Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 179-202. p.
TÉT XXI. évf. 2007 s4 Kitekint ő 179
REGIONÁLIS- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS LENGYEL-
ORSZÁGBAN AZ EURÓPAI UNIÓ
VONATKOZÁSÁBAN
(Rural Area Development In Poland In Its European Union
Context)
ELZBIETA STRZELECKA
Kulcsszavak:
Lengyelország fenntartható fejlesztés rurális területek Európai Unió
Lengyelország EU-s csatlakozása megköveteli a rurális területek fejlesztéséhez szükséges legf őbb felada-
tok és feltételek újbóli meghatározását. Továbbá szükségesek a rurális területek fejlesztésére vonatkozó
kérdésekre adott válaszok.
Fenntartható regionális/lokális fejlődés — a régiók közötti túlzott és igazolatlan különbségek kialakulá-
sának megelőzése, a régiók kiegyenlítésével és a források felhasználásának optimalizálásával. 1997-ben
a fenntartható fejlődés Lengyelországban alkotmányos alapelvvé vált. A legf őbb lengyel alaptörvények
koherensek a fenntartható fejlődéssel, például a földhasználati törvény, a természetvédelmi törvény és
maga az Alkotmány is.
A lengyel rurális területek multifunkcionális fejl ődésének korlátai a következ ők: a mezőgazdasági terme-
lésbe bevont munkaer ő-felesleg (rejtett és nyílt munkanélküliség), fejletlen technikai infrastruktúra,
egészségügyi feltételek; az utak s űrűsége és min ősége, a társadalmi infrastruktúra.
A közigazgatásra olyan feladatokat terhelnek, amelyek elvégzéséhez ismerni és megérteni kellene a
területi marketing és a fenntartható fejlődés fogalmát. A lokális/regionális stratégiák min őségét befolyá-
soló külső és belső tényez ők kapcsolatban állnak a módszertani, politikai és szervezeti aspektusokkal.
A lengyel önkormányzatok többsége nem rendelkezik helyi építési tervekkel. A következmények a helyi
fejlesztés számára fontosak; a vidéki területeken folytatott fejlesztés nem tud olyan hatékony lenni a jogi,
adminisztrációs szabályozás és a pénzügyi szempontok miatt.
Bevezetés
Lengyelország uniós csatlakozásával szükségessé vált a vidékfejlesztés alapjainak
és feltételeinek újradefiniálása. Ennek következtében választ kell keresni a következ ő
kérdésekre:
- A vidék fejlesztése mely kategóriába esik: helyi, regionális vagy nemzetközi?
- Mi a fejlesztés lényege?
- Mi határozza meg a vidékfejlesztést napjainkban?
- Képesek-e a helyi önkormányzatok és a helyi közösségek a fejlesztések ke-
zelésére?
A tanulmány a fenti kérdésekre keresi a választ.
Elzbieta Strzelecka :
Regionális-és vidékfejlesztés Lengyelországban az Európai Unió vonatkozásában.
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 179-202. p.
180 Kitekint ő TÉT XXI. évf. 2007 s4
A csatlakozás előtti változások Lengyelország területi felosztásában
Az 1999. január 1-jei törvény háromszintű közigazgatási rendszert vezetetett be
az országra' vonatkozóan. A helyi önkormányzati rendszert (kommunális szint) már
jóval korábban visszaállította az 1990. március 8-i alkotmánymódosítás. A helyi
önkormányzati modell három szintet foglal magában:
- közösségi (települést) szint, ez az alsó szint, melyet a helyi önkormányzatok
képviselnek a városi, vidéki urbánus és rurális településeken;
- megyei (powiat) szint, mely egyszerre lehet helyi és a helyinél magasabb
szintű, ezeket a megyék és megyei jogú városok önkormányzatai képviselik;
- regionális szint, mely a 16 újonnan létrehozott tartomány (vajdaság) önkor-
mányzatait jelenti.
Az önkormányzatok tevékenységét mindhárom szinten négy alapelv irányítja:
egységesség, szubszidiaritás, szolidaritás és a közösségi feladatok részleges ellátása
saját nevükben és felel ősségükre, vélelmezett hatáskörükben (Lewandowski 1989).
Az önkormányzat a decentralizált közigazgatás egyik formája, amely a hatályos
törvényre épül, és mely mentes minden alárendeltségi viszonytól a helyi (független)
hivatalok által végrehajtott törvényben meghatározott hierarchián kívül. Az önkor-
mányzást állandó autonómia és függetlenség jellemzi. Ez a helyi önkormányzatiság
lényege (Miszczuk 1995) (1. ábra):
1. ÁBRA
Lengyel közigazgatás és a fejlesztési stratégiák
(Public Administration in Poland and Development Strategies)
Nenizeli kormány Helyi iiiikenaányzat Siraiégiák
Központi Nemzeti
szint fionmínp Fejt. Terv
Területi Autonóm
szint közigazgatás
• Regionális
Regionális Regionális V é grehajtó Hivatal stratégia
Attonóm VAJDASÁGI H szolgáltatások
(vajdaság) (Marsba()
közigazgatás HIVATAL
szint felügyelet és
ellenőrzés
Megyei Autonóm Megyei szolgáltatások q 10. MELYEI
szint közigazgatás felügyelet és ellenőrzés HIVATAL
Települési
stratégia
Települési HELYI
HIVATAL
ggkt,
Forrás: Polska administracja publiczna... (1999) alapján saját szerkesztés.
Elzbieta Strzelecka :
Regionális-és vidékfejlesztés Lengyelországban az Európai Unió vonatkozásában.
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 179-202. p.
TÉT XXI. évf. 2007 s4 Kitekint ő 181
A közigazgatási reform egyik lényegi szempontja volt, hogy felhívják a hivatal-
noki réteg figyelmét arra, hogy mind a lakosság, mind a befektet ők magas színvo-
nalú, mindenki számára elérhető és egyenlőségen alapuló szolgáltatásokat várnak el
mind települési, mind megyei, mind regionális szinten. Az elvárások arra kötelezik
az önkormányzatokat, hogy az intézményeikben javítsanak a vezet ők és a hivatal-
nokok hozzáállásán.
A területi közigazgatási reform általánosságban vett sikere ellenére megjegyzen-
dő, hogy a reform-központú intézkedések végrehajtása a mai napig is folyamatban
van az egyes önkormányzatoknál. A helyi és regionális vezetés rendszere, valamint
a kormányzati közigazgatás vezetési és ellen őrzési mechanizmusai jelenleg is átala-
kuláson mennek keresztül. A helyzetb ől adódik a lengyel közigazgatási rendszer
nem éppen következetes szervezeti modellje, ami számos jogi és szervezeti rendszer
elemét tömöríti, mint például a törvényi szabályozás, ideális bürokrácia, új közszfé-
ra menedzsment vagy partnerségi menedzsment. A lengyel kormányzás legszámot-
tevőbb gyengeségei a teljesség igénye nélkül a következ őkben nyilvánulnak meg
(Nemzeti Stratégiai Referencia Keret 2005):
- a jogalkotói tevékenységek tervezésének és koordinációj ának hiánya;
- nem megfelelő az egyensúly a leosztott kötelezettségek mértéke és a kialakí-
tott szervezeti keretek, valamint a rendelkezésre álló pénzeszközök között;
- a folyamatok túlbürokratizálása és aránytalan bonyolultsága még csekély je-
lentőségű ügyek esetében is;
- folyamatok hosszadalmassága;
- túlzott hangsúly a tevékenységek formalizáltságán, és túl kevés hangsúly az
elért hatásokon;
- túlzott politikai köt ődés, mely nem engedi a már megkezdett reformok és po-
litika folytatását;
- a törvény betartattatásának általános gyengesége mind az állampolgárokat,
mind az állami szerveket illetően;
- a politikai egyeztetés és széles kör ű konzultáció eszközeinek nem megfelel ő
kihasználása, valamint a hosszú távú, társadalmilag támogatott és megvaló-
sítható stratégiák és programok kialakításához szükséges konszenzus-
készség hiánya;
túlzott függés a kormányzati tevékenység szektorális politikára kifejtett hatá-
sától, a felelősség áthárítása, valamint a központi és a helyi/területi önkor-
mányzatok közötti együttm űködési szándék hiánya, mely gyakran a felada-
tok koordinálatlanságához vezet.
A regionális és helyi szinten a megnövekedett hatáskörök szükségessé teszik a
hivatalok működésének javítását, különösen olyan hivatalnokok alkalmazását, akik
az általánosan elfogadott (és EU-s) viselkedési nomákat követik.
