Tér és Társadalom 22. évf. 2008/2. 87-102. p.

Tér és Társadalom                                                    XXII. évf. 2008      s 2: 87-167


                                  GYORS TÉNYKÉP
    INNOVÁCIÓS FOLYAMATOK EGY RÉGIÓBAN
            ÉS ANNAK STRUKTÚRÁI
       (Innovation Processes in a Region and Their Structures)

               CSIZMADIA ZOLTÁN — GROSZ ANDRÁS

Kulcsszavak:

innováció regionális innovációs rendszer Nyugat-Dunántúl

Az innováció az elmúlt évtizedekben bekövetkezett gazdasági-társadalmi változások eredményeképpen az
egyik legfontosabb termelési tényez ővé vált nemcsak a gazdasági fejlődés magterületéhez tartozó orszá-
gokban, de hazánkban is. A felgyorsult technológiai fejl ődés következtében a vállalkozások hosszú távon
fenntartható versenyképességét csak a konkrét új piaci termékekben, szolgáltatásokban, termelési eljárá-
sokban, szervezeti rendszerek bevezetésében, piaci magatartási formákban és értékesítési csatornákban
megnyilvánuló és realizálódó folyamatos kutatás-fejlesztési tevékenység, innovációs aktivitás képes biztosí-
tani. Tevékenységüket természetesen számos különböző szervezet, intézmény próbálja meg segíteni, melyek
működése ideális esetben egy viszonylag koherens rendszert alkotva képezi a regionális innovációs rendszer
kínálati oldalát. Hazánkban a regionális innovációs rendszerek formálása céljával 2005-t ől regionális
innovációs ügynökségek alakultak, köztük a Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs
Ügynökség (RIÜ)' .

  A RIÜ elmúlt három éves tevékenysége keretében számos kutatás irányult a Nyu-
gat-dunántúli régió innovációs potenciálj ának és rendszerének feltárására, melyek
között megtalálhatók voltak: 1) a térség K+F tevékenységének szekunder adatokon
alapuló elemzései; 2) a régió vállalkozásai innovációs tevékenységeinek feltérképe-
zése (reprezentatív felmérés segítségével az innovációs tevékenységek típusai, fó-
kusza, hatása, mozgatórugói, legfontosabb együttm űködési partnerek); 3) a térség-
ben működő vállalkozások innovációs szolgáltatások iránti igényei (az elmúlt évek-
ben igénybevett innovációs szolgáltatások köre, illetve a jöv őben várható igények
alakulása); 4) néhány speciális kérdéskör a vállalkozások innovációs tevékenységé-
hez kapcsolódóan (IT szerepe az innovációkban, humán er őforrás szerepe az inno-
vációkban, vagy a szabadalmak alakulása); 5) az innovációs szolgáltatások kínálati
oldalának feltérképezése (szerepl ők céljai, célcsoportjai, szolgáltatásai, párhuza-
mosságok, régióból hiányzó szolgáltatások); valamint 6) a régió innovációs rend-
szerének komplex értékelése, illetve egy ideális regionális innovációs rendszer fel-
vázolása (szerepl ők feladatai, kapcsolatai, intézményrendszere). Ezen kutatások
eredményei bárki számára elérhet ők az „Innováció a Nyugat-Dunántúlon" RIÜ ki-
adványokban. 2 Jelen tanulmány célja az átfogó vizsgálatok legfontosabb tapasztala-
tainak és eredményeinek rövid bemutatása.
Csizmadia Zoltán – Grosz András: Innovációs folyamatok egy régióban és annak struktúrái.
                       Tér és Társadalom, 22. 2008. 2. 87–102. p
 88     Gyors ténykép                                           TÉT XXII. évf. 2008      s2

      A Nyugat-dunántúli régió innovációs potenciálja, teljesítménye

  Ha csak a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó szekunder adatokat vizsgáljuk (K+F
ráfordítások összege, K+F foglalkoztatottak száma, kutatóhelyek és kutatási témák,
feladatok száma, tudományos min ősítéssel rendelkez ők száma) mindenképpen meg
kell állapítanunk, hogy a Nyugat-dunántúli régió súlya a K+F potenciál tekintetében
messze elmarad a gazdasági súlya, vagy akár csak népessége által képviselt orszá-
gos részesedést ő l. Mindez annak ellenére, hogy az 1990-es évek közepe óta számos
pozitív folyamatnak lehetünk tanúi a régióban, és szinte valamennyi mutató tekinte-
tében a Nyugat-Dunántúl produkálta az egyik legdinamikusabb fejl ődést.
                                     1. TÁBLÁZAT
                      A kutatók és fejleszt ők számának alakulása
                       (Number of Researchers and Developers)
                                       Részesedés az                  K+F létszám
                                      országosból, %               100 ezer lakosra, fő
                             1996       2000 2004 2006        1996 2000 2004 2006
 Győr-Moson-Sopron            2,9         4,0     3,3  3,7   141,5 259,3 230,6 275,4
 Vas                          0,9         0,9     1,1  1,3    65,8     97,0 125,4 157,7
 Zala                         0,2         0,1     0,5  0,5     16,7    10,0    50,9     55,1
 Nyugat-Dunántúl              4,0         5,1     4,9  5,5    83,4 141,2 149,5 179,5
 Közép-Magyarország          59,4       60,6    57,6  57,9   429,8 596,9 619,7 664,9
 Közép-Dunántúl               3,5        5,2      5,6  5,6    65,7 128,2 153,8 166,9
 Dél-Dunántúl                 6,8        6,6      7,9  7,5   143,1 184,8 244,5 254,7
 Észak-Magyarország           5,6        4,6      5,2  4,9    89,9     98,3 122,7 127,9
 Észak Alföld                10,6        8,9     9,4   9,1   143,8 158,7 185,7 193,6
 Dél-Alföld                  10,2        9,0     9,3   9,5   155,8 182,3 207,6 230,2
 Magyarország               100,0      100,0 100,0 100,0     205,0 273,3 300,7 325,4
Forrás: KSH alapján saját számítás.
  A K+F teljesítményét illető en - köszönhetően első sorban a borzasztóan alacsony
bázisértékeknek, valamint a feltételek javítását nehezít ő egyéb tényezőknek (gazda-
ság szerkezete, üzleti K+F tevékenységek alacsony jelenléte, vagy hagyományos
egyetemi campusok, kutatóegyetemek hiánya) - a mutatók többségét tekintve még
mindig nem éri el a fő város nélkül számított vidéki Magyarország átlagát. A tudo-
mányos szféra nagymértékű területi koncentrációjának köszönhet ően a Közép-
magyarországi régió súlya általában meghaladja az 50%-ot. Bár a kutatóhelyek
száma 10 év alatt megduplázódott, a 210 kutatóhellyel a régió részesedése az orszá-
gos értékb ő l tulajdonképpen változatlanul csak 7,5%, amelyet, ha lakosságszámhoz
viszonyítunk, a negyedik legmagasabb érték a régiók között. Még jelent ősebb volt a
kutatási témák, fejlesztési feladatok tekintetében a fejl ő dés, mely területen a 2006-os
100 ezer lakosra jutó 190 téma a Közép-magyarországi régió után a legmagasabb.
Ha a kutatói és fejleszt ő létszámot vesszük, az országos részesedés még alacso-
   Csizmadia Zoltán – Grosz András: Innovációs folyamatok egy régióban és annak struktúrái.
                          Tér és Társadalom, 22. 2008. 2. 87–102. p

