Tér és Társadalom 22. évf. 2008/2. 185-201. p.

TÉT XXII. évf. 2008         s2                                                Kitekint ő             185


      DEMOGRÁFIAI, GAZDASÁGI-TÁRSADALMI
       FOLYAMATOK ROMÁNIA VÁROSAIBAN
             1948-TÓL NAPJAINKIG
 (Demographic, Economic and Social Processes in the Romanian
               Towns from 1948 till Nowadays)

                                       ELEKES TIBOR

Kulcsszavak:
iparosítás urbanizáció népességgyarapodás dezurbanizáció népességfogyás
A II. világháború után elkezd ődött, központilag irányított er őteljes iparosítás hatására 1948-1990 között
Románia városi népessége 240%-kal növekedett. Régiók, megyék és városok viszonylatában eltér ő mér-
tékű népességfogyást eredményezett az 1990 után elkezd ődött gazdasági szerkezetátalakítás, a társadalmi
változások.


                               A II. világháborútól 1990-ig

  A II. világháború után új társadalmi-gazdasági korszak kezd ődött Romániában.
Az állam térszerkezete politikai korlátok között fejl ődött, növekedett a bels ő kap-
csolatrendszer intenzitása és textúrája. Feler ősödött a politika társadalmi-gazdasági
folyamatokat befolyásoló szerepe. A kormányzat által irányított tervgazdálkodás az
ország általános, gyorsütemű fejlődése mellett els ődleges feladatként kezelte a
kevésbé fejlett térségek felzárkóztatását, a korábbi évtizedekb ől örökölt gazdasági-
társadalmi egyenlőtlenségek felszámolását.
  A korabeli ipartelepítés gyakorta figyelmen kívül hagyta a helyi adottságokat, a
természeti környezet sajátosságait, az ipari hagyományokat, a létesített üzemek nem
a helyi gazdasági-társadalmi élet szerves fejl ődésének eredményeként jelentek meg.
  Központilag irányították a településhálózat fejlesztését. Az állami nagyvállalatok
elhelyezésének függvényében alakult a település-finanszírozás és az intézmény-
fejlesztés.
  Többnyire a korábban kialakult városhálózathoz, kisebb részt ebben az id őszak-
ban létesített ipari-urbánus térségekhez kapcsolódnak az 1960-as évekt ől felerősö-
dött intenzív iparosítás és a korabeli urbanizációs folyamatok, els ősorban a lakóte-
lepi építkezések. A korabeli migrációs folyamatok a falu—város intra- és
interregionális vándorlás.
  Az 1980-as éveket a feler ősödő központosítás, a „társadalmi homogenizáció", a
„gazdasági-energetikai függetlenedés" jellemezte.
  Az 1990 elő tti 4 évtized alatt Románia népessége 46%-kal, a városi népesség
240%-kal növekedett (1 táblázat).
                                    Elekes Tibor :
Demográfiai, gazdasági-társadalmi folyamatok Románia városaiban 1948-tól napjainkig.
                   Tér és Társadalom 22. évf. 2008/2. 185-201. p.
186    Kitekint ő                                             TÉT XXII. évf. 2008      s2

                                 1. TÁBLÁZAT
            Az összlakosság, a városi és a falusi népesség számának
             és arányának változása Romániában, 1948-2002 között
      (Changes in the Number and Rate of Total Population, Urban and Rural
                   Population in Romania between 1948-2002)
  Év-          Románia                Városi népesség             Falusi népesség
 szám        összlakossága             fő             %              fő           %
 1948         15 872 624           3 713 139        23,4        12 159 485      76,6
 1956         17 489 450           5 474 264        31,3        12 015 186      68,7
 1966         19 103 163           7 305 714         38,2       11 797 449      61,8
 1977         21 559 910           9 395 729        43,6        12 164 181      56,4
 1983         22 553 074          11 054 179        49,0        11 498 895      51,0
 1990         23 206 720          12 608 844        54,3        10 597 876      45,7
 1992         22 810 035          12 391 819        54,3        10 418 216      45,7
 2002         21 698 181          11 436 736        52,7        10 261 445      47,3
Forrás: Népszámlálási adatok (1992; 2002); Statisztikai évkönyvek (1948; 1964; 1983;
1990; 1996; 2000).
  A 2 milliósra növekedett Bukarest mellett a történelmi régióközpontok (Temes-
vár, Kolozsvár, Jászvásár, Konstanca és Craiova), valamint az el őnyös földrajzi
elhelyezkedés ű, közlekedési, kereskedelmi csomópontok (Brassó és Galac) er őteljes
fejlesztése 300 ezres városok kialakulását eredményezte 1990-re. A megyeszékhe-
lyek népességszáma 100 ezer, ritkábban 50 ezer f ő fölé emelkedett. A városhálózat
felét jelentő 25 ezer alatti kisvárosok szerényebb fejl ődését, népességgyarapodását
az ipar, bányászat, kisebb mértékben az idegenforgalom biztosította.

                                1990-től napjainkig

  Az 1989. decemberi események után politikai, gazdasági, társadalmi átalakulás
kezdődött el Romániában. Részben a korábbi évtizedekre jellemz ő erőteljesen köz-
pontosított vezetéssel, elszigeteltséggel, bezártsággal magyarázható a piacgazdaságra
történő lassúbb áttérés. Az 1970-es, 1980-as évek technikai színvonalán m űködő ága-
zatok, a "ráfizetéses" bányák, kohászati, vegyipari létesítmények, az egy funkciós
települések, övezetek leértékel ődése jellegzetes társadalmi, környezeti és demográ-
fiai problémákkal társult.
  Megváltoztak az 1990 el őtt „központilag irányított" demográfiai folyamatok. A ko-
rábbi évtizedekben folyamatosan gyarapodó népességszám csúcsértékét 1990-ben
érte el. A természetes szaporulaton alapuló népességnövekményt 1992-t ől természe-
tes fogyás (évente 10-55 ezer f ő) váltotta fel. Ugyanakkor feler ősödött a jobb meg-
élhetés lehet ősége reményében kivándorlók száma is. A kismérték ű bevándorlás
(3-12 ezer évente) ellenére, 1990-2002 között Románia népessége 1,5 millióval
(6,5%-kal) fogyott.
                                        Elekes Tibor :
    Demográfiai, gazdasági-társadalmi folyamatok Románia városaiban 1948-tól napjainkig.
                       Tér és Társadalom 22. évf. 2008/2. 185-201. p.
TÉT XXII. évf. 2008     s2                                           Kitekint ő          187

  A kedvezőtlen demográfiai folyamatok térbeli sajátosságait, a 12 év népességvál-
tozásának megyei értékeit az 1. ábra összegzi.
                                    1. ÁBRA
         A romániai megyék népességszámának változása 1990-2002 között
           (Changes in the Number of the Romanian Counties Population
                              between 1990-2002)




Forrás: Statisztikai évkönyv (1990) és népszámlálási (2002) adatok alapján saját szerkesztés.
  A 20. század utolsó évtizedében a külföldi t őke lassabban és kisebb mértékben ér-
kezett Romániába, mint az Európai Unióhoz 2004. május elsején csatlakozott or-
szágokba. A befektetések fele Bukarestbe irányult, de jelent ős célterület a nyugati
határsáv, az Erdélyi-medence, a Fekete-tenger partja, valamint Havasalföld északi
része. „Tőkeszegény" térségek Moldva és Kelet-Munténia.
  Napjainkban a társadalmi, gazdasági, térszerkezeti változásokban feler ősödhet az
1997-ben kialakított 8 régió szerepe. Ezért az alábbiakban a romániai városok né-
pességszám változásait a régió — megye — nagy- és közepes városok viszonylatában,
a jellegzetes gazdasági, társadalmi folyamatok függvényében ismerhetjük meg.