A regionális fejlesztésekre rendelkezésre álló EU források legjobb kihasználása
érdekében egy országnak megfelel ő statisztikai egységekb ől kell állnia. Lengyelor-
szágban 2000-re készült el a NUTS egységeken alapuló területi besorolás rendszere
Elzbieta Strzelecka :
Regionális-és vidékfejlesztés Lengyelországban az Európai Unió vonatkozásában.
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 179-202. p.
182 Kitekint ő TÉT XXI. évf. 2007 s4
(az EU 1998 óta alkalmazza ezeket). Az ország statisztikai térképe áll egy NUTS 1
egységb ől (ez az egész országot lefedi), 16 NUTS2 egységb ől (16 régió/vajdaság),
45 NUTS3 egységből (alrégiók), 30 865 NUTS4 egységb ől (megyék, megyei jogú
városok) és 2489 NUTS5 egységből (községek) (Makowski 2004).
Lengyelországban egy újabb területi felosztás el őkészítésére is sor került, amely a
következő :
a) NUTS1 — 6 nagyrégió kialakítása során a következ ő összevonások történtek:
Wielkopolska (Nagy-Lengyel Alföld) egy régióba került a Lubuskie és Nyu-
gat-Pomeránia vajdasággal, Alsó-Szilézia (Dolnolq,slcie) Opole-vel,
Pomeránia a Kujawy-Pomeránia és Mazuri Tóhátsággal (Warmia-Mazury) al-
kot egy új régiót, Lód régióhoz Mazowsze, Sziléziához Malopolska (Kis-
Lengyel Alföld), Podlasie és Lubelskie régiók csatlakoztak, Alsó-Kárpátia
(Podkarpackie)és Swigtokrzyskie alkotja a hatodik nagyrégiót.
b) NUTS3 — a szubrégiók száma 45-r ől maximum 57-60-ra emelkedik; itt ésszerű
méretkompromisszumra kell törekedni a számukat illet ően, mert a népesség-
szám 800 000 főben van maximálva.
Az EU gyakorlata szerint a legfontosabb társadalmi-gazdasági integráció az
alrégiók szintjén valósul meg. Ezek független egységek lehetnek, melyeket gazda-
sági, szociális és oktatási kapcsolatok kötnek össze.
Helyi és regionális fejlesztés, ezek jellege és típusai
A fejlesztést leggyakrabban társadalmi-gazdasági vagy csupán gazdasági ténye-
zőkkel jellemzik (ahol a társadalmi-gazdasági elemek környezeti és területi elemek-
kel kapcsolódnak össze). A fejlesztést magát akkor tekinthetjük hatásosnak, ha amit
fejlesztünk az folyamatosan változik. A fejlesztés egyben egy olyan folyamat is,
amely kedvez ő és általános érvényű mennyiségi és min őségi változásokat hoz egy
adott területen. A helyi gazdaság egy olyan eszköznek tekinthet ő, melynek segítségé-
vel olyan új értékek teremt ődnek, melyek a helyi fejl ődést szolgálják, termékeken,
szolgáltatásokon, munkahelyteremtésen, üzleti tevékenységeken és egyéb, nem kéz-
zelfogható értékeken keresztül (mint például a tudás, a képzettség, a szakértelem).
Az Önkormányzatok Európai Kartája három feltételt határoz meg, melynek telje-
sülnie kell ahhoz, hogy egy területet önkormányzati régiónak nevezhessünk
(Kulesza 2000):
- Az ország legnagyobb közigazgatási és területi egysége kell, hogy legyen,
közvetlenül a központi kormányzati szint alatt.
- Önkormányzattal kell rendelkeznie, amely képviseli a lakosságát, és élén a
lakosság által választott testület áll.
- Működésének alapvet ően „általános közérdek ű ügyekre" kell koncentrálnia a
helyi közösségek érdekével szemben, melyet a helyi önkormányzatok képvi-
selnek.
Elzbieta Strzelecka :
Regionális-és vidékfejlesztés Lengyelországban az Európai Unió vonatkozásában.
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 179-202. p.
TÉT XXI. évf. 2007 s4 Kitekint ő 183
Egy régió önkormányzást folytató vajdaság vagy szubrégió. Regionális fejlesztés-
nek nevezzük azt a folyamatot, amely a növekv ő regionális gazdasági kapacitásra,
megnövekedett versenyképességre és az életszínvonal emelkedésére törekszik,
elősegítve ezzel az ország társadalmi-gazdasági fejl ődését.
A kisebb területi egységek esetében (pl. települések, megyék) ezeket a folyamato-
kat helyi fejlesztésnek tekintjük.
A helyi fejlesztést többféleképpen definiálhatjuk a következ ő feltételek alapján
(Sekula 2002):
1) A különböző szereplőknek mint például hatóságok, helyi közösség, vállalko-
zók, nonprofit szervezetek a fejl ődésben betöltött szerepe szerint.
2) A legnagyobb felelő sséget a helyi önkormányzatnak kell viselnie, neki kell a
fejlesztési folyamatokban kezdeményez ő, koordináló és ellenőrző szerepet
vállalnia (Sztando 1998).
3) A helyi fejlesztés több dimenziós, azaz integrált jellege szerint; gazdasági,
környezeti, közösségi, területi, kulturális és politikai dimenziókat különböz-
tethetünk meg. A fejlesztést leggyakrabban társadalmi-gazdasági vagy csu-
pán gazdasági tényez őkkel jellemzik (ahol a társadalmi-gazdasági elemek
környezeti és területi elemekkel kapcsolódnak össze).
4) A fejlesztés hatékonysági szemlélete alatt azt a folyamatot értjük, melynek
során a helyi struktúra folyamatosan változik.
A helyi fejlesztést, mint az 1) és 2) feltétel kombinációját többféleképpen is lehet
értelmezni, amint az a fejlesztés bels ő és külső tényez őiből következik. A fejlesztést
a helyi önkormányzat más egységekkel közösen hajtja végre, így ez alkalmas a
közösen elfogadott célok elérésére. Mivel a helyi közösség érdekében és annak
közreműködésével jön létre, a fejlesztésnek az életmin őség növekedését kell közép-
pontba állítania (Kulesza 2000).
A területfejlesztési szótár három fogalmat különböztet meg (Kozak—Pyszkowski-
Szewczyk 2001): fenntartható regionális fejlesztés, fenntartható fejlesztés és öko-
fejlődés.
Fenntartható regionális fejlesztés: lényege a régiók közötti túlzott és igazságtalan
egyenlőtlenségek felszámolása, a területi kiegyenlítés és a rendelkezésre álló eszkö-
zök optimális kihasználása.
Az oko-fejl ődést gyakran a fenntartható fejlesztéssel azonosítják, de ez a fogalom
annál szűkebb területet takar. Ez a folyamat olyan fejl ődést és változásokat takar,
melyek úgy elégítik ki a mai generációk igényeit, hogy nem csökkentik a jöv ő gene-
ráció esélyeit a saját igényeik kielégítésére (Blowers 1993; Pgski 1999). Ez a modell
egy biztonságos társadalmi-gazdasági fejl ődést szimbolizál, garantálja a jelen és a
jövő generációinak túlélését és fejl ődését az emberi tevékenység által el őidézett válto-
zások és káros hatások megel őzése, csökkentése vagy megszűntetése által.
Fenntartható fejlesztés: olyan társadalmi-gazdasági fejlesztés, mely hosszú távon
fenntartható és a környezetre nem ártalmas. Egy terület fenntartható fejlesztése a
közösségi célok lehető leg azonnali kielégítésére törekszik anélkül, hogy károsítaná
Elzbieta Strzelecka :
Regionális-és vidékfejlesztés Lengyelországban az Európai Unió vonatkozásában.
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 179-202. p.
184 Kitekint ő TÉT XXI. évf. 2007 s4
a gazdasági, szociális és környezeti dimenziók közti egyensúlyt. A fenntartható fej-
lesztés viszonylag új kategória a társadalmi-gazdasági fejlesztés témakörében. Maga a
regionális fejlesztés gondolata viszont hosszabb id őre nyúlik vissza. A leggyakrabban
idézett fogalmak a következ ők: elhelyezkedés, polarizált fejl ődés, integrált fejlesztés,
öko-fejl ődés, neoklasszikus elmélet, neo-Keynes-i elmélet, szerves fejl ődés- és gazda-
sági alapelméletek.
Klasszikus megközelítésben a fenntartható fejlesztést három terület — a gazdasági,
a társadalmi és a környezeti (ökológiai) — intergrációjának kell tekintenünk. Ennél
azért jóvabb tágabban kell értelmezni a fogalmat. A fenntartható fejlesztést öt terü-
let integrációjaként kell vizsgálni, a fent említett három dimenzió mellett a területi-
ség, valamint az intézményi-politikai tényez ő k is szerepet kell, hogy kapjanak
(Toczyski 2004).