TÉT XXII. évf. 2008     s2                                    Gyors ténykép             89

nyabb, a bővülés ellenére is mindössze 5,5%, és a lakosságszámhoz viszonyítva is
csak az ötödik az országban, bár pozitív sajátosság, hogy a kutatók és fejleszt ők
aránya a teljes K+F létszámban a régióban a legmagasabb (1. táblázat). A tudomá-
nyos élet területi koncentrációját mutatja, hogy a tudományos fokozattal rendelke-
zők több mint 56%-a található a Közép-magyarországi régióban, míg a Nyugat-
Dunántúl 5,2%-os értéke csak az ötödik helyre elegend ő. Még rosszabb a helyzet az
akadémiai doktorok számát illet ően.
  Az erős budapesti és kelet-magyarországi vagy dél-dunántúli fels őoktatási és ku-
tató központok versenyképessége és forrásszerz ő képessége jelenleg sokkal jobb,
mint a nyugat-dunántúliaké. E mutatók esetében Budapest és Pest megye részesedé-
se még nagyobb, megközelíti a 70%-ot is. A hazai régiók között így a Nyugat-
Dunántúl ezen K+F input mutatók tekintetében a legtöbb esetben mindössze az 5-6.
helyen szerepel, és a közeljövőben sem várható jelent ős előrelépés, bár néhány or-
szágos programnak köszönhet ően a régió fels őoktatási intézményeihez köt ődően
komoly fejlesztéseknek lehetünk tanúi az elmúlt néhány évben 3 . A Nyugat-dunántúli
régióban az összes K+F ráfordítás 2006-ban megközelítette a 9,5 milliárd Ft-ot, melynek
az országos tendenciákhoz viszonyítva kisebb, mindössze 12,5%-a fordítódott K+F
beruházásokra, 8,2 milliárd Ft a kutatás-fejlesztési tevékenységek során felmerült
költségeket jelentette (2. táblázat). Az elmúlt 10 esztend őt tekintve ugyanakkor meg-
állapítható, hogy els ősorban a vállalati szféra ilyen irányú aktivizálódásának köszön-
hetően összességében a Nyugat-Dunántúlon és a Közép-Dunántúlon volt a legmaga-
sabb a K+F beruházások aránya a ráfordításokon belül 19-20% körüli értékkel.
                                     2. TÁBLÁZAT
                  A kutató-fejleszt ő helyek ráfordításainak alakulása
               (The Expenditures of Research and Development Places)
                                       Részesedés az           K+F helyek ráfordításai
                                      országosból, %             egy kutatóra, millió Ft
                             1996       2000 2004 2006       1996 2000 2004 2006
Győr-Moson-Sopron              2,6        2,4     3,7  3,1    1,81     2,23    6,35      5,90
Vas                            0,3        0,3     0,4  0,7   0,60      1,34    2,05      3,67
Zala                           0,1         0,1    0,6  0,3   0,46      2,80    7,28      4,50
Nyugat-Dunántúl                2,9        2,8     4,8  4,0    1,47     2,08    5,48      5,25
Közép-Magyarország            68,9       70,3   67,5  69,9    2,37     4,33    6,65      8,59
Közép-Dunántúl                 5,7        5,0     6,3  4,9   3,30      3,64    6,32      6,13
Dél-Dunántúl                   3,1        3,8     3,3  3,0   0,92      2,12    2,40      2,80
Észak-Magyarország             3,0        2,4     2,7  3,2    1,09     1,95    3,01      4,56
Észak Alföld                   7,2        7,8     8,5  7,8    1,39    3,28     5,14      6,10
Dél-Alföld                     9,3        7,9     6,9  7,3    1,87     3,26    4,21      5,46
Magyarország                 100,0      100,0 100,0 100,0    2,04      3,74    6,35      7,11
Forrás: KSH alapján saját számítás.
Csizmadia Zoltán – Grosz András: Innovációs folyamatok egy régióban és annak struktúrái.
                       Tér és Társadalom, 22. 2008. 2. 87–102. p

 90     Gyors ténykép                                           TÉT XXII. évf. 2008        s2
   Ugyanakkor nemcsak az ország egészére jellemz ő a K+F tevékenység er őteljes te-
 rületi koncentrációja, de a Nyugat-dunántúli régióban is hasonló folyamatoknak
 lehetünk tanúi. Elsősorban a felsőfokú intézmények elhelyezkedésének, valamint a
 gazdaságszerkezet sajátosságainak köszönhet ően. Győr-Moson-Sopron megye egy-
 értelmű túlsúlya az elmúlt három évben sem csökkent, s őt az egyetemekhez kapcso-
 lódó új infrastruktúrák létrejöttének köszönhet ően (KKK-k és RET-k) várhatóan
 még növekedni is fog a jövőben.
   Ismert, hogy a Liszaboni Célkit űzés az európai gazdaság globális versenyképes-
 ségének elérése érdekében az egyik legfontosabb elérend ő célkitűzésként 2010-re a
 K+F ráfordítások összegének jelent ős növelését és a GDP-hez mérve annak leg-
 alább 3%-ának az elérését t űzte ki. Hazánk az elmúlt években épp, hogy csak elérte
 az 1%-ot, míg a Nyugat-dunántúli régióban 0,3-0,4% körül alakult e mutató. Az
 EIS legfrissebb eredményei (European Innovation Scoreboard 2006) alapján, az
 ország többi régiójához képest már nem mondható olyannyira hátrányosnak a Nyu-
 gat-Dunántúl helyzete, hiszen 0,25-ös értékét ől csak Közép-Magyarország és a Kö-
 zép-Dunántúl tér el számottev ően. Mindazonáltal az uniós átlaghoz viszonyítva
 (EU25: 0,45; EU15: 0,5), vagy akár csak a közeli régiókkal összevetve (Szlovénia:
 0,52; Stájerország: 0,58; Bratislava: 0,66) rendkívüli mérték ű a lemaradás. A nyu-
 gat-dunántúli érték a 203 régiót rangsoroló listán mindössze a 176. helyre elegend ő,
 ami valljuk be őszintén, nem sok büszkeséggel tölthet el bennünket. A régió K+F és
 innovációs potenciáljában megmutatkozó hiányosságok már középtávon is veszé-
 lyeztethetik a térség gazdasági növekedésének fenntarthatóságát, ezért ezen
 dichotómia feloldása els ő fokú prioritás kell, hogy legyen.