                                     Nyugati régió

  Az Arad, Temes, Krassó-Szörény és Hunyad megyét magában foglaló térséget
nagyszámú város és országos viszonylatban nagy arányú városi népesség jellemzi.
Az ipari hagyományokkal rendelkez ő, több nemzetiségű és felekezetű, már a 19.
században jelentős urbanizáltságú térség ma is Románia egyik legfejlettebb része.
                                    Elekes Tibor :
Demográfiai, gazdasági-társadalmi folyamatok Románia városaiban 1948-tól napjainkig.
                   Tér és Társadalom 22. évf. 2008/2. 185-201. p.
188    Kitekint ő                                             TÉT XXII. évf. 2008      s   2

  Temesvár, a Bánság (Temesköz) hagyományos gazdasági, m űvelődési, oktatási
központja a II. világháború utáni 4 évtizedben megháromszorozta népességét. Az
ipari fejlesztések a többszörösére emelték Arad (gépgyártás, vegyi-, fa-, textilipar),
Resicabánya (vaskohászat, gépgyártás), Déva (energetika-, gépgyártó-, élelmiszer-
és textilipar), Vajdahunyad (a Petrozsényi-medencében bányászott szénre és a
Ruszka-havasokban kitermelt vasércre telepített, kés őbb import nyersanyagot fel-
dolgozó vaskohászat és gépgyártás), valamint a Petrozsényi-medence bányaváro-
sainak népességét (2. táblázat). A kisvárosok fejl ődését nagyobbrészt a bányászat
és a gépgyártás biztosította.
  A hagyományosan alacsony természetes szaporulatú régióban (a természetes fogyás
Arad megyében 1978-tól, a másik három megyében az 1980-as évek második felét ől
kezdődött) a megnövekedett munkaer ő igényt részben a négy megye községei, rész-
ben a távolabbi régiók (Moldva) fiatal lakossága biztosította.
  1990 után elkezdő dött a bányászat, kohászat, a gépgyártó- és a vegyipar jelent ős
részének leépülése. A 8 régió viszonylatában itt a legnagyobb mérték ű a népesség-
csökkenés (1. ábra); okai a természetes fogyás (1998-ban -0,33% a régió középér-
                           ,



téke) az interregionális (részben visszavándorlás) és a kivándorlás. A nemzetközi
migrációba az 1960-as években bekapcsolódó bánsági svábokat az 1990-es évek
második felét ől románok, magyarok és más nemzetiség űek követték. A kis mérté-
kű szuburbanizáció a nagyobb városokat érinti.
  A gazdasági-társadalmi problémák fokozottabban jelentkeztek a bányavárosokban, a
kohászati központokban és a gépgyártás napjainkra válságba sodródott ágazataiban.
  1990-2002 között 27,7%-kal fogyott Újmoldova bányaváros, 24%-kal Resica-
bánya, 20%-kal Vajdahunyad, 18,3%-kal Karánsebes, 17,9%-kal Zsombolya lakossá-
ga. A legkisebb mértékű fogyás országos középérték (9,3%) körüli (Temesvár 9,6%).
                                2. TÁBLÁZAT
A lakosságszám változása a Nyugati régió 30 ezer f őnél népesebb városaiban (ezerfó)
(Changes in the Number of Inhabitants in Towns Populated by More than 30 000
               People of the West Region fone thousand person])
                       1948    1964    1983    1990    1992     1996    2000    2002
  ARAD                  87      115     184     203     190      185     183      172
  TEMESVÁR              112     152     303     351     334      332     330     318
  Lugos                 26       32      52      54      51       50      49       45
  Resicabánya           25       48     102     110      97       95      93       84
  Karánsebes             I0      18      31      35      32       31      31       28
  Déva                  13       23      75      82      78       77      76       69
  Vajdahunyad            7       59      87      90      81       80      78       71
  Petrozsény            14       32      47      53      52       53      50       45
  Vulkán                15       23      32      36      35       36      33       30
  Lupény                21       33      31      33      33       33      31       31
  Petrilla                       28      26      29      30       30      28       26
 A táblázatokban a városok megyénként szerepelnek, els ő helyen a megyeszékhely.
 Forrás: Népszámlálási adatok (1992; 2002); Statisztikai évkönyvek (1948; 1964; 1983;
 1990; 1996; 2000).
                                        Elekes Tibor :
    Demográfiai, gazdasági-társadalmi folyamatok Románia városaiban 1948-tól napjainkig.
                       Tér és Társadalom 22. évf. 2008/2. 185-201. p.
TÉT XXII. évf. 2008     s2                                         Kitekint ő         189

  Napjainkban is zajlik a ráfizetéses ágazatok leépítése (Petrozsényi-medence,
Újmoldova). Folyamatban van az energetika- és a vegyipar átalakítása.
  1990 után jelent ős mennyiségű külföldi tőke érkezett Temes és Arad megyébe.
Temesvár jól érzékelhető regionális felértékel ődése mellett a tervezett dél-erdélyi
autópálya Arad—Temesvár—Déva térségében hozhat gazdasági-társadalmi javulást.
Magyarország EU-tagságával, valamint Románia csatlakozásával tovább er ősödik a
nyugati határvidék gazdasági szerepe. A régió halmozottan hátrányos térsége a
Petrozsényi-medence. Krassó-Szörény megyében „a gazdasági periféria jelleg" fel-
erősödése tapasztalható.