A fenntartható fejlesztés társadalmi jelent ő ségét a kormányzati dokumentumok-
ban a 2. ábra mutatja.
2. ÁBRA
Kísérlet a fenntarható fejlesztés társadalmi jelentőségének megbecsülésére
a kormányzati dokumentumokban
(An Attempt at Assessing the Level of Social Importance of the Sustainable
Development Principles in Governmental Documents in Poland)
3.
engyel Szenátusi Határozat. Az
öko-fejlesztés kiemelt szerepe 7.
(1994) A tartós és fenntartható
fejlesztés hosszú távú
stratégiája—
Lengyelország 2025
(2000)
5.
2. 4. A III. Lengyel
Állami Földhasználati Köztársaság
se 8.
Környezetvédelmi törvény módosítá- Alkotmánya 2. Állami Környe-
Politika (1991) sa (1997) zetvédelmi Politika
• °:" (1994) (2001)
0)
N 6. Földhasználati
törvény 9.
1. módosítása (1997) Földhasználati
A Kerekasztal.
törvény módosítása
Tiszteletben tartja
55 (2003)
az öko-fejlesztés
elvét (1989)
QÁ
1989 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003
Forrás: Toczyski (2004).
1997-ben a fenntartható fejlesztés alkotmányos elvvé vált Lengyelországban.
A Lengyel Alkotmány 5. törvénycikke szerint a Lengyel Köztársaság „a fenntartható
fejlesztés szellemében védi a környezetet". Ma már elmondhatjuk, hogy Lengyelor-
szágban összehangolt jogi szabályozás van érvényben a fenntartható fejlesztésre
Elzbieta Strzelecka :
Regionális-és vidékfejlesztés Lengyelországban az Európai Unió vonatkozásában.
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 179-202. p.
TÉT XXI. évf. 2007 s4 Kitekint ő 185
vonatkozóan, tehát p1. a földhasználati törvény, vagy a természeti környezet védel-
méről szóló törvény összhangban van az Alkotmánnyal. Ennek ellenére a két tör-
vény egyáltalán nem tesz említést az öko-fejlesztésr ől. A 2003-as földhasználati
törvény egyik kitétele a területrendezést és a fenntartható fejlesztést határozza meg
minden olyan tevékenység mértékének és módjának követend ő alapelveként, amely
érinti2 a földhasználatot és a fejlesztés szabályozását. Ezzel szemben az új termé-
szetvédelmi törvény a fenntartható fejlesztést társadalmi-gazdasági fejlesztésként
értelmezi, mely politikai, társadalmi és gazdasági tevékenységeket integrál, miköz-
ben megtartja a természet egyensúlyát és az alapvet ő természeti folyamatok fenn-
tarthatóságát biztosítja, hogy a jelen és jöv ő generációk közösségeinek és tagjainak
alapvető szükségleteit képes legyes kielégíteni 3 .
A Lisszabonban és Göteborgban elfogadott irányelvek megvalósítása az er őfor-
rások fenntartható használata, gazdálkodása és a környezetvédelem iránti folyama-
tos elkötelezettséget kívánja meg. A Közösségi környezetvédelmi politika megvaló-
sítása a következ ő dokumentumok alapján történik: a Bizottság Közleménye a
Natura 2000 program finanszírozásáról, az Európai Parlament és az Európai Bizott-
ság Szabályzata a környezetvédelemre fordítható anyagi eszközök felhasználásáról
(LIFE+), valamint a Bizottsági Szabályozás, mely egy gyors reagálási és felkészült-
ségi egység létrehozását célozza súlyos katasztrófák esetére (Nemzeti Stratégiai
Referencia Keret 2005). A lengyel természeti környezet védelmére irányuló politi-
kával kapcsolatos kérdéseket a Környezetvédelmi Stratégiák című dokumentum
foglalja magában (2005. június). Ez az anyag szintetikus összefoglalást ad a jelen-
leg alkalmazott politikai irányelvekr ől és stratégiákról, melyek a környezetvédelem
tágan értelmezett témakörére vonatkoznak, s amelyeket a kormány és a parlament
végrehajtásra elfogadott.
Az irányelveket megfogalmazó alapdokumentum az Állami Ökológiai Politika
2003-2006, mely egyben a 2007-2010 közötti időszakra is tartalmaz utalásokat
(Miniszterek Tanácsa, 2002. 12. 17.) Ez a dokumentum részletezi a Második Állami
Ökológiai Politikát, amely célkitűzéseket és intézkedéseket fogalmaz meg 2010-2025
közötti időszakra. Az új állami ökológiai politika biztosítja a népesség, az infrast-
ruktúra és a természeti er őforrások ökológiai biztonságát.
A fenntartható fejlesztés hipotézise, amely kiegyensúlyozott fejlesztés néven is is-
meretes (Gruchman—Walk—Nowitíska 2000) adja az alapját a kormányzat területi
politikájának azzal, hogy kijelöli a teljesítménymutatókat, és utalást tartalmaz a társa-
dalmi igazságosságra és egyenl őségre való törekvésre. A fenntartható fejlesztés és a
földhasználat lényege abban rejlik, hogy a helyi közösségek életmin őségének folya-
matos javítását tűzi ki célul, a társadalmi, gazdasági és üzleti faktorokon keresztül. A
fejlesztés egyik gazdasági szektort sem károsíthatja, más szóval nem csak környezet-
védelmi, hanem társadalmi-gazdasági vonatkozásai is vannak. Ennek értelmében
minden, adott régiót érint ő döntésnek gazdaságosan hatékonynak, társadalmilag elfo-
gadhatónak és természetbarátnak kell lennie. Külön figyelmet kell fordítani azon
gazdasági fejlesztésre, mely hozzájárul a lakosság jövedelmének növekedéséhez és
életszínvonalának emeléséhez, mert ez egyidej űleg más területen is javulást hoz.
Elzbieta Strzelecka :
Regionális-és vidékfejlesztés Lengyelországban az Európai Unió vonatkozásában.
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 179-202. p.
186 Kitekint ő TÉT )0(I. évf. 2007 s4
Az általánosságban vett fenntarthatóság dinamikus értelmezését is nevezik fenn-
tartható fejlesztésnek (Gilowska et al. 1998). Nem minden kutató ért egyet azzal,
hogy a fenntartható fejlesztés eszméje valóban létezik. Néhányan azt állítják, hogy
ez a fogalom egy önellentmondás, mivel a fejlesztés lényege abban rejlik, hogy az
egyensúlytalanság, a területi rendezetlenségek és egyenl őtlenségek csak úgy kezel-
hetők, hogy a fejlesztés hatásai áttev ődnek más területekre. Ennek megfelel ően a
szemlélet javasolt elnevezése a ,fenntartható fejlesztés elmélete".
A fenntartható fejlesztés pozitív min őségi és mennyiségi változásokat hoz egy
adott területen, miközben tiszteletben tartja a természet és a társadalmi egyenl őség
értékeit. Ez az elmélet egy olyan jelleg ű fejlesztés kereséséb ől származik, amely
minimalizálja a tudományos és technológiai forradalom negatív hatásait, és meg-
elő zi a területhasználatból adódó konfliktusokat, melyek leginkább a degradálódó
természeti környezet kapcsán kerülnek el őtérbe.
A kohéziós politika kiemelt hangsúlyt kap az EU azon törekvéseiben, melyek a
Lisszaboni Stratégia célkit űzéseinek végrehajtására irányulnak. „Az Uniónak mobi-
lizálnia kell minden nemzeti és Közösségi er őforrást — beleértve a kohéziós politikát
— mindhárom dimenzióban (gazdasági, társadalmi, környezeti) annak érdekében,
hogy együttes hatásukból minél nagyobb el őnyt lehessen kovácsolni a tág értelem-
ben vett fenntartható fejlesztés számára." (A Luxemburgi Elnökség végkövetkezte-
tései, Európai Tanács Csúcstalálkozó, 2005. március) (Nemzeti Stratégiai Referen-
cia Keret 2005).
A települések fenntartható fejlesztési irányelveinek végrehajtása
A szubszidiaritás elvének értelmében a településeknek számos eszköz áll rendel-
kezésére a fenntartható fejlesztés irányelveinek végrehajtásához. Ezek többsége
speciális, célirányos eszköz (például környezetszennyezési problémák enyhítését
szolgáló modell).