                   A vállalkozások innovációs tevékenysége

  A 2007-ben felvett és a nyugat-dunántúli vállalkozások 2004-2006 közötti inno-
vációs tevékenységével kapcsolatos kérd őíves felmérés eredményei alapján (a min-
ta legfontosabb jellemzőit, p1. méretnagyság, tevékenység, földrajzi elhelyezkedés
stb., lásd a 3. táblázatban), a régió vállalkozásainak innovációs tevékenységér ől a
következőket mondhatjuk el: A vizsgált cégek a 2004-2006 években átlagosan az
éves árbevételük 3,44%-át fordították K+F-re, azonban a vállalkozások 70%-a egy-
általán nem költött K+F tevékenységre. A felmérésben szerepl ő cégek 41,4%-ának
van valamilyen típusú minőségbiztosítása. A vállalkozások beszerzési és értékesíté-
si területét vizsgálva a különböz ő földrajzi helyek közül a megye dominanciája fi-
gyelhető meg, a beszerzésnél 44,4%-os, az értékesítésnél pedig 52,1%-os túlsúllyal.
A régiók esetében az alacsony értékek a regionális kohézió és a régión belüli gazda-
sági kapcsolatok gyengeségére, valamint a tervezési-statisztikai régiók valós gazda-
sági folyamatoktól való elszakadására utalnak.
  A Nyugat-dunántúli régió vállalkozásainak 50,1%-ánál a négy fó innováció-típus 4 va-
lamelyike előfordult, ami alapján a vállalkozások fele mondható innovatívnak. A vizs-
gált időszakban a régió vállalkozásainak 22,2%-a valósított meg termék-, 24,9%-a fo-
lyamat-, 20,9%-a szervezési-szervezeti; 32,4%-a pedig marketing innovációt (1. ábra).
     Csizmadia Zoltán – Grosz András: Innovációs folyamatok egy régióban és annak struktúrái.
                            Tér és Társadalom, 22. 2008. 2. 87–102. p

TÉT XXII. évf. 2008      s2                                      Gyors ténykép            91

                                       3. TÁBLÁZAT
                         A vállalati minta részletes leíró adatai
                      (Describing Data of the Enterprise Database)
                                                             401-es reprezentatív minta
                        Jellemző
                                                            Elemszám
 A vállalkozás székhelye, megye:
  — Győr-Moson-Sopron                                          186                46,4
  — Vas                                                        96                 23,9
  — Zala                                                       119                29,7
 A vállalkozás székhelyének település jellege:
  — Megyei jogú város                                          215                53,9
  — Egyéb város                                                 91                22,8
  — Község                                                      93                23,3
 A vállalkozás fó tevékenységi területe (TEAOR):
 — Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás                59                14,7
 — Bányászat                                                     6                 1,5
 — Feldolgozóipar                                              294                73,3
 — Villamosenergia-, gáz-, g őz-, vízellátás                    4                   1
 — Számítástechnikai tevékenység                                12                  3
 — Kutatás, fejlesztés                                           2                 0,5
 — Mérnöki tevékenység, tanácsadás                              13                 3,2
 — Egyéb                                                        11                 2,7
 A vállalkozás gazdasági formája:
  — Rt.                                                          8                  2
  — Kft.                                                       322                80,3
  — Bt.                                                         18                4,5
  — Szövetkezet                                                 22                 5,5
  — Egyéb                                                       31                 7,7
 Foglalkoztatottak száma, fó (2006)
  — Átlag                                                     58,34
  — Medián                                                      18
  — Maximum                                                   1420
  — 5-10 fő                                                    151                37,8
  — 10-50 fő                                                   166                41,5
  — 51-250 fó                                                  65                 16,3
  — 251 vagy több                                               18                4,5
 Nettó árbevétel, millió Ft (2006)
  — Átlag                                                    989,04
  — Medián                                                     172
  — Maximum                                                  115 000
 Része-e cégcsoportnak? Igen                                   62                 15,5
Forrás: Vállalati felmérés alapján saját számítás (2007).
Csizmadia Zoltán – Grosz András: Innovációs folyamatok egy régióban és annak struktúrái.
                       Tér és Társadalom, 22. 2008. 2. 87–102. p

92            Gyors ténykép                                                                                                                  TÉT XXII. évf. 2008       s2
                                      1. ÁBRA
  A különböz ő típusú innovációk előfordulása a vállalkozások %-ában, 2004-2006
     (The Cases ofDifferent Type of Innovation in % of Enterprises, 2004-2006)

                                                           Innovatív vállalkozás                                                                                50,1

                                                                 Termékinnováció       7                                        A 22,2
                                                                                       F Ir s III.l.R•1, 11. 1%
                                                             -   új   áru bevezetése                      s s s sss             ; 19,7
                                                                                                          `.1.:
                                         -       új   szolgáltatás bevezetése               . . ,

                                                             Folyamatinnováció         7                                              A 24,9
                                -   új gyártási, termelési eljárások                   I>                                       1 19,5
                                                                                                                                ,      '

     -   új logisztikai, szállítási vagy terjesztési módszerek                         li>... s,,.... ;
                                                                                         ,

     - új folyamatok támogatását szolgáló tevékenységek                                r : : : ::1 13
                                                                                       s,

                                Szervezési-szervezeti innováció                             ;1111r.
                                                                                              .                              „o.' 20,9

                     -   új menedzsment módszerek, eljáráok                            ;' . +tej '• 10
                                                                                        s

         - új szervezeti struktúrák, döntéshozatali eljárások                          hs        s    ; 5,2
                                                                                                                   . . .
                            -   új külső kapcsolattartási módok                                           .                15

                                                           Marketing innováció         7                                                     A 32,4
                                     -   új terméktervezési módszer : : : : • : :,40: 1

                                                 - új csomagolási módszer ' • • • ..... • 13

                                             -   új piacra dobási módszer              r , ,. ,                            ,i 16 .