                                 Északnyugati régió

   A Bihar, Kolozs, Szilágy, Szatmár, Máramaros és Beszterce-Naszód megye által
képzett régió II. világháború utáni iparosítása a nagy gazdasági-kereskedelmi köz-
pontok (Kolozsvár, Nagyvárad), a közepes- és kisvárosok fejlesztését és az új ipari
övezetek kialakítását jelentette. A megyeszékhelyek növekedése (2,5-7-szeres né-
pesség gyarapodás), a városhálózat s űrűsödése (pl. Máramaros megyében) jelle-
mezte a tervgazdálkodás id őszakát. Az „erősen urbanizált ipari övezetek" kialakulá-
sa (Kolozsvár—Torda—Aranyosgyéres, Nagybánya környéke) is erre az id őszakra
tevő dik. Az ipar által uralt gazdasági szerkezet biztosította a korabeli városfejl ődést.
   1945 után e 6 megye az országos bels ő vándorlás egyik célterülete volt. Termé-
szetes szaporulata (1967-ben 1,81%, 1985-ben 0,49%) országos középérték közeli,
1990-tő l azonban negatív az egyenlege. 1998-ban Kolozs, Bihar, Szatmár és Szi-
lágy megyében -0,1%--0,3%-os volt az éves természetes fogyás. A határ menti me-
gyék népességcsökkenését (1. ábra) nagyobbrészt a régiók közti és a nemzetközi
vándorlás okozza.
                                     3. TÁBLÁZAT
A lakosságszám változása az Északnyugati régió 30 ezer f őnél népesebb városaiban (ezer fó)
  (Changes in the Number of Inhabitants inTowns Populated by More than 30 000
              People of the North-West Region fone thousand person])
                           1948 1964 1983 1990 1992 1996 2000 2002
 NAGYVÁRAD                   82 110         206     229       223 224        221      206
  KOLOZSVÁR                 118      167    301     329       329    332     329      318
  Torda                      26       40      60      63       61      62      60      56
 Dés                         15       23      38      41       41      41      41      38
 Aranyosgyéres                        15      27      30       29      30      30      27
 Zilah                       12       14      50      67       68      71      70      63
  SZATMÁRNÉMETI              47       64     125     138      132    130      129     116
 NAGYBÁNYA                   21       49     130     152      149    149      150     138
 Máramarossziget             18       28      42      45       44      45      44      41
 Borsabánya                           16      28      30       27      27      27      27
 Beszterce                   16       24      67      87       88      87      86      81
Forrás: Népszámlálási adatok (1992; 2002); Statisztikai évkönyvek (1948; 1964; 1983;
1990; 1996; 2000).
                                     Elekes Tibor :
 Demográfiai, gazdasági-társadalmi folyamatok Románia városaiban 1948-tól napjainkig.
                    Tér és Társadalom 22. évf. 2008/2. 185-201. p.
190    Kitekint ő                                             TÉT XXII. évf. 2008       s2
   1990-2002 között 20%-kal csökkent Nagykároly, 17,7%-kal Nagyszalonta, 16%-kal
Szatmárnémeti népessége. Nagyváradon és Nagybányán az országos átlag körüli érték
jellemző (-9,8%, illetve -9,5%). Zilahon, Besztercén és térségük kisvárosaiban a
számbeli gyarapodást az 1990-es évek közepén a fogyás váltotta fel (3. táblázat).
  Kolozsvár, Erdély hagyományos gazdasági, közlekedési, m űvelődési, oktatási cent-
ruma napjainkban is regionális vonzásközpont. Sokat vesztett korábbi gazdasági sze-
repébő l a közeli Torda és Aranyosgyéres. A szuburbanizáció Kolozsvár, Nagyvárad
és Nagybánya övezetében jelentkezik.
  A határ menti térségek felértékel ődésével, jelentős bel- és külföldi tőkebefekteté-
sekkel Nagyvárad részben ellensúlyozza Kolozsvár régióközponti szerepét. A ter-
vezett Bukarest–Budapest észak-erdélyi autópálya a két nagyvárost, valamint
Zilahot és Tordát is érinti. Felértékel ődőben van a régió idegenforgalmi központjai-
nak, térségeinek szerepe. Hátrányos térségek Nagybánya és vonzáskörzete (bánya-
bezárások, környezeti problémák), valamint a Máramarosi-medence kisvárosai.
A leghátrányosabb demográfiai mutatók Szatmár megyét jellemzik.

                                   Központi régió

  A románok, magyarok és korábban németek által lakott hat délkelet-erdélyi megyére
terjedő régió (Fehér, Maros, Hargita, Kovászna, Brassó és Szeben). Az ország egyik
legsűrűbb városhálózatú térségében a hagyományos nagy ipari övezetek (gépgyártó-,
textil- és élelmiszeripar) Brassó és vonzáskörzete, Nagyszeben, valamint Marosvásárhely.
  A II. világháború utáni országos fejlesztési terv egyik kiemelt városa, az ország
földrajzi és közlekedési központjában elhelyezked ő Brassó. 4 évtized alatt gép-
(traktor, teherautó, csapágy), fa-, vegyi-, készruha és élelmiszeripari gyárakkal gya-
rapodott. 1990-ben, Románia második legnépesebb városában a gépgyártás biztosí-
totta az ipari termelés több mint felét. Változatosabb gazdasági szerkezet jellemzi
Nagyszebent és Marosvásárhelyt. A régió további három megyeszékhelye (Gyula-
fehérvár, Sepsiszentgyörgy és Csíkszereda), valamint az er ősen urbanizált Nagy-
Küküllő völgye a hagyományos fa-, textil- és élelmiszeripar mellett gép-, vegyi- és
építőiparral bő vült. A 19-20. században létesített idegenforgalmi központokat
gyógy- és üdülő telepekké fejlesztették, városokká nyilvánították (Szováta, Borszék,
Tusnád, Kovászna, Predeál, Vízakna stb.).
  Az iparosítás idő szakában a régió természetes szaporulata országos középérték
körüli volt. A kisvárosok munkaerő igényét nagyobbrészt a környez ő rurális térsé-
gek, a nagyvárosok esetében többnyire a szomszédos moldvai megyék biztosították.
  1990 után a régió természetes szaporulata 0,2°70-0,4% között váltakozott, a né-
pesség számbeli alakulását a vándorlás határozta meg. A 20. század utolsó évtize-
dében a régió drasztikus népesség-csökkenését több folyamat idézte el ő. Az elavult
ipari technológia alkalmazása, a „ráfizetéses" ágazatok leépítésének szükségszer űsé-
ge, a korábbi piacok elvesztése gyárbezárásokat eredményezett. Az 1990 utáni els ő
években felerősödött a szászok, kés őbb a magyarok és románok kivándorlása. A mun-
                                        Elekes Tibor :
    Demográfiai, gazdasági-társadalmi folyamatok Románia városaiban 1948-tól napjainkig.
                       Tér és Társadalom 22. évf. 2008/2. 185-201. p.
TÉT XXII. évf. 2008   s2                                         Kitekint ő         191