Általános eszközök (Sekula 2002):
A település fejlesztési stratégiája. Ez a dokumentum kirajzolja a település
hosszú távú fejlesztésének irányvonalait, figyelembe véve a település kör-
nyezetét érint ő potenciális változásokat.
Minden település kötelez ő jelleggel rendelkezik költségvetéssel és terület-
rendezési tervvel, de a törvényi szabályozás szerint a stratégia kialakítása
önként vállalt feladat (1. táblázat).
Települési költségvetés
- Építési Tervtanulmány („a Tanulmány"), mely tartalmazza az adott település
területi politikáját is.
- Helyi építési terv az építési tervtanulmánnyal együtt alkotja a település terü-
letrendezési rendszerét. Szorosan kapcsolódva a „Tanulmány"-hoz tartal-
mazza annak intézkedéseit, és a gyakorlat során a rendezési tervben kerülnek
megvalósításra. Az adott intézkedéseket és a „Tanulmány"-ban lefektetett te-
Elzbieta Strzelecka :
Regionális-és vidékfejlesztés Lengyelországban az Európai Unió vonatkozásában.
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 179-202. p.
TÉT XXI. évf. 2007 s4 Kitekint ő 187
rületi politikát figyelembe kell venni, s megvizsgálni, hogy egy projekt a
megvalósítása esetén összhangban van-e a település területi politikájával.
A kidolgozott fejlesztési tervek tiszta jövőképet kell, hogy adjanak az alkal-
mazandó területi modellekről, figyelembe véve a különböz ő érdekcsoporto-
kat, a különböző funkciókat szolgáló területeket, rövid és hosszú távon egy-
aránt. Ezen túlmen ően az építési terv a természeti környezetre gyakorolt ha-
tások előrejelzője is.
A fenti dokumentumok mindegyike egy eszköz a települési önkormányzat kezé-
ben (óként a helyi fejlesztési politika végrehajtásában, mivel segítséget nyújt a
földhasználattal kapcsolatos döntéshozatalban, a közösségi tér ésszer ű kihasználá-
sában, mely a fenntartható fejlesztés egyik kulcseleme. Lengyelország mindegyik
régiójában sajnos csak egy—két települési önkormányzat rendelkezik érvényes fej-
lesztési stratégiával. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb település nem rendelkezik sem
egy jól felépített stratégiával, sem egy olyan szervezeti rendszerrel, amely képes
lenne egy ilyen statégiát végrehajtani.
1. TÁBLÁZAT
A fenntartható fejlesztés megvalósításához települési szinten rendelkezésre álló
eszközök összehasonlítása
(Comparison of General Instruments for the Implementation of Sustainable
Development in Communes)
Epítési tervta- Helyi építési
Eszköz Stratégia Költségvetés
nulmány terv
Hosszú távú Pénzügyek
Építési Átfogó területi
Leírás terv a célok kezelésének
szabályzat modellezés
elérésére alapja
Idősík Hosszútáv Éves Hosszútáv Hosszútáv
Jelleg Önkéntes Kötelez ő Kötelez ő Kötelez ő
Nem minden Nem minden
Rendelkezésre Rendelkezésre
Status quo településen áll településen áll
áll áll
rendelkezésre rendelkezésre
Lefedettség, Település Település teljes Település teljes Település teljes
hatáskör teljes területe területe területe területe
Lakosságra gya-
Közvetett Közvetett Közvetett Közvetlen
korolt hatás
Lakossági hozzá-
Nagy Jelentéktelen Jelentéktelen Átlagos
járulás
Forrás: Sekula (2002).
Elzbieta Strzelecka :
Regionális-és vidékfejlesztés Lengyelországban az Európai Unió vonatkozásában.
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 179-202. p.
188 Kitekint ő TÉT XXI. évf. 2007 s4
A közigazgatás hivatalainak olyan feladatai vannak, amelyek elvégzéséhez a tér-
ségi marketing és a fenntartható fejlesztés ismerete szükséges. Sajnos ezen fogal-
mak ismerete nem elégséges ahhoz, hogy alkalmazzák ezeket egy város vagy egyéb
területi egység fejlesztési stratégiájának kidolgozásakor. A helyi / regionális straté-
giák minőségét a következ ő tényezők befolyásolják (Potwora 2002):
1) Belső tényez ők, melyek:
— a területre vonatkozó objektív, elemz ő szintézis hiánya,
- ötletek másolása,
- szükségszerűség: a stratégiának bels ő kohézióra kell törekedni és a környeze-
ti adottságokhoz (statikus és dinamikus megközelítés), valamint a rendelke-
zésre álló forrásokhoz kell igazodni,
a rövid távú célok prioritást élveznek a stratégiai célkit űzésekkel szemben.
2) Küls ő tényez ők, melyek els ősorban:
- A régió-stratégia független a városok vagy egyéb települések stratégiájától
és fordítva.
- Befolyással bíró emberek kis csoportja els őbbséget élvez a stratégia logiká-
jával és módszertanával szemben.
- A hivatalnokok lelkesedése vagy elhivatottsága els őbbséget élvez a stratégia
logikájával és módszertanával szemben.
A stratégia alakítása úgy, hogy olyan, nem kifejezetten meghatározott priori-
tások is helyet kapnak benne, melyek az integráció vagy az EU források
szempontjából fontosak.
A települések a saját fejlesztési terveik kidolgozásakor igyekeznek felhasználni a
Nemzeti Fejlesztési Tervben, a tartományi fejlesztési stratégiákban vagy egyéb
szakértői beszámolókban foglaltakat. Ilyen alapvet ő dokumentumok használata a
helyi fejlesztési stratégiák kialakításakor azt feltételezi, hogy a helyi vezet ők alapo-
san felkészültek egy, az adott közösség számára hosszú távú hatásokkal járó doku-
mentum kidolgozására. Mivel a legtöbb régió is elköveti a fenti hibákat, ezért helyi
szinten is kezelni kell ezeket a hiányosságokat és hibákat.
Rurális Területek Fejlesztésének szabályozása. A helyi építési tervek
2003. július 11-e óta két új törvény lépett hatályba Lengyelországban: az építés-
ügyi törvény, valamint a területrendezési és -használati törvény. Mindkét törvény
elfogadásával az volt a cél, hogy ösztönözze a befektetéseket, illetve hogy segítse a
befektetőket. 2003-tól az 1995 el őtti területrendezési tervek hatályukat veszítették.
A mai gyakorlatban a lengyel települések 85%-a nem rendelkezik helyi építési
tervvel. Ennek következményei:
— Egy településnek joga van a fejlesztési igényekre vonatkozó döntési határoza-
tok felfüggesztésére 12 hónapos id őtartamra, melynek eredményekképp
projektek állhatnak le.
— Az építési engedélyek megszerzése több hónapba telik.
Elzbieta Strzelecka :
Regionális-és vidékfejlesztés Lengyelországban az Európai Unió vonatkozásában.
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 179-202. p.
TÉT XXI. évf. 2007 s4 Kitekint ő 189
— A települések megtagadhatják a határozathozatalt az építési engedélyek ügyé-
ben, ha a szomszédos telkeken nem történt még építkezés (jó szomszédság elve).
— Ún. várostervezési vizsgálat elkészíttetése szükséges a fejlesztési igények fel-
tételeinek igazolására.
Egy terület funkcióját megváltoztatni, pl. mez őgazdasági területről építkezésre
alkalmas területté nyilvánítani, csak abban az esetben lehetséges, ha el őzőleg a
települési önkormányzat változtat a rendezési terven, mely megváltoztatja az adott
terület eredeti funkcióját. Ez teszi lehet ővé, hogy a kivitelező/befektető a megyei
hivatalhoz folyamodjon a mez őgazdasági jelleg megváltoztatása érdekében.
- Nem lehet akármilyen épületet emelni pl. üzlet, óvoda, iskola vagy lakóöve-
zet közvetlen szomszédságában, mivel a szomszédos épületek jellege meg-
határozza a további építkezéseket.
„22-es csapdája helyzetek": az építkezés megkezdésének endegélyezéséhez
a kivitelezőnek szerződést kell kötnie a szolgáltatókkal (Vízm ű, Gázművek),
akik viszont az építési engedély birtokában kötnek csak szerz ődést. A jó
szomszédság elve kiköti, hogy „A meglév ő vagy tervezett közm űveknek
elégségesnek kell lennie az építkezés megkezdéséhez." Ilyen esetekben a ha-
tóságok és a szolgáltatók általában el őzetes szerz ődést kötnek a szolgáltatá-
sok biztosításáról.
- A hivatalnok saját mérlegelése arra vonatkozóan, hogy a telek alkalmas-e a
beépítésre (szomszédos területek vizsgálata, illeszkedés a közvetlenül szom-
szédos épület szerkezetéhez, nem szabályos telek).