                                                 -    új reklámozási módszer           '              ,     ,                   „ii
                                                                                                                                  .   20,2

                                                           új árképzési módszer I'.
                                                       -
                                                                                                                  4 10

                                                                                       0                          10             20           30      40   50



     Forrás: Vállalati felmérés alapján saját szerkesztés (2007).
  Az innovatív cégek 1-t ől 10-ig terjedő skálán átlagosan 6,7-re értékelték saját in-
novációs tevékenységüket, míg legfontosabb versenytársukhoz képest — ahol a ver-
senytárs értéke 100 volt — átlagosan 89,56 pontot adtak, tehát a versenytárs
innovativitása alá helyezték sajátjukat. Az innovációs tevékenységek vagy projek-
tek megvalósulását legnagyobb mértékben egy költségtényez ő, az innováció túl
magas költsége akadályozza, az innovációs tevékenység legkisebb korlátját pedig a
technológiai információ hiánya jelenti (2. ábra).
  A jövőre vonatkozó fejlesztési tervek tekintetében elmondható, hogy az alkalma-
zott technológia fejlesztése a legpreferáltabb faktor, melyet az innovatív vállalkozá-
sok 70,6%-a tervez az elkövetkezend ő néhány évben. Hasonlóan fontos még a
munkatársak képzésének és az oktatásnak a területe (66,2%), valamint a ter-
  Csizmadia Zoltán – Grosz András: Innovációs folyamatok egy régióban és annak struktúrái.
                         Tér és Társadalom, 22. 2008. 2. 87–102. p

TÉT XXII. évf. 2008              s2                                          Gyors ténykép          93

mékfejlesztés (68,7%). A reprezentatív minta vállalkozásainak 55,4%-a számá-
ra az informatika, 47,1%-a számára a szolgáltatás, 32,9%-ának pedig a marke-
ting és értékesítés fejlesztése számít kiemelt területnek, míg legkevésbé a me-
nedzsment és a szervezetfejlesztés terén várható aktivitás. A térség innovációs
képességét mérve a megkérdezett vállalkozások szerint a régió két legkiválóbb
adottsága a megfelel ő beszállítók, alvállalkozók és a megfelel ően képzett munkaer ő
megléte. Láthatjuk, hogy ezen tényez őket viszonylag magasra értékelték a régióban
a vállalkozások, a legjelentősebb problémák viszont egyértelműen az innováció
finanszírozásához kapcsolódó tényez őkben keresendők, pl. az innováció és általá-
ban a gazdaság támogatása, a t őkeellátottság mértéke, vagy a kockázati t őke elérhe-
tősége (3. ábra).
                                           2. ÁBRA
                       Az innovációs tevékenységet akadályozó tényez ők
                  az akadályoztatás mértéke alapján a vállalkozások %-ában
                            (The Hindering Factors of Innovation by
                       the Extent of Hinderance in the % of Enterprices)


                          Az innováció költségei túl magasak


                         A vállalkozás/cégcsoport t őkehiánya


                 A piacot már bejáratott vállalkozások uralják


       Az innovatív áruk/szolgáltatások bizonytalan kereslete


            A vállalkozáson kívüli potenciális források hiánya


                              A szakképzett munkaer ő hiánya


                 A korábbi innovációk miatt nincs rá szükség


   Az innovációk iránti kereslet hiánya miatt nincs rá szükség


        Az együttműködő partnerek megtalálásában tapasztalt
                            nehézség
                                                                  .zwzz
                     A piacokra vonatkozó információ hiánya
                                                                      222=2
                A technológiára vonatkozó információ hiánya


             akadályozatás                                       00   I0.0   20,0    30,0    40,0
     s magas               12Iközepes


 Forrás: Vállalati felmérés alapján saját szerkesztés (2007).
Csizmadia Zoltán – Grosz András: Innovációs folyamatok egy régióban és annak struktúrái.
                       Tér és Társadalom, 22. 2008. 2. 87–102. p

 94        Gyors ténykép                                                   TÉT XXII. évf. 2008   s2
                                          3. ÁBRA
                  Az innováció megvalósulásának feltételeiben megmutatkozó
                          hiányosságok a Nyugat-dunántúli régióban
                        (The Most Important Deficits in the Conditions
                         Supporting Innovation in West Transdanubia)

                  Innovációs és gazdasági támogatás

                 Fizetőképes kereslet az innovációra

      Tőkeellátottság (ált. pénzügyi források elérése)

                         Kockázati tőke elérhetősége

                        Együttműködési hajlandóság

                    Általános üzleti környezet, klíma

                      Kutatási kapacitások és kínálat

                           Tanácsadói szolgáltatások

                      Megfelelően képzett munkaer ő                    A
                 Megfelelő beszállítók, alvállalkozók


                                                         0   10   20       30    40     50       60

   * Az alacsony szintűnek megjelölt tényezők a vállalkozások %-ában.

  Forrás: Vállalati felmérés alapján saját szerkesztés (2007).
   Az innovációs tevékenységet segítő szolgáltatások közül a termékminősítést, a
 termékvizsgálatot és a piackutatást vették igénybe a legtöbben (33-42%), és ugyan-
 ezen szolgáltatásokra mutatkozik a legnagyobb igény a közeljöv őben is. Ezen szol-
 gáltatásokat népszer űségük tekintetében a technológiához kapcsolódó szolgáltatá-
 sok követték, p1. technológiafejlesztés, technológiai bemutatók, technológiai hely-
 zetfelmérés, mérő és vizsgálóeszközök, speciális gépek használata stb. (12-16%).
   A vállalkozások K+F változói alapján jól megkülönböztethet ő a viszonylag aktív
 nagyvállalatok csoportja (4%), a tudásintenzív, els ősorban hazai tulajdonban lév ő,
 egyértelműen K+F orientált KKV-k csoportja (13%), a mérsékelt fejlesztési hajla-
 mú, külföldi tulajdonban lév ő KKV-k csoportja (16%), valamint minimális fejlesz-
 tési tevékenységet végz ő, az innováció tekintetében egyértelm űen leszakadó hazai
 KKV-k csoportja (68%), ahova a cégek több mint kétharmada sorolható (4. ábra).
   A lehetséges osztályozási eljárások közül az úgynevezett „két-lépéses klaszter-
 elemzést" választottuk. A 401 cégb ől indultunk ki. Végül 372 vállalat maradt bent
 az elemzésben a hiányzó adatok kisz űrése után. Összesen nyolc általános szervezeti
 paramétert mérő mutatót használtunk; a jól bevált adatok mellett (alapítás éve, kül-
 földi tulajdon részaránya, nettó árbevétel, foglalkoztatottak száma) a kutatás-
 fejlesztési orientációt mérő indikátorok is szerepet kaptak (K+F ráfordítás, K+F-ben
   Csizmadia Zoltán – Grosz András: Innovációs folyamatok egy régióban és annak struktúrái.
                          Tér és Társadalom, 22. 2008. 2. 87–102. p

TÉT XXII. évf. 2008        s2                                             Gyors ténykép               95

dolgozók aránya, diplomás munkavállalók aránya, innovációs önértékelés). Tudatosan
válogattunk be olyan mutatókat, amelyek szoros kapcsolatban állnak az innovációval,
mivel úgy gondoljuk, hogy napjainkban az ilyen jelleg ű tudásorientált jelz őszámok
már szintén a vállalkozások általános helyzetjelz ő, leíró indikátorainak tekinthet ők.
                                         4. ÁBRA
                A régió vállalatainak csoportosítása és az egyes csoportok
                         átlagos jellemzői (klaszterközéppontjai)
                   (Groups of the Region 's Enterprises and the Average
                         Characteristics of the Individual Groups)