kahely elvesztése, a megélhetési feltételek hiánya intra- és interregionális vándorlást
(részben „visszavándorlást") idézett el ő. 1990-2002 között Szeben és Brassó megye
népességcsökkenése az országos átlag (6,5%) 2 és félszerese volt (1. ábra).
                                4. TÁBLÁZAT
  A lakosságszám változása a Központi régió 30 ezer f őnél népesebb városaiban
                                    (ezer fő)
 (Changes in the Number of Inhabitants in Towns Populated by More than 30 000
              People of the Central Region Ione thousand personJ)
                       1948 1964 1983 1990 1992 1996 2000 2002
  Gyulafehérvár         14      20     59       73       71     72     72      66
  Kudzsir                       13     30        34      32     31     30      26
  Szászsebes            10      13     30       31       30     30      29      28
  Nagyenyed             10      16     28        30       32    29     29      29
  MAROSVÁ-
                        47      76     155      172      164   166     163     150
  SÁRHELY
  Szászrégen            10      22     35       39       39     39     39      36
  Segesvár              18      24     36       39        36    36     36       32
  Dícsőszentmárton       8      19     29       31       31     30      30     27
  Csíkszereda            6       14    44       48       46     47     46      42
  Székelyudvarhely      10      16     38       41       40     39     39       37
  Sepsiszentgyörgy      14      20     62       73       68     67     66      62
  BRASSÓ                83     137    331      364      323    320    310     284
  Fogaras                9     22      40       46       45    45       44     36
  Szecseleváros                 21     34        34      30     30     30      30
  NAGYSZEBEN            60     103     172     188       167   169     168     155
  Medgyes               23     42      71       73       64     63     62      55
Forrás: Népszámlálási adatok (1992; 2002); Statisztikai évkönyvek (1948; 1964; 1983;
1990; 1996; 2000).
  A Székelyföldet magában foglaló Kovászna, Hargita és Maros megyében orszá-
gos középérték körüli a fogyás. (A 12 éves id őszakban Hargita megye 35 ezer fős
fogyásából 7 ezer fővel Balánbánya „részesült".)
   1990-2002 között a városok lélekszámfogyása is meghaladta az országos közép-
értéket (9,3%): Brassóban 22% (80 ezer f ő), Nagyszebenben 17,7%, Medgyesen
24,5%, Marosvásárhelyen 13,3%, Sepsiszentgyörgyön 15,4%, Csíkszeredán 13,6%,
Székelyudvarhelyen 10,9%, Gyulafehérváron 9,6% volt a csökkenés (4. táblázat).
Országos viszonylatban a legnagyobb veszteség Balánbányát érte (47%).
  Várhatóan még évekig eltart a városok, els ősorban Brassó, Nagyszeben és Maros-
vásárhely gazdaságszerkezetének átalakulása. Az infrastrukturális beruházások, a
repülőterek (a 3 nagyváros versengése) és az autópályák vonzóbbá tehetik e térséget
a tőke számára.
  A válságtérségek (pl. Balánbánya) és a környezetszennyezés (pl. Kiskapus) fel-
számolása átfogó, több évtizedig tartó munkát igényel. Az idegenforgalom terén
                                     Elekes Tibor :
 Demográfiai, gazdasági-társadalmi folyamatok Románia városaiban 1948-tól napjainkig.
                    Tér és Társadalom 22. évf. 2008/2. 185-201. p.
192    Kitekint ő                                              TÉT XXII. évf. 2008      s2
elkezdődött folyamatok a fejl ődés kiindulópontjai lehetnek a kiterjedt erd őségekkel,
jelentős földgáz- és óriási só tartalékokkal rendelkez ő régióban.

                                  Északkeleti régió

   Moldva hat északi és központi megyéje (Suceava, Botolani, Neamt, Bákó, Jász-
 vásár és Vaslui) Románia legszegényebb térsége. Hagyományos kereskedelmi, ipari
 és művelődési központja Jászvásár.
   Az erő ltetett gazdasági fejlesztés 4 évtizedében a megyeszékhelyek, a 8 közepes
 nagyságú város, valamint az El ő kárpátokban az Aranyos-Beszterce és a Tatros völ-
 gyében kialakított bányászati, vegyipari térségek többszörös népességgyarapodása a
jellemző . A városok vonzáskörzetéb ől érkező fiatal népesség megélhetését az új
 ipari létesítmények és a lakótelepek biztosították. Az 1990 el őtti évtizedekben e
 kevésbé urbanizált régióban a falu—város migráció több százezer ember lakhelyvál-
 toztatását jelentette.
   Hasonló mértékű volt az interregionális vándorlás is. 1948-1990 között a moldvai
 megyék természetes szaporulata az országos középérték kétszerese, a fiatal népes-
 ség egy része az ország nyugati, középs ő és délkeleti megyéibe települt. A népesség
kibocsátó szerep 1990-ig interregionális, 2000 után nemzetközi jelleg ű.
   1990-2002 között a népességfogyás az országos érték fele (1. ábra). Ugyanakkor
a Jászvásári az egyetlen megye, melyet növekedés jellemez. Természetes szaporula-
ta pozitív (pl. 1998-ban országos viszonylatban a legmagasabb: 0,39%,), a Moldvai
köztársaságból érkez ő betelepülő k egy részének lakhelye. Jászvásár, a térség regio-
nális központja, ma Románia második legnagyobb városa.
   Az ország középs ő és nyugati részével ellentétben, az enyhén csökken ő népességű
Jászvásár és a hegyvidéki kisvárosok kivételével, a városok népességgyarapodását
jelzik a statisztikai évkönyvek az 1990-es évek második feléig. Az 1992-es és 2002-es
népszámlálások tükrében a régió északi városaiban 5-10%-os, a déliekben 10-15%-os a
fogyás: Bákó 14,2%-ot, Vaslui 12,8%-ot, Bárlad 10,8%-ot veszített népességéb ől
(5. táblázat).
   A kismértékű természetes szaporulat feler ősödő város—falu irányú vándorlással
társul. Az utóbbi években moldvai idénymunkások százezreit regisztrálták Olaszor-
szágban és Spanyolországban. A népmozgás gazdasági okaira mutat rá az átalakuló
iparszerkezet is. 2003-ban a 6 megye kivitelének több mint fele ruhaipari termék.
Botosani 78%, Vaslui 65%, Jászvásár 174 millió eurós exportjából 52% a néhány
éve megerő södött, nyugat-európai cégek által m űködtetett textilipar részesedése.
Egyelő re nem tervezik az ásványi nyersanyagokban szegény területet átszel ő autó-
pálya építését, a Moldvából déli és nyugati irányba haladó közlekedési vonalak b ő-
vítését. Az országba érkezett t őke töredéke került ebbe a régióba.
                                        Elekes Tibor :
    Demográfiai, gazdasági-társadalmi folyamatok Románia városaiban 1948-tól napjainkig.
                       Tér és Társadalom 22. évf. 2008/2. 185-201. p.
TÉT XXII. évf. 2008    s2                                        Kitekint ő          193

                                 5. TÁBLÁZAT
                 A lakosságszám változása az Északkeleti régió
                   30 ezer főnél népesebb városaiban (ezer fő)
 (Changes in the Number of Inhabitants in Towns Populated by More than 30 000
            People of the North-East Region fone thousand personJ)
                     1948     1964     1983    1990     1992    1996 2000        2002
  SUCEAVA             10        26       85     108      114     118   118        106
  Fálticeni           11        17       26      31        33     33   33          30
  Rádáu(i             15        19       27      31       31      32   32          28
  BOTOSANI            29        32       95     124       126     129 127          115
  Dorohoi             15        15       27      33       34      35    35         31
  FIATRA
  NEAMT               26       39      103      118     123      126      124     105
  Roman               24        35       68       79      80      82       81       69
  BÁKÓ                34        65      166      197     205     209      208      176
  Onesti                        26       49       58      59      61       60       52
  JÁSZVÁSÁR           94       124      306     346      344     347      346      322
  Pascani             11        18       33      41       45      46       46       42
  Vaslui              14         17      58       75      81      80       78       70
  B árlad             24        38        66       77     78      79       78       70
  Husi                17        20       27       32      33      33       33       30
Forrás: Népszámlálási adatok (1992; 2002); Statisztikai évkönyvek (1948; 1964; 1983;
1990; 1996; 2000).