Ki dönt a helyi rendezési tervekr ől?
Lengyelországban a városépítészek (helyi önkormányzathoz tartozó) és vajdasági
építészek (nemzeti kormányzathoz tartozó) helyét olyan hivatalnokok vették át, akik
nem feltétlenül rendelkeznek építészi háttérrel, mivel ezt a törvény nem követeli meg.
Ennek eredményeképpen az ő döntéseik eltérőek lehetnek, s a területi tervezés kérdé-
seiben a döntéseik évekre meghatározóak. Nehéz az ilyen döntéseket hatályon kívül
helyezni (átlagosan két évbe telik). Következésképpen a lakosok számos kérelmet
nyújtottak be a rendezésí terv megváltoztatására, azért, hogy tiltakozzanak a földjei-
ken áthaladó helyi és regionális utak, valamint az útkeresztez ődések ellen.
Ki befolyásolja a helyi stratégiát?
A területi tervezés a települések hatáskörébe tartozik. Mivel a települések 85%-a
nem alkotott helyi építési tervet, a törvény megfosztja ezen települések polgármes-
tereit az építési engedélyek kiadásától, így ez a közigazgatás magasabb szintjéhez, a
megyei hivatalokhoz kerül. Megalapozott tehát az abbéli aggodalom, hogy a helyi
önkormányzatok milyen mértékben tudják, vagy tudják-e egyáltalán befolyásolni a
helyi fejlesztési projekteket. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy nagy pénzügyi
teherrel kell a településeknek megbirkózniuk (finanszírozási nehézségek), így a
Elzbieta Strzelecka :
Regionális-és vidékfejlesztés Lengyelországban az Európai Unió vonatkozásában.
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 179-202. p.
190 Kitekint ő TÉT XXI. évf. 2007 s4
költséges építési tervek megalkotása általában csak egy meg nem valósuló szándék
marad. A földmérés és földhivatali regisztráció már nem a települések hatáskörébe
tartozik, ahogy a földhasználati funkció megváltoztatása sem, mint például a mez ő-
gazdasági területek kivonása.
Jelenleg a Nemzeti Területi Tervezési Koncepció (NTTK) az a dokumentum,
amely tartalmazza az ország területi tervezésére vonatkozó kormányzati politikát (a
jelenlegi kormány frissítette a dokumentumot, melynek tervezetét a Miniszterek
Tanácsa 2005. szeptemben 5-én fogadta el). Az NTTK az 1999-ben készült Nemzeti
Területi Tervezési Politika naprakész változata. A tervezet a 2025-ig tartó id őtar-
tamra szól. A nemzeti területi politika legfontosabb tevékenységének az tekinthet ő,
hogy kedvező feltételeket teremt a társadalmi és gazdasági fejl ődés számára a szük-
séges területi szerkezet kialakításával.
Rurális területek Lengyelországban. A társadalmi és gazdasági fejlődés
regionális sokfélesége
Lengyelország területének 93%-a rurális térség. A m űvelhető területek nagysága
az EU-országokon belül Lengyelországban az egyik legnagyobb. A Népszámlálás
adatai szerint 2002-ben az összlakosság 38,2 %-a lakott rurális területen. A vidéki
lakosság aránya az egyes vajdaságokban: Podkarpackie — 59,5%, Swktokrzyskie —
54,1% és Lubelskie — 53,4%, míg a legalacsonyabb a Zachodniopomorskie —
30,5%, Dolnolaskie — 28,6% és Slqskie — 20,9% területeken 4.
Minden tizedik (15 év feletti) lengyel polgár fels ő fokú végzettséggel rendelkezik,
de a rurális területeken az arány kétszer rosszabb képet mutat (az EU-ban ez az
arány 20%).
Az átlagos birtoknagyság 7,41 hektár m űvelhető terület (2002-ben), de a lengyel
mező gazdasági birtokok 58%-ának területe 1,01 és 4,99 hektár között mozog, és
csak 19%-uk nagyobb 10 hektárnál (a volt 15-ök átlaga ennek a kétszerese) 5.
A társadalmi és gazdasági fejlettség Lengyelországban régiónként jelent ősen elté-
rő képet mutat. A GDP mutató legalacsonyabb és legmagasabb szintje közötti arány
(2002-ben) 1:2,18. A 15-ök tagállamaiban hasonló helyzettel találkozunk NUTS2
szinten, s ez megfelel a lengyel vajdasági szintnek, ami átlagosan 1:2 arányt mutat.
A regionális különbségek a munkaer ő termelékenysége és a foglalkoztatottsági
aktivitás különbségein alapulnak. A legalacsonyabb termelékenységi szint, mely az
egy alkalmazottra es ő bruttó hozzáadott érték mutatóval mérhet ő, a nemzeti átlag
80%-a a következ ő vajdaságokban: Lubelskie, Podkarpackie és Switokrzyslcie,
azaz azokon a területeken, ahol a legalacsonyabb termelékenységgel jellemezhet ő
mező gazdaságban dolgozók száma nagy, míg a magas termelékenység ű szolgáltatás
szektorban, különösen a piaci szektorban foglalkoztatottak száma alacsony.
Elzbieta Strzelecka :
Regionális-és vidékfejlesztés Lengyelországban az Európai Unió vonatkozásában.
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 179-202. p.
TÉT XXI. évf. 2007 s4 Kitekint ő 191
A rurális területek multifunkcionális fejl ődésének főbb akadályai a következ ők
(Nemzeti Stratégiai Referencia Keret 2005):
- Munkaerő túlkínálat a mez őgazdasági szektorban. A vidéki területeken ko-
moly problémát okoz a rejtett és nyílt munkanélküliség. A (regisztrált) mun-
kanélküliség szintje különösen azokon a területeken magas, ahol korábban
állami gazdaságok működtek (PGR). A legmagasabb munkanélküliséget
(2004. december 31-i adatok szerint) a következ ő járásokban mérték:
Warminsko—Mazurskie (29,2%), Zachodniopomorskie (27,4%) valamint
Lubuskie (25,8%), míg a legalacsonyabbat a Mazowieckie és Malopolskie
(15% mindkettő esetében), Podlaskie (15,9%) és Wielkopolskie (16,2%) te-
rületeken regisztrálták. Az EU-átlag kétszer alacsonyabb a lengyel munka-
nélküliségi rátánál. A magas stukturális munkanélküliség, mely az észak-
lengyelországi vajdaságokban jellemz ő főképp, nagymértékben a kisvárosok
gyenge gazdasági alapjaival, az állami mez őgazdasági birtokok sikertelensé-
gével és az infrastruktúra elmaradottságával függ össze.
- Rosszul kialakított m űszaki infrastruktúra a vidéki területeken, amely nem-
csak az alacsonyabb életszínvonalat és a farmgazdaságok csökkenését ered-
ményezi, de a rurális területeken történ ő befektetések alacsony vonzerejéért
is felelős.
- A csatorna- és szennyvíztisztító rendszerek alacsony kiépítettségi foka;
- Az úthálózat s űrűség Lengyelországban is hasonló az európai szinthez, de
szükséges a modernizációjuk és az EU el őírásaihoz való átépítésük.
- A szociális infrastruktúrát a vidéki területeken az alacsony befektetési szint
és a meglévő szükségletekhez nem megfelel ő alkalmazkodás jellemzi (ez kü-
lönösen a kulturális és turisztikai központok, valamint az iskolák, gondozási
intézmények és az egészségügy esetében jellemz ő).
- A nagyközönség kulturális javakhoz való nem egyforma hozzáférése mind
regionális, mind város—vidék viszonylatban egyre nagyobb problémát okoz
(Európában itt a legalacsonyabb a közszféra egy főre jutó kulturális kiadása-
inak mértéke — 2000-ben 24 euró/fő). A kultúra a fejlettség és fejl ődés egyik
fontos mutatója, mert kihat egy régió és egy ország vonzerejére mind a tu-
risztikai, a befektetési, mind az életmin őség szempontból.
A Közösségi Politikákhoz való felzárkózás. Nemzeti és a Regionális
Programozási Keretdokumentumok a 2007-2013 közötti id őszak Kö-
zösségi Politikáinak végrehajtásához
A Harmadik Gazdasági és Társadalmi Kohézióról Szóló Beszámoló 6, melyet az
Európai Bizottság 2004 februárjában adott közre, azt fogalmazza meg, hogy a Lisz-
szaboni Stratégia végrehajtása sem európai, sem nemzeti szinten nem kielégít ő, ami
abból adódik, hogy a politikai program túl sok kitételt tartalmaz, sikertelen az akciók
összehangolásában és gyakran az egyes tagállamok érdekeivel is ütközik. A Lissza-
Elzbieta Strzelecka :
Regionális-és vidékfejlesztés Lengyelországban az Európai Unió vonatkozásában.