     Hazai KKV —              Külföldi KKV —
                                                                                   Erősen K+F orientált
  minimális fejlesztési      mérsékelt fejlesztési          Nagyvállalat
                                                                                      kisvállalkozás
    hajlandósággal               hajlammal


Alapítás éve: 1994         Alapítás éve: 1995         Alapítás éve: 1984        Alapítás éve: 1995
Külföldi tulajdon: 0,2%    Külföldi tulajdon: 93%     Külföldi tulajdon: 25%    Külföldi tulajdon: 9%
Nettó árbev.: 119 MFt     Nettó árbev.: 350 MFt      Nettó árbev.: 7600 MFt     Nettó árbev.: 200 MFt;
Foglalkoztatott: 15 fó    Foglalkoztatott: 25 fó;    Foglalkoztatott: 600 fó   Foglalkoztatott: 11 fő
Diplomások: 9%            Diplomások: 15%            Diplomások: 12%           Diplomások: 45%
K+F foglalkoztatott: 0,7% K+F foglalkoztatott: 1%    K+F foglalkoztatott: 2,5% K+F foglalkoztatott: 20%
K+F ráfordítás: 1,05%     K+F ráfordítás: 1,2%       K+F ráfordítás: 4,4%      K+F ráfordítás: 20%
Versenytárshoz mért       Versenytárshoz mért        Versenytárshoz mért       Versenytárshoz mért
innovációs szint: 71      innovációs szint: 107      innovációs szint: 72      innovációs szint: 135

Döntően kisvállalkozások Dönt ően kisvállalkozások
(több mint 70%-uk)          (közel 80%-uk)
Magyarázat: Az innovációs szint önbesorolásos pontja akkor 100, ha azonosnak tartja saját innovációs
képességét a versenytársaiéval. Ha jobbnak, akkor 100 fölé, ha rosszabbnak, akkor 100 alá kellett pon-
tozni. A százalékos és pontértékeknél az átlagot közöljük, míg a többi változónál a mediánt a széls őséges
értékek torzító hatását kiszűrendő.
Forrás: Vállalati felmérés alapján saját szerkesztés (2007).
Csizmadia Zoltán – Grosz András: Innovációs folyamatok egy régióban és annak struktúrái.
                       Tér és Társadalom, 22. 2008. 2. 87–102. p

 96         Gyors ténykép                                               TÉT XXII. évf. 2008        s2
                                           5. ÁBRA
            A vállalkozások által igényelt szolgáltatások említési gyakorisága, %
             (Frequences of Mentioned Services as Demand of Enterprises, %)
                                              Nen tanw.n.n•                     tanavaa iv


                  =les
                 Paiime
    ~ma aimaVjdm msrta
        ‚Celan!~ Ini~t
               LÁWjkheam
      donna
                               Fiion
                   1",tlin monl broahn
               Koiánante
                      Msmeika
            Vibetane,u~k
                    ~eb!"
                   en~i Izniada,
                    -

                         !rp           ds
          glas~ eionleil mcash
                   Likt leziee
  ihlet ispr~k etilt p~115neffl
          1.~nlea~a
       ~nin rEdi neh~
        hfeleauzuin~iik
                     aiffifen»
        7~, Izaniffi ~k
                    U.~4~
                                                              1•—"l
                                                              111m.
                 7eendatnEOz
                7enninuniins
              7~1~
   ~k walas~
      G~, gitesad~
       1b
          ei ,~k~affir
                  n‘ ~~
                                                                 s
        te oxla beLizgleak dwgnee
                  -2dadágh~

         ~16~ ~ok
      Sperák pipdr hmin~l~m
               %1,0612 ~3~
           Re:dmc~
  Eillnkriza sulaihCidoni sqinstOers
                    Salinizás Unnsais
                                    .
     Xliseniko4~~3~



                                                                                                .9)
                                                                ¥n,
 Magyarázat: Innovatív egy vállalkozás, ha a négy innovációs típus közül (termék, folyamat, szervezeti,
 marketing) valamelyik előfordult 2003-2005 között.
 Forrás: Vállalati felmérés alapján saját szerkesztés (2007).
   A vállalkozások innovativitását számos szolgáltatás próbálja támogatni, javítani,
 melyeket els ősorban a kis- és középvállalkozások vesznek igénybe, hiszen a nagy-
 vállalatok jellemzően rendelkeznek azokkal a pénzügyi és humán er őforrásokkal,
 illetve infrastruktúrával, amelyek szükségesek a folyamatos megújuláshoz, új ter-
 mékek, termelési eljárások, technológiák bevezetéséhez, adaptációjához. A régió
   Csizmadia Zoltán – Grosz András: Innovációs folyamatok egy régióban és annak struktúrái.
                          Tér és Társadalom, 22. 2008. 2. 87–102. p

TÉT XXII. évf. 2008        s2                                                      Gyors ténykép               97

vállalkozásainak innovációs szolgáltatási szükségletrendszerével kapcsolatban a fel-
mérések alapján elmondható, hogy a cégek általában egyszerre több hasonló jelleg ű,
egymáshoz kapcsolódó szolgáltatást vesznek igénybe. A vállalkozások legtöbbjénél
nincs összetett szolgáltatási szükségletrendszer, inkább egy-egy részterületen fordul-
nak külső szolgáltatóhoz. A szolgáltatási igények egyfajta hierarchiába rendezhet ők
 (5. ábra), a legnagyobb igény a különböző vállalkozási tanácsadással összefügg ő
szolgáltatásokra (jogi, könyvviteli, adó és pénzügyi), termékmin ő sítésekre és
-vizsgálatokra, lízing és forgóeszköz hitelkonstrukciókra, illetve a pályázati rendszer-
hez kapcsolódó komponensekre vonatkozóan merülnek fel. Kimondottan kevés cég
vesz igénybe speciális innovációs szolgáltatásokat (mentorálás, Üzleti Angyal, szaba-
dalmi tanácsadás, kockázati t őke, speciális laboratóriumi mérések, technológiai fel-
mérések stb.). Ugyanakkor az innovatív cégek szolgáltatási szükségletei az átlagnál
jóval magasabbak és specializáltabbak. A következ ő években várható szolgáltatási
igények szerkezete és szintje nagyjából a jelenlegi arányokat fogja újratermelni.
                                       6. ÁBRA
      A szolgáltatási igényszint összetettsége a foglalkoztatottak száma szerint
            (Complexity of Service Demand by the Number of Employee)