                                    Délkeleti régió

  Dél-Moldva, Északkelet-Munténia és Dobrudzsa két—két megyéjéb ől (Vrancea,
Galac, Buzáu, Bráila, Tulcea és Konstanca megyék) alakították ki. Nagyvárosai,
Konstanca, Galac és Bráila jelent ős tengeri és dunai kiköt ők. Nagy a várossűrűség
Konstanca megyében. A régió hagyományos gazdasági ágazatai a mez őgazdaság
(gabona, zöldség, gyümölcs, Vrancea dombvidékein a sz őlőtermesztés), a vízi és
szárazföldi szállítás és a kereskedelem.
  A korábbi évszázadok gazdasági örökségére alapozó hajógyártás, élelmiszer- és
textilipar mellé az 1950-es évekt ől vaskohászat (Galac, CáFárasi), vegyipar
(Návodari, Slobozia), gépgyártás (Bráila, Buzáu, Galac), energetika- (Cernavoda-i
atomerőmű) és építőipar telepedett.
  1948-1990 között e 6 megyében az országos középérték fölötti volt a természetes
szaporulat (pl. Galac megyében 2,39% 1967-ben, 1,06% 1981-ben). A közép- és
észak-moldvai megyékhez hasonlóan Vrancea és Galac népesség-kibocsátó, a két
dobrudzsai megye munkaer ő befogadó térség.
  A nagyvárosok „versengésében" az 1970-es évek elején az ország keleti kapuja,
Konstanca és Románia legnagyobb dunai kiköt ője, Galac népességnövekménye
meghaladta Bráila gyarapodását.
                                     Elekes Tibor :
 Demográfiai, gazdasági-társadalmi folyamatok Románia városaiban 1948-tól napjainkig.
                    Tér és Társadalom 22. évf. 2008/2. 185-201. p.
194    Kitekint ő                                               TÉT XXII. évf. 2008     s2
   1990-2002 között a természetes fogyás, az interregionális migráció és az 1990-es
 évek második felét ől felerősödő kivándorlás Vrancea megyében -0,9%, Bráila me-
 gyében az országos középértéket meghaladó, a régió többi 4 megyéjében a romániai
középérték alatti népességfogyást eredményezett. Az 1990-es évek második felét ől
 ez a folyamat jellemzi a térség városait. A természetes fogyás, az elvándorlás és a
 szuburbanizáció egy évtized alatt 12,6%-kal csökkentették Konstanca lakosságát,
 Bráila vesztesége 12,5%, Galacé 8,4%, Buzáu-é 10,1%. A tengerparti üdül ővárosok
kivételével hasonló demográfiai folyamatok jellemzik a közepes- és kisvárosokat is
 (Sulina fogyása 19%, Medgidia-é 11%).
   Országos viszonylatban, a napjainkban is enyhén növekv ő egyetlen 100 ezres vá-
ros Vrancea megye székhelye, a történelmi Moldva és Havasalföld határán települt
Focpni (6. táblázat).
   Az aktív lakosság kisebb részét foglalkoztatják a sikeresen privatizált ipari léte-
sítményekben (pl. a Návodari-i vegyipari üzem az országos átlagkereset 2,5-szeresét
fizeti alkalmazottainak). Az új készruha-, cip ő- és élelmiszeripari üzemek nagyobb-
részt női munkaerőt foglalkoztatnak (1996-ban egy készruhagyár m űködött Vrancea
megyében, 2003-ban 50 ezer alkalmazottja volt a megye textiliparának). Ebb ől a
térségbő l származik az Európa fejlettebb részébe érkez ő román idénymunkások
jelentős része.
                                 6. TÁBLÁZAT
                   A lakosságszám változása a Délkeleti régió
                   30 ezer főnél népesebb városaiban (ezer fő)
 (Changes in the Number of Inhabitants in Towns Populated by More than 30 000
            People of the South-East Region fone thousand person])
                      1948     1964     1983    1990     1992     1996    2000     2002
 FOCSANI               28        32       77      99      101      100      97      103
 GALAC                 80       113      285     326      326      328     327      298
 Tecuci                20        28       42      47       47       47      46       42
 BUZAU                 43        55      127     148      148      149     146      133
 Rámnicu Sárat         19        22       34      40       41       42      41       39
 BRAILA                95       122      225     248      234      235     231      217
 Tulcea                22        31       79      95       98       97      95       93
 KONSTANCA             79       121      316     355      351      347     337      311
 Medgidia               7        25       47      49       47       47      46       44
 Mangalia               5         7       37      42       44       44      44       40
 Návodari                                 18      29       32       34      36       32
Forrás: Népszámlálási adatok (1992; 2002); Statisztikai évkönyvek (1948; 1964; 1983;
1990; 1996; 2000).
  Dobrudzsa hagyományos régióközpontja Konstanca. A Román-Alföld keleti ré-
szén a központi szerepkörért napjainkban Galac és Bráila verseng. A fejl ődő vízi-,
vasút- és közútvonalak érintik a régió jelent ősebb városait. Ismét feler ősödhet a
tengerpart idegenforgalma.
                                       Elekes Tibor :
   Demográfiai, gazdasági-társadalmi folyamatok Románia városaiban 1948-tól napjainkig.
                      Tér és Társadalom 22. évf. 2008/2. 185-201. p.
TÉT XXII. évf. 2008   s2                                         Kitekint ő         195