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 179-202. p.
192 Kitekint ő TÉT XXI. évf. 2007 s4
boni Stratégia idő közi értékelése kijelentette, hogy a célok végrehajtása nem egységes
az EU-n belül, és a már korábban megfogalmazott kihívások még éget őbb problémá-
vá alakultak az öregedő népesedési trendek és a globális verseny tudatában.
A 2005. február 5-én kiadott jelentésben („Közös tevékenység a növekedésért és
munkahelyekért. Egy új kezdet a Lisszaboni Stratégiában." 7) a Bizottság azt java-
solta, hogy a további er ő feszítések két kulcsfontosságú feladatra koncentráljanak:
1) Erősebb és tartósabb fejl ődés biztosítása,
2) Több és jobb munkahely teremtése.
A Megújult Lisszaboni Stratégia 2002-2010 közötti id őszakra három alapvet ő
feladatkört fogalmaz meg az Európai és nemzeti szintek számára:
1) Európa és annak régiói legyenek a befektetések és munkahelyek szempontjá-
ból is vonzóbb helyek,
2) Tudás és innováció fejlesztése a gazdasági növekedés érdekében,
3) Vállalkozásokat segít ő politikák, melyek több és jobb munkahely teremtését
teszik lehetővé.
A megújított Lisszaboni Stratégia programozásának és végrehajtásának eszközei:
- Integrált Irányelvek a Növekedésre és Munkahelyteremtésre Vonatkozóan
2005-2008 között 8 (2005. június 15-17); a Bizottság egy új módszert javasolt
a reformfolyamatok kezelésére és egy integrált megközelítés akalmazására,
melyek összehangolják a gazdaságpolitika és foglalkoztatás kérdéseit. Ezen
dokumentum 24 intézkedést fogalmaz meg három alapvet ő területre vonatkoz-
tatva: a makrogazdaság, a mikrogazdaság és a foglalkoztatás terén. Az Integ-
rált Irányelvek adja a gazdasági, társadalmi és szerkezeti reformok végrehajtá-
sának alapját, melyet nemzeti szinten az Országos Reform Program (ORP) fo-
galmaz meg. A tagállamok így maguk határozzák meg a prioritásokat a saját
gazdasági és társadalmi helyzetüknek megfelel ően. Lengyelországban az
irányelvek a legfontosabb gazdasági kihívásokra, azaz a gazdasági növekedés
elő segítésére és a munkanélküliség csökkentésére koncentrálnak.
- Az Európai Bizottság egy új koncepciót dolgozott ki az EU kohéziós politiká-
jának végrehajtására a 2007-2013 közötti programozási id őszakra; ennek főbb
célkitűzései a konvergencia, regionális versenyképesség és foglalkoztatottság,
európai területi együttm űködés, a Strukturális és a Kohéziós Alapok újraér-
telmezése. Ez a koncepció a programozás, végrehajtás és szerkezeti elemek fi-
nanszírozásának témáival foglalkozik.
- A Közösség 2007-2013-as költségvetése az Unió politikájának megfelel ően öt
prioritást fogalmaz meg, melyek a következ ők: 1) Fenntartható növekedés, 2)
Természeti erő források fenntartható kezelése és védelme, 3) Polgári lét, sza-
badság, biztonság és igazságosság, 4) Európa mint globális partner, 5) Köz-
igazgatás.
Elzbieta Strzelecka :
Regionális-és vidékfejlesztés Lengyelországban az Európai Unió vonatkozásában.
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 179-202. p.
TÉT XXI. évf. 2007 s4 Kitekint ő 193
- Az EU költségvetésében bekövetkezett szerkezeti változás egyik legfontosab
eleme, hogy a Közös Agrárpolitika kiadásai, beleértve a vidékfejlesztési poli-
tikát, a közös halászati politikát és a természetvédelmet, kikerültek a Kohéziós
politikából, és a 2) kategóriába tartoznak (Természeti erőforrások fenntartható
kezelése és védelme).
Közösségi szint
— A Közösségi Stratégiai Irányvonalak 2007-2013 (KSI)9 egy olyan tervdoku-
mentum, amely az Integrált Irányelveket egészíti ki és megteremti az intervenciós
eszközök stratégiai keretét a Strukturális Alap jöv őbeni programjai számára.
A kohéziós politika a megújult Lisszaboni Stratégia prioritásaival összhangban
három alapvető prioritásra koncentrál, melyek:
— A tagállamok, a régiók és a városok vonzerejének növelése;
— Innováció és vállalkozás ösztönzés, tudásalapú gazdaságnövekedése;
— Több és jobb munkahely teremtése.
Vidékfejlesztés Stratégiai Irányvonalai a 2007-2013-as id őszakra (VSI) 10 című
dokumentum a vidékfejlesztési jogszabályokkal összhangban meghatározza azokat
a területeket, amelyek kiemelt fontosságúak a Közösségi prioritások végrehajtása
szempontjából, különösen a fenntartható növekedés és a megújult Növekedésre és
Munkahelyteremtésre Vonatkozó Lisszaboni Stratégia tekintetében.
Ez a koncepció egyben tartalmma az új piac-orientált Közös Agrárpolitikát és a hoz-
zá kapcsolódó régi és új tagállamokban szükségszer ű szerkezetváltás végrehajtását.
Nemzeti szint
—Nemzeti Stratégiai Referencia Keret 2007-2013 közötti id őszakra (NSRK)
A Nemzeti Fejlesztési Terv 2007-2013 (NFT) elkészítése biztosította az összes
lengyel stratégiai tervdokumentum összehangolását és illeszkedését a Közösségi
Politika irányelveihez. Az NFT 2007-2013 alapján Lengyelország kidolgoz egy
Nemzeti Stratégiai Referenciakeretet 2007-2013-ra, mely meghatározza Lengyelor-
szág és régiói számára a prioritásokat a Közösségi Stratégiai Irányvonalak végrehaj-
tására vonatkozóan. Ennek feladata az összhang megteremtése a Lisszaboni Straté-
gia, a kohéziós politika és a kapcsolódó nemzeti politikák között, ezzel egyidej űleg
feladata a Széles kör ű Gazdaságpolitikai Irányelvekhez (Broad Economic Policy
Guidelines) és az Európai Foglalkoztatási Stratégia (European Employment
Strategy) elemeihez való alkalmazkodás biztosítása.
—Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia
A Stratégia célkit űzései kapcsolódnak a megreformált Lisszaboni Stratégia növe-
kedésre és munkahelyteremtésre vonatkozó irányelveihez a fenntartható földhaszná-
latot és a vidéki életminő ség növelését célzó lépésekkel.
Elzbieta Strzelecka :
Regionális-és vidékfejlesztés Lengyelországban az Európai Unió vonatkozásában.
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 179-202. p.
194 Kitekint ő TÉT XXI. évf. 2007 s4
ovo
2
23.
ti
N
0) •
ac
Forrás: LegalGazette ( 1998); Wilmanska—Sosnowska (2002) alapj án saj át szerkesztés.
c•••
`0)
• 6
:,(:2 •
N •
.cn
y
oi
O
r:4
s,•s
rxi rY
O
ti E-4
Z
• o>
N
• p
:p
2)
€
Elzbieta Strzelecka :
Regionális-és vidékfejlesztés Lengyelországban az Európai Unió vonatkozásában.
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 179-202. p.
TÉT XXI. évf. 2007 s4 Kitekint ő 195
— Nemzeti Stratégiai Terv
A Terv a vidékfejlesztést illet ő en kapcsolódik a Közös Halászati Politikához, és
kitér annak minden elemére, beleértve annak prioritásait, célkit űzéseit és a végre-
hajtás határidejét.
Lengyel regionális és helyi stratégiák a 2007-2013 közötti id őszakra
Minden helyi önkormányzat legfő bb feladatai közé tartozik a Nemzeti Fejlesztési
Terven alapuló helyi és regionális fejlesztés (Makowski 2004). A 2. táblázat össze-
hasonlítást ad a helyi önkormányzati egységek (települési, körzeti, tartományi ön-
kormányzatok) feladatairól és a költségvetési lehet őségekről. Bevételeiket tekintve
a települési önkormányzatok vannak a legel őnyösebb helyzetben, de nekik kell a
feladatok legszélesebb körét is ellátniuk, melyek teljesítése a költségvetés bevételei-
tő l függ. Ennek tudatában alakítják ki a települések saját fejlesztési stratégiájukat.
