezei I. (2003) Királyhelmect ől Somorjáig: eurorégiók a szlovák—magyar határon.— Falu-
Város—Régió. 8.16-18. o.
Hardi T.—Pap N. (2006) Az államhatár megvonások hatása a Kárpát-medence és a Nyugat-Balkán város-
hálózatára — példák. — Pap N. (szerk.)A Balatontól az Adriáig. Lomart Kiadó, Pécs. 241-251. o.
Hardi Tamás: A határtérség térszerkezeti jellemzői.
Tér és Társadalom, 22. 2008. 3. 3–25. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s3 A határtérség térszerkezeti 25
Hardi T. (1999) A határ és az enber. - Nárai M.-Rechnitzer J. (szerk.) Elválaszt és összeköt - a határ.
MTA RKK, Pécs-Győr. 159-189. o.
Hardi T. (2004) Az államhatáron átnyúló régiók formálódása. - Magyar Tudomány. 9.991-1001. o.
Hevesi A.-Kocsis K. (2003) A magyar-szlovák határvidék földrajza. Lilium Aurum, Dunaszerdahely..
Horváth Gy. (szerk.) (2004) Dél-Szlovákia. Sorozatcím: A Kárpát-medence régiói 2. MTA RKK-Dialóg
Campus Kiadó, Budapest-Pécs.
Kovács E. (2000) Regionális tagozódás Szlovákiában. - Tér és Társadalom. 2-3.239-244. o.
Kovács Z. (1990) A határ menti területek központhálózatának átalakulása az els ő világháború utántól
napjainkig. - Földrajzi Közlemények. 1-2.3-16. o.
KSH (2004) A kistérségek fejlettségi különbségei. - kartogramm. http://portaLksh.huiportaY
page?pageid=37,411890&_dad=portal&_schema=PORTAL
Martinez, O.J. (1994) The Dynanucs of Border Interaction: New Approaches to Border Analisys. - Schofield,
C.H. (ed.) Global Boundaries (World Boundaries Series 1). Routledge, London-New York. 1-15. o.
Mezei L (2006) Vonzáskörzetek és határok a magyar-szlovák határ mentén. - Lelkes G.-Tóth K. (szerk.)
Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában. Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja. 107-196. o.
Novotny G. (2007) Határon átnyúló regionális hálózatok Európában. - Buday-Sántha A.- Lux G. (szerk.)
Évkönyv 2006. PTE KTK Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola, Pécs. 385-408. o.
Rechnitzer J. (1998) A területi stratégiák. Dialóg Campus, Budapest-Pécs.
Rechnitzer J. (1999) Határ menti együttm űködések Európában és Magyarországon. - Rechnitzer J.-
Nárai M. (szerk.) Elválaszt és összeköt a határ. MTA RKK, Pécs-Győr, 9-72. o.
Sikos T. T.-Tiner T. (2007) Egy város - két ország. Komárom-Komárno. Selye János Egyetem Kutató-
intézete, Komárom.
Süli-Zakar, L (2000) A Kárpátok Eurégió szerepe az átalakuló Közép-Európa határon átnyúló kapcsolatai-
ban. - Abonyiné Palotás J.-Becsei J.-Kovács Cs. (szerk.) A magyar társadalomföldrajzi kutatás gondo-
latvilága. Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és Társadalomföldrajzi Tanszék, Szeged. 193-210. o.
FEATURES OF THE BORDER REGION'S SPATIAL STURCTURE
TAMÁS HARDI
This study analyses the spatial structure of Slovakian-Hungarian cross border region. The
spatial structure, the city network and the transport axles influence largely the spatial
coverage of cross border region. The Hungarian-Slovakian border is long and divides a
various social-economic and natural surroundings. These areas belonged to one common
state once; also it is interesting to study what kind of regional consequences a state border
has got on regional development, city network and inhabitants' movement paths. At the end
of the study the main target areas of respondents in other state's border region are
represented as results of empirical research.