                                     Déli régió

  Hét megye (Prahova, D űmbovita, Arges, Teleorman, Giurgiu, Cülürasi és
Ialomita) osztozik a Déli-Kárpátoktól a Dunáig terjed ő, nagy településsűrűségű és
erős urbanizáltságú Közép-Munténia régión.
  A síkság, domb- és hegyvidék jellegzetes gazdálkodási formáihoz kapcsolódó
ágazatok (élelmiszer-, textil- és faipar) mellett már az 1930-as évekt ől meghatározó
a só, a kőolaj, később a szén gazdasági értékesítése. A II. világháború utáni vegy-
ipar országos központjai Ploiesti, Pitesti, Brazi, Cámpina. Itt kezd ődött a romániai
személygépkocsi- (Pitesti) és a terepjárógyártás (Cámpulung). A Duna menti és az
alföldi városokban a hajózás és az élelmiszergyártás vegyi- és gépiparral társul.
  Országos viszonylatban nagyon magas a városok száma és népessége, valamint az
iparosítás mértéke a Ploiesti székhely ű Prahova és a Pitesti központú Arges megyé-
ben. A régió falvaiból származik a 4 évtized alatt többszörösére növekedett városok
fiataljainak egy része (7. táblázat). Ebben az időszakban a főváros növekvő munka-
erőigényét nagyobbrészt a régió déli, Duna-menti megyéinek fiataljai biztosították.
A régió északi és keleti részének, az országos középérték feletti természetes szaporu-
latát Teleorman és Giurgiu 1980-as évek végét ől elkezdődött fogyása ellensúlyozza.
                                 7. TÁBLÁZAT
A lakosságszám változása a Déli régió 30 ezer főnél népesebb városaiban (ezer fő)
 (Changes in the Number of Inhabitants in Towns Populated by More than 30 000
               People of the South Region fone thousand personl)
                  1948 1964 1983 1990                 1992 1996 2000 2002
 PLOIESTI          96       134      230     259       253     254     249      232
  Cámpina          17         21      37       40        42     41      40       39
 Tűrgoviste        26         28      82      101        98     99       98      89
 PITESTI           29         51     150      175       179    186     186      169
 Cámpulung         18         23      40       43        44     44      43       38
 Mioveni                                                 34     35       36      36
  Curtea de
                    9       15       28      33        36      36     34       33
 Arges
 Alexandria        18       22      48       59        58      59     57       51
 Rosiori de
                   15       20       33      37        38      37     36       32
 Vede
  Turnu
                   11       20       33      36        37      36      35      30
  Mügurele
  Giurgiu          30         35      63       72        74     74       72      70
  Cülürasi         24         30      63       76        77     78       77      70
  Oltenita         10         17      28       33        32     32       31      27
  Slobozia          8         11      42       52        56     57       55      53
 Fetesti           12         19      30       34        35     36       37      33
Forrás: Népszámlálási adatok (1992; 2002); Statisztikai évkönyvek (1948; 1964; 1983;
1990; 1996; 2000).
                                     Elekes Tibor :
 Demográfiai, gazdasági-társadalmi folyamatok Románia városaiban 1948-tól napjainkig.
                    Tér és Társadalom 22. évf. 2008/2. 185-201. p.
196    Kitekint ő                                             TÉT XXII. évf. 2008       s2
  1990-2002 között, Teleorman megye kivételével, enyhén fogyó népesség ű térség
(1. ábra). Az északi és keleti megyék országos középérték körüli természetes fogyását
enyhe bevándorlás ellensúlyozza (a jól m űködő ipar vonzása, Bukarest
szuburbanizációs folyamatai). Teleorman és Giurgiu megyében az 1980-as évek vé-
gén kezdő dött természetes fogyás mértéke 1998-ban romániai viszonylatban a legna-
gyobb volt, az országos középérték (-0,15%) többszöröse (-0,73%, illetve -0,6%).
  Az országos átlagnál kisebb az északi megyék nagy- és közepes városainak né-
pességfogyása. A Prahova-völgye ipari-idegenforgalmi kisvárosaiban -3%--21%
közötti a fogyás. A sikeres gépkocsi gyáráról ismert Mioveni lakossága 1992-2002
között 5,8%-kal növekedett. A déli megyék városaiban -10%--18%-os a fogyás,
kivétel a felértékel ődött legnagyobb déli határátkel ő , Giurgiu (-6,2%) (7. táblázat).
  Eltérő fejlő dési irány körvonalazódik a régió északi és déli részében. A változatos
domborzatú, kőolaj, szén, só kitermel ő és feldolgozó északi 3 megye er őssége a
vegyipar, a gépgyártás- és a faipar. A f ővárosból induló két országos jelent őségű
vasútvonal és részben megépített autópálya áthalad Ploie5ti, illetve Pite5ti váro-
sokon. Tőkevonzó tényez ő a Petrom privatizációja és a k őolaj feldolgozás moderni-
zálása. Felértékel ődő ben a Ialomita és Cálára5i megyéket átszel ő Bukarest-
Konstanca vasút, m űút és autópálya gazdaságélénkít ő szerepe.
  A leépült iparú, agrár-élelmiszerfeldolgozó déli megyékben a drasztikus természe-
tes fogyás okozta veszteséget a fiatalok nyugat-európai ideiglenes munkavállalása
vagy elvándorlása fokozza. A régió fejl ő dését meghatározó központok Bukarest,
         Piteéti és Giurgiu.

                                 Délnyugati régió

  A változatos domborzatú régió öt megyéje (Válcea, Gorj, Dolj, Mehedinti és Olt)
a síkságtól a hegyvidékig terjed. Kevés a város, az urbánus népesség nagyobb része
a megyeszékhelyeken él. A történelmi Olténia központja Craiova.
  Az iparosítás a megyeszékhelyek népesség gyarapodását eredményezte (8. táblá-
zat). A gépgyártás központjait Craiovára és vonzáskörzetébe helyezték. Rámnicu
Válcea vegyipari, Tárgu Jiu és Turnu Severin faipari üzemekkel b ővült. Olténiát az
ország egyik legfontosabb energetikai térségévé tették a Vaskapui vízier őművek és
az észak-olténiai lignit hasznosítására, Craiova mellett épített h őerőművek.
  Országos középérték körüli a természetes szaporulat az 1990 el őtti évtizedekben,
a rurális térségek biztosították a városok népesség gyarapodását. 1990-2002 között
fogyásba váltott a korábbi természetes szaporulat. 12 év alatt Gorj lakosságszáma
nem változott, a déli, Duna menti megyék népességcsökkenése országos középérték
körüli. 1990-1992 között a régió városait a számbeli gyarapodás, 1992 után
5-10%-os fogyás jellemezte.
                                       Elekes Tibor :
   Demográfiai, gazdasági-társadalmi folyamatok Románia városaiban 1948-tól napjainkig.
                      Tér és Társadalom 22. évf. 2008/2. 185-201. p.
TÉT XXII. évf. 2008   s2                                         Kitekint ő         197

                                 8. TÁBLÁZAT
                  A lakosságszám változása a Délnyugati régió
                   30 ezer főnél népesebb városaiban (ezer fő)
 (Changes in the Number of Inhabitants in Towns Populated by More than 30 000
            People of the South-West Region [one thousand personl)
                    1948    1964      1983    1990     1992     1996     2000    2002
 RAMNICU
                     17      23        87      107      114     119      119      108
 VÁLCEA
 Tűrgu Jiu           18      26        81      93       98       98       97      97
 DROBETA-
 TURNU               31       37       92      107      115     118       116     104
 SEVERIN
 CRAIOVA             85       122      260      317     304      311      312      303
 Slatina             13        15       67       88      85       87       86       79
 Caracal             18        20       34       40      39       39       39       35
Forrás: Népszámlálási adatok (1992; 2002); Statisztikai évkönyvek (1948; 1964; 1983;
1990; 1996; 2000).
  A következ ő évekre tervezett változások átalakítják a régió bányászatát és energe-
tikai ágazatát. Bányaleállításokat Gorj megyében, h őerőművek bezárását Dolj me-
gyében terveznek. Ugyanakkor Válcea vegyiparának, Mehedinti megye energetika-
és faiparának meger ősödése várható. A közeljöv őben nem épül autópálya a korábbi
évtizedekben fejlett vasút- és közúthálózattal ellátott térségben.