   100,0% —                                                                                Innovációs
                                                                                       szolgáltatások iránti
    80,0% —
                                                                                              igény
                                                                                            <= 3 (minimális
                                                                                       El   •
                                                                                            igeny)
   60.0 —                                                                                   3 9 (gyenge
                                                                                            igeny)
                                                                                            9 - 15 (jelentős
   40,0% —                                                                                  igény)
                                                                                       13 15+ (nagy igény)

   20,0% —


    0,0%
                mikro:5-10 fő   kisvállalkozás:   középvállalat:   nagyvállalat:
                                    10-50 fő        51-250 fő         251+ tő

   Forrás: Vállalati felmérés alapján saját szerkesztés (2007).
  A várakozásoknak megfelel ően túlnyomórészt az átlagosnál nagyobb árbevétel ű közép-
és nagyvállalatok rendelkeznek komplex szolgáltatási keresleti struktúrával (6. ábra). A
várható kereslet alapstruktúrája világos: az átlag feletti (innovációs) szolgáltatási igé-
nyek a fiatalabb, a magas árbevétellel rendelkez ő, fejlesztésorientált és els ődlegesen
külföldi piacokra termel ő többségi külföldi vagy hazai tulajdonban lévő nagy és közép-
vállalatoknál jelennek meg. Várhatóan a következ ő években sem lesz lényeges változás
a szolgáltatások iránti szükségletekben és az azokat igényl ők körében.
Csizmadia Zoltán – Grosz András: Innovációs folyamatok egy régióban és annak struktúrái.
                       Tér és Társadalom, 22. 2008. 2. 87–102. p

98      Gyors ténykép                                           TÉT XXII. évf. 2008    s2

                     Az innovációs rendszer kínálati oldala

   A Nyugat-dunántúli régióban számos olyan szervezet, intézmény található, amely
valamilyen típusú szolgáltatásával el ősegíti, vagy hozzájárul a vállalkozások
 innovativitásához, illetve mindennapi működésük során felmerülő problémák meg-
 oldásához. E szervezetek köre rendkívül heterogén, megtalálhatók közöttük a már
viszonylag nagyobb hagyományokkal rendelkez ő kereskedelmi és iparkamarák,
vagy a már ugyancsak több mint egy évtizedes múltra visszatekint ő vállalkozásfej-
 lesztési alapítványok, míg számos új típusú szervezet is megjelent, sok esetben kifeje-
zetten a fejlesztéspolitika eszközeként azzal a céllal, hogy speciális, egyedi, vagy va-
 lamilyen szűkebb vállalati kör számára nyújtson innovációs tevékenységet el ősegítő
 szolgáltatásokat (pl. innovációs központok, klaszterszervezetek, egyetemi tudásköz-
pontok, kutatóközpontok és az el őbbiek különböző regionális szervez ődései). Töre-
kedve a lehető legszélesebb körű felmérésre, összesen 33 Nyugat-dunántúli régióban
működő szervezet vagy intézmény vezet őjével, illetve innovációs területért felel ős
munkatársával készült személyes mélyinterjú a kínálati oldal feltárásának céljával. 5
   Az innovációs szolgáltatások elérhet őségében jelentős hiányosságok és arányta-
 lanságok figyelhetők meg. A szolgáltatási paletta nagyobbik hányadának elemei
már legalább 5-6 éve megjelentek a régióban, tehát az ezredforduló tájékán datálha-
tó volt egy komoly robbanás a kínálati oldali szolgáltatási mez őben, amikor sorra
jelentek meg az új intézmények, funkciók és feladatkörök. A teljes intézményrend-
 szer vonatkozásában a tipikus szolgáltató összesen 8-10 különböz ő szolgáltatást
nyújt piaci (vagy nem piaci) alapon a térség vállalkozásai számára.
   Összességében nagyon sok a párhuzamosság és az átfedés a régió innovációs szol-
gáltatási mechanizmusaiban, az alapszolgáltatási mez ő kisebb-nagyobb ingadozá-
sokkal szinte minden nem K+F jellegű intézménynél megtalálható. A speciális
szolgáltatások elérhet ősége ezzel szemben limitált, legtöbbször csak egy-két, né-
hány éve alakult új, sokszor még saját helyét keres ő szereplőnél találhatók meg.
Sok esetben ugyanakkor még ezen szervezetek m űködése és jövője bizonytalan.
Tehát az egyik oldalon létezik egy viszonylag összetett, egymás mellett és néha
egymás ellen dolgozó népes intézményrendszer, amelyben a versenyképesség érde-
kében szükséges tudás, szakértelem és kompetencia elérhet ő, míg az innováció, és
különösen az önálló kutatás-fejlesztés által támasztott igényekre reagálni képes
szolgáltató kör viszont még a kialakulás fázisában van, már létezik, ugyanakkor
jövője még bizonytalan. Ezen intézményi bázison egy egészséges komplexitású
szolgáltatási rendszer formálódhat a régióban (4. táblázat).
    Csizmadia Zoltán – Grosz András: Innovációs folyamatok egy régióban és annak struktúrái.
                           Tér és Társadalom, 22. 2008. 2. 87–102. p

TÉT XXII. évf. 2008      s2                                       Gyors ténykép           99