A Nemzeti Fejlesztési Terv
A Nemzeti Fejlesztési Terv 2007-2013, melynek alapján történt a Nemzeti Straté-
giai Referencia Keret el ő készítése, az a tervdokumentum, ami integrálja az ágazati
politikákat és figyelmet fordít az egyes régiók fejlesztési szükségleteire. Az NFT a
lengyel kormány politikáját megfogalmazó programozási és tervezési dokumentu-
mokra épül, és egyben követi az EU az Európai Közösséget megalakító Egyezmé-
nyében foglalt írányelveit. Ezek magukban foglalják a Gazdaságpolitika, Foglal-
koztatási és Szociálpolitika, Gazdasági, Társadalmi és Területi Kohéziós Politika,
Vidékfejlesztési Politika a Közös Agrárpolitika keretein belül, Közös Halászati
Politika, Természeti Környezet Védelmér ől szóló Politika, Hálózati Infrastruktúrára
vonatkozó Politika, Kutatásra és Technológiai Fejlődésre vonatkozó Politika, Okta-
táspolitika témaköröket.
Gazdasági, Társadalmi és Területi Kohéziós Politika
A Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2007-2013 kulcsfontosságú a lengyel társa-
dalmi és gazdasági kohéziót szolgáló eszközök tekintetében, melyek az EU kohézi-
ós politikájának részét képezik. Ez a dokumentum fogalmazza meg az állami regio-
nális politika küldetését, melynek lényege az életszínvonal növekedésének biztosí-
tása mellett az ország és a régiók versenyképességének megtartása, valamint a pozi-
tív fejlődési tendenciák erő sítése és szinten tartása a helyben rendelkezésre álló
erőforrások kihasználásával.
Az állami regionális politika három irányvonalat jelöl meg: a vajdaságok ver-
senyképességének növelése, magasabb szint ű társadalmi, gazdasági és területi ko-
hézió, valamint a fejlesztési lehet őségek gyorsabb növekedése és kiegyenlít ődése.
Elzbieta Strzelecka :
Regionális-és vidékfejlesztés Lengyelországban az Európai Unió vonatkozásában.
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 179-202. p.
196 Kitekint ő TÉT XXI. évf. 2007 s4
A stratégia célkit űzései összhangban vannak a vajdaságok fejlesztésének elvével.
A gyakorlatban ez a lengyel régiók és maga az ország versenyképességének növelé-
sét jelenti, valamint a fejlesztési, fejl ődési lehetőségek kiegyenlítését azokban a
régiókban, amelyek állami beavatkozás nélkül marginalizálódnának, illetve hosszú
távú fejlődési problémákkal küzdenének. Ugyanakkor a szubszidiaritás és a szerves
fejlődés elveit követve az állami vidékfejlesztési politika a célkit űzések rugalmas-
ságát és az egyes régiók bels ő lehetőségeinek kiaknázását célozza meg.
A Nemzeti Stratégiai Referencia Keret (NSRF) végrehajtásának eszközeként re-
gionális szinten készül a Vajdasági Fejlesztési Stratégia, melyben a megfogalmazó-
dó célkitűzések és irányelvek a bels ő adottságok ismeretén alapulnak.
A vajdasági stratégiákban foglaltak részletesen megfogalmazódnak a regionális
operatív programokban, melyeket a vajdaságok külön-külön hajtanak végre a saját
területi, társadalmi és gazdasági fej l ődésüknek megfelel ően.
Vidékfejlesztési Politika a Közös Agrárpolitika keretén belül
A fenntartható fejl ődés célkitűzéseinek eléréséhez a 2006 utáni vidékfejlesztési
politika három tengely mentén fogalmaz meg irányelveket:
I. tengely (gazdasági) — a mez őgazdaság és erd őgazdaság versenyképességének
növelése, a támogatás mértéke az alapok legalább 10%-a,
2. tengely (környezetvédelmi) — a természeti környezet és a vidék állapotának ja-
vítása, a támogatás mértéke az alapok legalább 25%-a,
3. tengely (szociális) — a rurális területen él ők életminőségének növelése, és ezen
területek gazdasági diverzifikációja, a támogatás mértéke az alapok legalább
10%-a,
LEADER program, támogatás mértéke évente átlagban legalább 2,5%.
A fent említett célok megvalósításának eszköze a Bizottság a Vidékfejlesztést
Szolgáló Európai Mezőgazdasági Alap vidékfejlesztési támogatásaira vonatkozó
Szabályozása".
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Stratégia a 2007-2013 id őszakra, el őrejelzé-
sekkel 2020-ig (a Miniszerek Tanácsa által 2005. június 29-én elfogadva) megfogal-
mazza a lengyel vidékfejlesztés legnagyobb problémáit, a leselked ő veszélyeket és a
lehetőségeket, valamint ezek forrásait. A stratégia legátfogóbb célja a vidéki népesség
életszínvonalának és munkafeltételeinek javítása a gazdasági növekedésen keresztül,
figyelembe véve a környezetvédelem feltételeit Ennek feltétele a rurális területek
fenntartható fejl ődésének támogatása, olyan eszközök segítségével, mint a mez őgaz-
daság versenyképességének növelése, az élelmiszermin őség és biztonság javítása.
A Nemzeti Fejlesztési Terv a regionális operatív programok mellett horizontális
programokat is megfogalmaz, melyek csoportosítják a regionális operatív progra-
mokat. Ez a koordináció a következ őket jelenti (Nemzeti Stratégiai Referencia
Keret 2005):
— Biztosítani kell az egyes fejlesztési irányelvekhez tartozó operatív programok
végrehajtását az NFT célkitűzéseihez való illeszkedésén keresztül.
Elzbieta Strzelecka :
Regionális-és vidékfejlesztés Lengyelországban az Európai Unió vonatkozásában.
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 179-202. p.
TÉT XXI. évf. 2007 s4 Kitekint ő 197
- Ki kell alakítani a horizontális programcsoportok alá es ő operatív programok
végrehajtásához a beszámolási, adatgy űjtési, elemzési, valamint értékelési
rendszert.
Az NFT 2007-2013 és az ahhoz kapcsolódó operatív programok rendszeres el-
lenőrzésen és értékelésen mennek keresztül, az NFT-r ől szóló törvény kitételeinek
megfelelően. A benne foglaltak teljesítésének mérésére három szférában határoz
meg indikátorokat az NFT (Nemzeti Stratégiai Referencia Keret 2005):
Indikátorok a tengelyek mentén — a dokumentumban foglalt alapelvekre és
szabályokra vonatkozóan,
- Stratégiai indikátorok — az NFT-ben meghatározott stratégiai célkit űzésekre
és prioritásokra vonatkozóan,
- Európai indikátorok — ugyanazokra a területekre vonatkozóan, amelyek a
Lisszaboni Stratégia (kiegészítve a Göteborgi Cselekvési Tervvel) végrehaj-
tásának folyamatát követik nyomon.
Nemzeti Stratégiai Referencia Keret
A Közösségi Stratégiai Irányelvek (Community Strategic Guidelines [CSG]) alap-
ján, melyeket az Európai Unió Tanácsa adott ki, minden egyes tagállam elkészítette
a Nemzeti Stratégiai Referencia Keretét (NSRK), mely összekötötte a Közösségi
Politikát a nemzeti politikával, és egyben meghatározta az ország társadalmi és
gazdasági stratégiáját a 2007-2013-as id őszakra.
Az NSRK egy olyan stratégíai dokumentum, amely megfogalmazza, és igazolja a
Közösségi Stratégiai Irányvonalak ismeretében kiválasztott prioritások létjogosultsá-
gát, valamint egy rövid ismertetést ad a stratégia keretein belül végrehajtandó egyes
operatív programokról. Ezen felül az NSRK az egyes operatív programokra szánt
előzetesen becsült forrásokra és a végrehajtás rendszerére is tartalmaz utalásokat.
A Nemzeti Stratégiai Referencia Keret 2007-2013 közötti stratégiai célja azon
tevékenységek elfogadása és bemutatása, amelyek biztosítják, hogy a gazdaság
továbbra is egy gyors növekedési pályán maradjon a régiók és vállalkozások ver-
senyképességének javításával, valamint a foglalkoztatás növelésével.
Ezzel egyidej űleg megfogalmazza az NFT 2007-2013 küldetését is, amely Len-
gyelország társadalmi és gazdasági fejl ődését célzó összefoglaló program, amit az
ország az EU-tagság feltételeinek megfelel ően hajt végre. Végrehajtása során olyan
eszközöket is tartalmaz, melyek a mez őgazdasági tevékenységek diverzifikációjára
és a halászatra épül ő területekre vonatkoznak.