                                    Bukarest régió

  A Román-Alföldön található a főváros és a körülötte kialakított Ilfov körzet.
A rohamos iparosítás (húzóágazatok a fémfeldolgozás és a gépipar) meger ősítette
korábbi vezető gazdasági-, közigazgatási, oktatási, m űvelődési szerepét. A termé-
szetes szaporulat (1967-ben 1,55%, 1985-ben 0,19%) az iparosítás évtizedeiben
elmaradt az országos középérték (1967-ben 1,81%, 1985-ben 0,49%) mögött.
A közel 1 milliós vándorlási pozitívumot a főváros körüli megyék és a hagyomá-
nyos népesség kibocsátó térségek biztosították.
  1990 után a természetes fogyás az országos középérték kétszerese, csökken a f ő -
városba költöz ők száma (9. táblázat). Az országba érkezett külföldi t őke fele Buka-
restbe telepedett, az országban alapított cégek jelent ős részének a fővárosban is van
székhelye. A tervezett autópálya-hálózat Bukarest központú.
                                9. TÁBLÁZAT
              A lakosságszám változása Bukarest régióban (ezer fő)
 (Changes in the Number of Bucuresti Region Inhabitants fone thousand personl)
                     1948 1964 1983 1990 1992 1996 2000 2002
  BUKAREST           1041 1240 1995 2128 2068 2037 2009 1922
Forrás: Népszámlálási adatok (1992; 2002); Statisztikai évkönyvek (1948; 1964; 1983;
1990; 1996; 2000).
                                     Elekes Tibor :
 Demográfiai, gazdasági-társadalmi folyamatok Románia városaiban 1948-tól napjainkig.
                    Tér és Társadalom 22. évf. 2008/2. 185-201. p.
198    Kitekint ő                                             TÉT XXII. évf. 2008       s2

                                      Összegzés

  A II. világháború utáni 4 évtizedben, a tervgazdaság keretében végrehajtott er őtel-
jes iparosítás a városi lakosság 240%-os növekedését eredményezte. A természetes
szaporulat, a falu—város intra- és interregionális vándorlás eltér ően érintette a me-
gyéket, városokat. 1945-1990 között a gazdasági és demográfiai tényez ők jellegze-
tes belső vándorlási folyamatokat indítottak el. A magas természetes szaporulatú
moldvai megyék népesség kibocsátó, a bánsági, partiumi, erdélyi és dobrudzsai
megyék befogadó térségek, a dél-munténiai kivándorlás Bukarestbe és az észak-
munténiai városokba irányult.
  Nagy várossűrűség jellemzi az er őteljesen iparosított Prahova, Hunyad,
Konstanca, Brassó, Arge5 megyét. 45 év alatt több kisváros népessége 10-12-szeresre
növekedett. A városhálózat gerincét a f őváros, a 300 ezer fónél népesebb "regioná-
lis központok" és az általában 100 ezer fónél nagyobb megyeszékhelyek képezik.
Az aránylag kevés 25-100 ezer fő közti népességű település és a nagyszámú kisvá-
ros többnyire az ipari övezetekben található.
   1990-tő l a korábbi központosított gazdasági, társadalmi folyamatokat a demokra-
tizálódás, a piacgazdaság és a jogállam kiépítésének folyamata váltotta fel. A csök-
kenő természetes szaporulat (1992-t ől fogyás), az interregionális vándorlás (részben
vissza-vándorlás) és a nemzetközi migráció 1990-2002 között Románia népességé-
nek 1,5 milliós fogyását eredményezte. 2002-ben az összlakosság 40,8%-a aktív
(8,85 millió fó, melynek 55,5%-a városi, 44,5%-a falusi), a fiatal korosztály az
össznépesség 29,4%-a (a diákokkal és egyetemi hallgatókkal 3,76 millió fó), a
nyugdíjasok aránya 39,5% (5 millió f ő).
  Az 1990-es évek első felében a városi népességszám változását térben eltér ő fo-
lyamatok alakították. A dél-erdélyi, bánsági, román-alföldi városokban és Buka-
restben fogyott, Moldvában, Észak-Munténiában és számos gyógyüdül ő-, fürdővá-
rosban gyarapodott a lakosság. A Kárpátokban és az Erdélyi-középhegységben el-
kezdődött az Alpokra is jellemz ő népességcsökkenés (2. ábra).
  Az 1990-es évek második felét ől általánossá válik a fogyás (3. ábra). 1990-2002
között nagyobb a veszteség Dél-Erdélyben, a Bánságban, a Partiumban, a Román-
Alföldön, Közép-Moldvában és az egyfunkciós bányász, kohász kisvárosokban.
  Napjainkban a bányászat és az energetikai ipar átszervezése (2007-ig a 129 er ő-
műbő l 87 marad üzemben) negatív, a vegyipar magánosítása pozitív hatást gyako-
rolhat a társadalmi folyamatokra. A külföldi t őkebefektetések (2003-ban 1,57 milli-
árd USD, 2004-ben 40%-kal nagyobb összeg) és a nemzetgazdaság fejl ődése csök-
kentheti a társadalmi problémákat, a vándorlás mértékét.
  Csökkentheti a kivándorlást az új munkahelyek létesítése (2002-ben a munkanélkü-
liek összlétszáma 1 040 098, a munkaképes lakosság 11,7%-a; ebb ől 60,5% városon,
39,5% falun élt), a bérek növekedése is (2000-ben a havi átlagkereset 100 USD,
2003-ban 140 USD). A textil- és cip őipar által „uralt" térségekben a gyárak „kele-
tebbre telepítése" újabb foglalkoztatási problémákat eredményezhet néhány év múlva.
       •   •                             Elekes Tibor :
     Demográfiai, gazdasági-társadalmi folyamatok Románia városaiban 1948-tól napjainkig.
                        Tér és Társadalom 22. évf. 2008/2. 185-201. p.
TÉT XXII. évf. 2008                        s2                                         Kitekintő        199




                                            •
                  ----..
                  r'l
                  0.s
                  0\
                  •-,
                                       25.000 alatt
                  `Z.:5                               .2 Cl       •
                  0\                   25 - 50.000
                  0\
                  ....1                50 .100.00D   -40>e1141,
          -....    4)                  100.000 klett     C::1>E1411›
           ',
            5




                                                                                                        Forrás: Statisztikai évkönyv ( 1990) és népszámlálási ( 1992) adatok alapj án saj át szerkesztés.
           N
               0)
              .1p
          eN '23
          0 \ Zu                       N
                                  0\
          ,--, 0            + 9
                    c,..,
          0\        p
          Cn
          ^.--, CL,
           0        2
          -(z       0
           N E....
           O

               C
           ; •...
               C            C
                                   W. ; iii     .
 ,   <,c , E
     CO''3 C
                            , %...., * i         . _-
     ,i -`,--,',"
        ,, •,..
              z                          11 t:1- 'I
        ... E
           . •..E.
        ,. z -Q.  .                                  4

           ‘0                                                    ›P
           0 ...0                               .7   r'41
           N.
           CS ,....1                                 t5 k       K. 01
           ? ,.....,
                z
          •...s
           0
          •.... L.
                    0)
                                                      00, A ..          f
                                                     ,, ti
                                                                ' 4*




                                                                              1•
                   ..7'
                     .-




                                                                        11




                                                                                              ,
                    ...




                                                                             iÉ,..I      q.
                                                                                                  N3
                                                            •
                                                                                                  JI
                                    Elekes Tibor :
Demográfiai, gazdasági-társadalmi folyamatok Románia városaiban 1948-tól napjainkig.
                   Tér és Társadalom 22. évf. 2008/2. 185-201. p.
200      Kitekint ő                                                                                                                                                      TÉT XXII. évf. 2008 • 2




                                                                                            i        ,;•,'.
                                                                                                                              : ,5
                                                                                                ›r.
                                                      I :..
                                                                                ''
                                                                                            I                     "                 • •'•
                                                                                            i   — • " >,--
                                                           .!
                                        ...                                                 ,
                                                                                            ,
                 ---.                  2000 alo
                                       5.                                                       ,,, • e .
                 ,-,                  25 - 50 000                                           ! 0:› l• il e 0
                   i              15 50 .100.»                                                0 eí e                                                  — .,
                 r \I             4i
                 CD\
                 0,
                                  >           1 00 WO rele0                                          . I ill
                 ....,



                                                                                                •                                  ,t1
                                         t513          al                                                                                                                .i.