                                       4. TÁBLÁZAT
           Az innovációs szolgáltatások elterjedtsége 33 intézmény körében
             (The Prevalence of Innovation Service sin 33 Organisations)
                                                                 Nem nyújtja,   Nem nyújtja,
                                                    Jelenleg
                                                                 de ajövőben    és ajövőben
                                                    is nyújtja
                                                                    tervezi      sem tervezi
Speciális képzési programok                              64%         18%            18%
Pályázatok elkészítése                                   61%          9%            30%
Üzleti kapcsolatok b ővítése, partnerközvetítés          61%          6%            33%
Megjelenés kiállításokon, szakvásárokon                  46%         21%            33%
Rendszeres információszolgáltatás                        49%          9%            42%
Marketing és kommunikáció                                49%          6%            45%
Adó- és pénzügyi tanácsadás                              43%          9%            48%
Piackutatás                                              43%          9%            48%
Mentorálás                                               40%          9%            51%
Technológiai helyzetfelmérés                             24%          18%           58%
Üzleti terv készítése                                    27%          12%           61%
Műszaki kooperációs lehetőségek feltárása                24%          15%           61%
Beruházási tanácsadás                                    30%          9%            61%
Könyvviteli, számviteli tanácsadás                       30%          6%            64%
Elhelyezkedés, iroda, műhelybiztosítás                   21%          15%           64%
Speciális laboratóriumi vizsgálatok                      18%          18%           64%
Jogi tanácsadás                                          27%          6%             67%
Technológiafejlesztés                                    18%          15%           67%
Scouting, felderítés                                     21%          12%           67%
Termékminősítés                                          18%          12%           70%
Speciális gépek használatának biztosítása                21%          9%            70%
Szabadalmi, szellemi tulajdon tanácsadás                 27%          0%            73%
Termékvizsgálat                                          18%          6%             76%
Infokommunikációs technológiák                           18%          6%             76%
Kockázatitőke bevonás                                     9%          15%           76%
Kedvezményes forgóeszközhitel                            18%          3%             79%
Titkári szolgáltatások                                   18%          3%            79%
Első minta bevizsgálások elvégzése                       12%          9%            79%
Mérő- és vizsgálóeszközök kölcsönzése                     9%          12%           79%
Pályázati rendszerű támogatások                          18%          0%             82%
Garancia alapokhoz való hozzáférés                       15%          3%            82%
Technológiák gazdaságossági felülvizsgálata               6%           9%            85%
Üzleti Angyal bevonás                                     6%           9%            85%
Lízinglehetőség                                           9%           3%            88%
Mérő- és vizsgálóeszközök kalibrálása                     3%          9%             88%
Faktorálás                                                3%          9%            88%
Gyártástervezés, gyártás-el őkészítés                     6%          0%            94%
Takarító, üzemeltet ő szolgáltatások                      3%           0%           97%
Munkaerő-kölcsönzés                                       6%           3%           91%
Forrás: Intézményi interjúk alapján saját szerkesztés.
  A regionális innovációs rendszer egészét tekintve a legfontosabb szerepl őkkel ké-
szített interjúk tapasztalatai alapján megállapítható, hogy sajnos még nem beszélhe-
tünk egy egységes rendszerről. Annak kialakulásához mindenképpen bizonyos fokú
Csizmadia Zoltán – Grosz András: Innovációs folyamatok egy régióban és annak struktúrái.
                       Tér és Társadalom, 22. 2008. 2. 87–102. p
 100     Gyors ténykép                                           TÉT XXII. évf. 2008       s2
 autonómiára lenne szükség, jelenleg túl nagy a jelent ősége a bizonytalansági ténye-
 zőnek és a kockázatoknak. Regionális szinten az innovációt támogató finanszírozó
 rendszer még csak most formálódik, ugyanakkor már rögtön a kezdeti fázisban túl
 van bonyolítva, lassú és sok esetben megbízhatatlan. Ez nem élénkíti igazán az in-
 novációs szerepl őcsoportok közti átfogó, integráló együttm űködéseket. Kérdéses
 még a hierarchikus vagy horizontális szervez ődésre épül ő koordináció ügye is a
 térségben, de összefogás és összehangoltság nélkül nem beszélhetünk rendszerszer ű
 szervez ődésrő l. Nem világos, hogy melyik a hatékonyabb. Hiányoznak a rendszer-
 ből a ténylegesen működő, a gazdaság fel ő l és felé közvetít ő pontok is. Végül nem
 megoldott a teljes végigkövetés, egy innovációs folyamat komplex lefedése, kiszol-
 gálása és támogatása.
   A rendszer javításával kapcsolatban a különböz ő szerepl ők nem csak a várt szer-
 vezeti, finanszírozási és menedzsment jelleg ű komponensekhez tették meg észrevé-
 teleiket, hanem a három alappillér fejlesztése mellett a szemléletmód, a tudásbázis,
 a rendszer kapcsolattartási, integrációs, motivációs és térbeli lefedettségének sajá-
 tosságai is szerepet kaptak a megkérdezettek többsége szerint. A közös tudáskincs
 alapján egy olyan komplex, ideáltipikus rendszer rajzolható meg, amely ugyan tar-
 talmaz ellentmondásokat, egymást kioltó elemeket is, mégis egyfajta irányt ű lehet a
 következő lépések tervezése során. Ezen regionális innovációs rendszer szinte min-
 den pillérénél kidomborodik a szervezetek közti együttm űködésekben és az ezekre
 épülő innovációs hálózatban rejl ő potenciál. A megismert ideálkép két legkonkré-
 tabb hálózati aspektusa a nemzetközi kapcsolatok er ősítése és a rendszeren belüli
 áthidaló, közvetít ő , integráló funkciók javítása. Az innovációk támogatása, követése
 és teljes körű tanácsadás szint ű koordinálása, kiszolgálása egyre elengedhetet-
 lenebbnek tűnik. A vállalatok eredményes megsz űrése, kiválogatása egyre nehe-
 zebb élő és működő kapcsolatrendszerek nélkül. A szervezeti és finanszírozási di-
 menzióban a centralizáció (egy központi intézmény) — decentralizáció (klónok vagy
megosztott funkciók hálózatba szervez ődve) alternatívája eltér ő hálózati, kapcsoló-
 dási struktúrákat teremthet, de az biztos, hogy egy jól szervezett kommunikációs és
erő forrás-megosztó rendszer könnyebben megfelel a felvázolt igényeknek filggetle-
nül attól, hogy milyen szcenárió valósul meg a jöv őben.
   A Nyugat-dunántúli régióban az innovációs képesség javításának egyik legfonto-
sabb eszköze a konkrét innovációs szolgáltatások megszervezése és nyújtása, vala-
mint kisebb mértékben új innovációs infrastruktúrák létrehozása (pl. innovációs és
technológiai központok, kooperációs kutatóközpontok és regionális egyetemi tu-
dásközpontok az üzleti szféra igényei mentén: járm űipar, faipar, megújuló energia)
mellett a hálózatosodás és a klaszteresedés el ősegítése. Bár a régióban nem találunk
egy egységes klaszterorinetált politikát, a jelenleg zajló folyamatok, mind pedig a
jövőben tervezett fejlesztések egy szerves fejl ődési és gazdaságfejlesztési stratégia
részeként értelmezhet ők, melyek során egyértelm űen a meghatározó kulcságazatok
tartós versenyel őnyeinek létrehozása, fenntartása és b ővítése az els ődleges célkitű-
zés egy megfelel ő regionális üzleti környezet, illetve innovatív mili ő biztosításával.
Így a közvetlen beavatkozási eszközök többsége a régióban domináns iparágak,
   Csizmadia Zoltán – Grosz András: Innovációs folyamatok egy régióban és annak struktúrái.
                          Tér és Társadalom, 22. 2008. 2. 87–102. p

TÉT XXII. évf. 2008       s2                                           Gyors ténykép             101

üzletágak globális versengése érdekében a klaszterek egyedi igényeinek megfelel ő
speciális fejlesztések állnak a középpontban, akár a speciális munkaer ő-piaci igé-
nyek, K+F kapacitások, innovációs és kompetencia központok, akár a meglév ő fej-
lesztési szervezetek koordinálása, fejlesztése során, ami rendszerében tekintve már
felfogható egyfajta klaszterorientált politikának.