      N 1.3
      0 ,p2                                                                                                                                 ' ' 01 ; •
                                                                                                                                   l'
      eV
      N
       I
      c>, 6:4
        > p..,
                                                                    j'a g ; -.. I                             a        ,!I.                              .
                                                                                                                                                                             "
                                                                                                                                                                             I
                                                                                                                                                                                                            61;   ,0
                                  .- . ,
         ^.. ,




                                                                            .
        ,-,                            I. •                                                         S   i         ,•3
                                                                                                                               II              I=                   D ,..

                                                                                                    "                  /I                                                                                         3 '-




                                                                                                                                                                                                                                Forrás: Népszámlálási ( 1992; 2002) adatok alapj án saj át szerkesztés.
                                                                                                                                               •
                                                                                     ;. ,:• :,›— •
                                                                                              he.                 1 '
                                                                                                                   Ill
                                                                                                                       .
                                                                                                                                         „
                                                                                                                                     •..-,
                                                                                                                                                   . I : • ,lb
                                                                                                                                                   ,' • •••••
      ':"'".'
           .1                                        ;:f
                                                     é'    I
                 •        ....,                                 t
                     ;
  m -,:s E                                    ...,                                                  'II.      ....      • •                        gi                    ed c :                              ,)        ..
  ¢ ,,, z
      is'                                                                                       • ik > 10 •                                                               • ,,
                                                                                                                                                                            Z                                j li 44
     t..),
  r"; %
                           m . • .,. .:                                                                                                                                                                      .s 4  '
                            !i        1                        ,•.'
                 • .,                                                                                                                                                            ,
        ,        •         L t, S .i.i                         .?.                      n                  " ii i 4 ,. 1.i ,:•,.. I.                                                                    I
       ,..,
      ..,
                  •...



      ,..,,,, ...,-
               1-
                     ,:      •4b,,
                          .....'"              •
                                                                             .....
                                                                            :— 11                   1:  i I-
                                                                                                                 .-„it.ffilE•
                                                                                                                , ... c a ici

        .] Z
        0 ...Z
                                   t
                                                                         " 3Zs                      ;1 r !nig                                            z                                          ,       5 s :.,
                                                                                                                                                                                                            75
                                                                                                                                                                                                               3

                                                                                                        ss   -'            t!                  a         II
       ? %...,                    ,` Z                                                                                          *:             I         r' ll_
      •,.. 0                      •                                      011                                      •S                         t, I             m                                                             .
                                                                                                                                                a
      ,C3                                                               a ,,,g1 . 7                               •                                                              4'        'fi          .
                                                                                                                           vq1               11 E'                                                                ''
                                  11                       • ,.
                                                                                                    1
                                               tY, cs               s   •              0                                      •
                                                                                                                              ;.                         II          .
                 "'S.                                                                                                                              "!.              IÍ.
                 •—                             4                                ,411.          !1                 .                        l.., •            a j                     •   ' .:*,,
                                                      ir
                  ,.n
                  ,,,.,                                    o                                                      ,, 1.                       ....›
                  ao                                            .4.                                                                                                      :
                  z                                                     *r                                             • ffil ! F                            ..!
                                                                                                                                                                                                                        4
                  cs
                 „z                                                                                                                                                -•'                                                 11
                 ,.._
                                                                                                                              ,,..,                                      .,.
                                          Elekes Tibor :
      Demográfiai, gazdasági-társadalmi folyamatok Románia városaiban 1948-tól napjainkig.
                         Tér és Társadalom 22. évf. 2008/2. 185-201. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s 2                                                                  Kitekintő                201

  A gazdasági szerkezetátalakítás, a „megkésett", de eredményes privatizáció, a hát-
rányos térségek felzárkóztatása és a m űködő piacgazdaság kialakítása mellett a tár-
sadalmi problémák orvoslása (foglalkoztatottság növelése, szociális háló kiterjesz-
tése, jogrend megerő sítése, korrupció visszaszorítása, a családalapítás anyagi ösz-
tönzése) javulást eredményezhet a negatív demográfiai folyamatok (születések
csökkenése, elöregedés, kivándorlás) alakulásában. Ezt igazolják az utóbbi két év
gazdasági eredményei, valamint a gyerekvállalást támogató törvény.

                                                    Irodalom
Anuarele statistice ale Romániei. (1964; 1983; 1990; 1996; 2000; 2003) Bucureti.
Dumitrache, L. (1995) Le comportement démographique récent de la population de Roumanie en
  contexte sud-est Européen. — Revue roumaine de géographie. 40. 117-126. o.
Elekes T. (2005) A városi népességszám változásai Romániában 1948-2002 között. — Pap N.—Végh A. (szerk.)
  A Kárpát-medence politikai földrajza. IV. Magyar Politikai Földrajzi Konferencia, Pécs. 95-103. o.
Geografia Romániei II. (1984) Editura Academiei R.S.Románia, Bucure5ti.
Gyenizse P. (2005) Helyi és helyzeti energiák hatása síksági települések fejl ődésére. — Bugya T.—
  Wilhelm Z. (szerk.) Tanulmányok Tóth Józsefnek. PTE, Földrajzi Intézet, Pécs. 256-272. o.
Horváth Gy. (1998) Európai regionális politika. Dialóg Campus, Budapest—Pécs.
Iatu, C.-Muntele, I. (2002) La population de la Roumanie en pleine transition. Analele Universitatii
  „Al.I.Cuza" Ia5i. — Geografie. 2. 138-141. o.
Recensámintele populatiei ri asezárilor din Románia (1948; 1966; 1977; 1992; 2002) Bucurelti.
Nyárádi R.K. (2003) Erdély népesedéstörténete. ELTE—Központi Statisztikai Hivatal Levéltár, Budapest.
Rechnitzer I. (1998) A területi stratégiák. Dialóg Campus, Budapest—Pécs.
Rudl J.(1998) Az új kisváros és a városi funkciók. — Földrajzi Értesítő. 1.31-41. o.
T5lángá, C. (1996) Evolutia demogratica a orgelor Romániei pe tipuri functionale. — Geographica
  Timisiensis. 5. 105-110. o.
Tóth J. (1981) A településhálózat és a környezet kölcsönhatásának néhány elméleti és gyakorlati kérdése.
                    ő. 30. 268-292. o.                                                                   —FöldrajziÉrtesi
Tóth J.—Trócsányi A.—Elekes T. (2002) Térszerkezeti változások Erdélyben, a XIX. század végét ől napja-
  inkig. — Pásztor C. (szerk.) Ahol a határ elválaszt. Trianon és következményei a Kárpát-medencében.
  Nagy Iván Történeti Kör — Nógrád Megyei Levéltár, Balassagyarmat. 319-331. o.
Ungureanu,               I. (1996) Characteristic features of the urban system in Romania.— Revue
  roumaine de géographie. 40.
Varga E.Á. (1998). Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. I—V. Teleki László Alapítvány, Pro Pánt
  könyvkiadó, Budapest—Csíkszereda.