          A rendszer jöv ő egy ideális forgatókönyv alappillérei
                          je,

  A jövőben a gazdaság és az innováció területén a fejlesztések és a figyelem kö-
zéppontjában mindenképpen továbbra is a klaszteresedésnek és a kis- és középvál-
lalkozásoknak kell állniuk. Az innovációs központok, klaszterszervezetek és egyéb
fejlesztési szerepl ők programjaiban kiemelt helyet kell biztosítani a KKV szektor
innovativitásának javítására, innovációs kapacitásuk kiépítésére és innovációs tevé-
kenységük segítésére, melyben az együttm űködési kapcsolatok, az egymástól való
tanulás lehetősége központi szerepet kell, hogy kapjon. Csak így lehet képes a tér-
ség arra, hogy gazdasági szerkezetében a magasabb hozzáadott értéket, magasabb
szellemi és tudáshányadot képvisel ő tevékenységek részesedése növekedjék, hosszú
távon pedig túlsúlyba kerüljék. A Pannon Gazdasági Kezdeményezés országban
egyedülálló elindításával, klaszterszervezetek létrejöttével, az innovációs központok
átadásával és tartalommal történ ő feltöltésének megkezdésével, valamint a regioná-
lis innovációs ügynökség és a regionális innovációs tanács megalakulásával létrejött
a Nyugat-dunántúli régióban az innovációs rendszer alapját képez ő intézményháló-
zat, szervezeti keretrendszer. Az Innováció Alap egy részének decentralizált fel-
használása megteremti ezen intézményhálózat célirányos m űködtetésének financiá-
lis lehetőségét, a források innovációs célú hasznosulását. De ezzel párhuzamosan
nem csak a kézenfekv ő szervezeti, finanszírozási és menedzsment jelleg ű kompo-
nensek fejlesztése elengedhetetlen. A három alappillér mellett a szemléletmód, a
tudásbázis, a rendszer kapcsolattartási, integrációs, motivációs és térbeli lefedettsé-
gének sajátosságai is egyre fontosabb szerepet fognak játszani a jöv őben.

                                            Jegyzetek

  Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség (RIÜ) létrehozása és m űködtetése
   projekt. Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, Baross Gábor Program, 2004-2007. Projektvezet ő :
   Magyar Dániel, Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség.
2
  Innováció a Nyugat-Dunántúlon, 2006., Innováció a Nyugat-Dunántúlon, 2007., Innováció a Nyugat-
   Dunántúlon, 2008. Valamennyi kiadvány elektronikus változata elérhet ő a Pannon Novum RIÜ hon-
   lapján: http://www.pannonnovum.hu
3
   Kooperáció kutatóközpontok (KKK) és regionális egyetemi tudásközpontok (RET) létrehozása a
   GVOP 2004-2006 és az NKTH Pázmány Péter programja keretében, a Gy őrben és Sopronban a gaz-
   dasági szerkezetben is markánsan megjelen ő és egyre inkább klaszteresed ő technológiai területekhez
   kapcsolódva (pl. járműipar, faipar, környezeti er őforrások).
  A vizsgálat során a CIS4 felméréssel összhangban az Osloi Kézikönyvben (Oslo Manual... 2005) meg-
   határozott négy innováció-típusra (termékinnováció, folyamat innováció, marketing innováció és szer-
Csizmadia Zoltán – Grosz András: Innovációs folyamatok egy régióban és annak struktúrái.
                       Tér és Társadalom, 22. 2008. 2. 87–102. p

  102       Gyors ténykép                                                   TÉT XXII. évf. 2008         s2
     vezési-szervezeti innováció) kérdeztünk rá, és innovatívnak akkor tartottunk egy vállalkozást, ha az
     elmúlt három év során e négy típus közül legalább egy területen pozitív választ adott.
 s
     A mélyinterjúk során felkeresett szervezetek és intézmények: innovációs és technológiai központok (3 db:
     Innonet Innovációs és Technológiai Központ, Soproni Innovációs és Ipari Park, Claudius Ipari és In-
     novációs Park); tudásközpontok, kompetenciaközpontok, kutatóintézetek (9 db: SZE Autóipari, Elekt-
     ronikai és Logisztikai Kooperációs Kutató Központ, SZE Járm űipari Regionális Egyetemi Tudásköz-
     pont, NYME Erdő - és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont, NYME Környezeti Er őfor-
     rás-gazdálkodási és Védelmi Kooperációs Kutatási Központ, NYME Környezeti Kompetencia és In-
     novációs Központ, NYME Faipari Mérnöki Kar, Anyag- és Termékvizsgáló Laboratórium, Erdészeti
     Tudományos Intézet, Soproni Kísérleti Állomás és Sárvári Kísérleti Állomás és Arborétum, MTA
     RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet); vállalkozásfejlesztési szervezetek és kamarák (8
     db: Kisalföld Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Vas
     Megye és Szombathely Város Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Gy őr-Moson-Sopron megyei
     Kereskedelmi és Iparkamara, Vas megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Zala megyei Kereskedelmi és
     Iparkamara, Soproni Kereskedelmi és Iparkamara, Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara);
     klaszterszervezetek (7 db: Pannon Autóipari Klaszter, Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter, Pannon Ter-
     mál Klaszter, Pannon Logisztikai Klaszter, Pannon Textil Klaszter, Pannon Helyi Termék Klaszter,
     Pannon Mechatronikai Klaszter); regionális fejlesztési szervezetek és hálózatok (4 db: Nyugat Pannon
     Fejlesztési Zrt., Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Pannon Gazdasági Kezdeménye-
     zés, Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség, Pannon Gazdasági Hálózat);
     egyéb fels őoktatási és továbbképzési intézmények (4 db: Pannon Egyetem Georgikon Mez őgazdaság-
     tudományi Kar, NYME Mezögazdaság- és Élelmiszer-tudományi Kar, BGF Pénzügyi és Számviteli
     Fő iskolai Kar Zalaegerszegi Intézete, REMEK Szombathelyi Regionális Képz ő Központ).


                                                Irodalom
 Csizmadia Z.—Grosz A. (2006) Innováció a Nyugat-Dunántúlon, 2006. MTA Regionális Kutatások Köz-
   pontja, Pécs—Gy őr.
 Csizmadia Z.—Grosz A.—Tilinger A. (2007) Innováció a Nyugat-Dunántúlon, 2007. MTA Regionális
   Kutatások Központja, Pécs—Győr.
 Csizmadia Z.—Erdő s F.—Grosz A.—Smahó M. —Tilinger A. (2008) Innováció a Nyugat-Dunántúlon 2008.
   MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs—Gy őr.
 European Innovation Scoreboard 2006. Comparative Analysis of Innovation Performance. (2007) Pro
   Inno Europe, Inno Metrics.
 Oslo ManuaL Cruidelines for Collecting and Interpreting Innovation Data. (2005) Third Edition. OECD,
   Eurostat, Paris.