Az NSRK stratégiai céljának megvalósítása számos speciális irányelven keresztül
történik meg, melyek a megújított Lisszaboni Stratégia kihívásaira adnak választ a
lengyel gazdaság SWOT elemzéséb ől megfogalmazott következtetések ismeretében
(3. táblázat). Három speciális irányelv került elfogadásra:
— A gazdaság magas növekedési pályán tartása;
Elzbieta Strzelecka :
Regionális-és vidékfejlesztés Lengyelországban az Európai Unió vonatkozásában.
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 179-202. p.
198 Kitekint ő TÉT XXI. évf. 2007 s4
- A régiók és a vállalkozások versenyképességének javítása és a foglalkoztatottság
növelése;
A társadalmi, gazdasági és területi kohézió szintjének emelése.
3. TÁBLÁZAT
A lengyel gazdaság SWOT analízise a Nemzeti Stratégiai Referencia Keret
végrehajtásának hajnalán (az elemzés részeként)
(SWOT Analysis of the Polish Economy on the Eve of the Delivery
of the National Strategic Reference Framework [a Part of the Analysisl)
ER ŐSSÉGEK GYENGESÉGEK
Infrastruktúra, területi vonatkozások, Infrastruktúra, területi vonatkozások,
környezet környezet
—Fenntartható, több központú térszerkezet, —A közlekedési infrastruktúra rossz
népességmegoszlás és gazdasági potenciál technikai állapota, főképp az utak ösz-
és mérsékelt interregionális diverzifikáció. szeköttetése tekintetében, és alacsony
—Megfelelő struktúrájú vasúthálózat, a a szolgáltatások színvonala.
vasúti szállítás magas aránya az áruszállí- —Rossz minőségű és hiányos vasúti és
táson belül. közúti összeköttetés az EU-
—Az EU-tagállamokhoz viszonyítva ala- tagállamokkal.
csony a megváltozott természeti környezet —Nagy fejlettségbeli különbségek az
aránya. egyes területek között NUTS3 szinten.
—Világszerte elismert eredmények a kultúra —A természeti környezet min őségére
terén. leselkedő veszélyek magasak.
—Számos terület rendelkezik magas turisz- —A környezetvédelmi jogi el őírások
tikai potenciállal a kulturális és természeti betartatásának alacsony hatékonysága.
értékeknek köszönhet ően.
Vidékfejlesztés, mez őgazdaság és halászat Vidékfejlesztés, mez őgazdaság és halászat
Területek sokfélesége, vonzó agrár jelleg ű Szétszabdalt agrárszerkezet.
vidék és természeti értékek.
Vidéki települések szétszórtsága.
Az EU-tagállamokhoz viszonyítva ala-
Alacsony mobilitás a mezőgazdasági
csony a vegyszerek használata a mez ő-
gazdálkodók körében.
gazdasági termelésben.
Mezőgazdasági túlfoglalkoztatottság.
Kedvező biogazdálkodási feltételek.
Alacsony szintű tőke és befektetések a
A halászati szektor magas termelési kapa-
mezőgazdasági birtokok viszonylatá-
citása.
ban.
Állandó kapcsolat a halászat és a halfel-
A vidéki népesség és a mez őgazda-
dolgozás között.
ságban dolgozók alacsony iskolázott-
sága.
Alacsony fejlettségű szociális és tech-
nikai infrastruktúra a vidéki területeken.
Alacsony a halászati szektor gazdasá-
gossága.
Idejét múlt vagy hiányos kiköt ői
infrastruktúra.
Elzbieta Strzelecka :
Regionális-és vidékfejlesztés Lengyelországban az Európai Unió vonatkozásában.
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 179-202. p.
TÉT XXI. évf. 2007 s4 Kitekint ő 199
LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK
Infrastruktúra, területi vonatkozások, Infrastruktúra, területi vonatkozások,
környezet környezet
—Az ország elhelyezkedésének jobb kihasz- —Területi különbségek növekedése.
nálása az infrastruktúra gyors modernizá- —Természeti környezet sérülése a fenn-
lása és fejlesztése révén az európaí közle- tartható fejl ődés elveihez való sikerte-
kedési folyosókban. len alkalmazkodás következtetésében.
—A határokon átnyúló közlekedési útvona- —A vidéki területek és az EU új küls ő
lak fejlesztése az EU tagállamokkal össz- határai mentén húzódó területek fej-
hangban. lettségi hátránya.
—Turizmusfejlesztés a kiváló természeti —Lengyelország kiszorulása az európai
adottságokkal és gazdag kultúrával ren- térségből a nem megfelel ő fejlettségű
delkező területeken. közlekedési infrastruktúrának köszön-
—Az életszínvonal és Lengyelország hetően.
imázsának javítása az EU környezetvé- —Csökkenő tendencia a természetvé-
delmi normáihoz való igazodása által. delmi kiadások vonatkozásában.
—A természeti adottságok kihasználása a
biogazdálkodás és turizmus fejlesztése ér-
dekében.
—Környezethez kapcsolódó új termékek és
szolgáltatások kialakítása.
Vidékfejlesztés, mez őgazdaság és halászat Vidékfejlesztés, mez őgazdaság és halászat
—Nyílt hozzáférés az Egységes Európai
Piachoz. Az Egységes Piacon belüli verseny
—Az agrárgazdaságok bevételeinek növeke- hozzájárulhat a lengyel mezőgazdasági
dése Lengyelország Közös Agrárpolitiká- termelés részesedésének csökkenésé-
hoz való kapcsolódásával. hez mind a hazai, mind az európai pia-
con belül.
—A mezőgazdasági tevékenységek diverzi-
fikálása, természeti és kulturális értékekre —A rurális területek elszegényedése a
alapozva. lassú gazdasági növekedés és magas
munaknélküliségi ráta következtében.
—A biotermékek piacának folyamatos növe-
kedése. —Természeti környezet szennyezettsége
és annak kihatása a halállományra.
—A halászati szektor gazdaságosságának
javítása. —Hitelgarancia hiánya a kis- és közép-
vállalkozások számára.
Forrás: A Nemzeti Stratégiai Referencia Keret (2005) alapján saját szerkesztés.
Az NSRK egyik célkitűzése a régiók versenyképességének er ősítése. A Nemzeti
Vidékfejlesztési Stratégia (NVFS) prioritásaival összhangban a pénzügyi források a
következő intézkedésekre koncentrálódnak (Nemzeti Stratégiai Referencia Keret
2005):
— A környezetvédelmi infrastruktúra kib ővítése és modernizációja,
— A régiók versenyképességét szolgáló közlekedési infrastruktúra kib ővítése és
modernizációja, különös tekintettel a nagyvárosi területekre, melyek a len-
gyel területi fejl ődés központjai mind európai, mind globális tekintetben,
— Urbanizáció és az urbánus területek újjáélesztése,
Elzbieta Strzelecka :
Regionális-és vidékfejlesztés Lengyelországban az Európai Unió vonatkozásában.
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 179-202. p.
200 Kitekint ő TÉT XXI. évf. 2007 s4
Befektetések növelésének ösztönzése, valamint az innovációs képesség er ő-
sítése,
Emberi erőforrás fejlesztés,
A kulturális örökség védelme és meg őrzése és a kulturális infrastruktúra fej-
lesztése,
- A régiók nemzetközi együttm űködéseinek fejlesztése.
Az irányelvek végrehajtásának céljából a vidékfejlesztési politika magában foglal-
ja a végrehajtáshoz szükséges eszközöket:
- 16 Regionális Operatív Program — ERDF és ESF részfinanszírozással,
Területi kohéziót és a régiók versenyképességét célzó Operatív Program —
nemzeti szinten kezelt, ERDF és Kohéziós Alap részfinanszírozással,
- Kulturális fejlesztés és kulturális örökség meg őrzését célzó Operatív Prog-
ram — ERDF részfinanszírozással,
- Európai Területi Együttm űködést célzó Operatív Program — ERDF részfinan-
szírozással,
- Vidékfejlesztési Operatív Program — EAGGF részfinanszírozással,
A halászati szektor és a tengerparti halászati területek fenntartható fejl ődését
célzó Operatív Program — EFF részfinanszírozással.
Becsült pénzügyi terv
A Nemzeti Stratégiai Referencia Keret végrehajtására szánt pénzügyi források
hozzávető legesen megközelítik a 101,7 milliárd euró-t, melyb ől közel 82,3 milliárd a
közszféra hozzájárulásából származik. Ebb ől az összegb ől kb. 62,9 milliárd euró a
Közösségi hozzájárulás mértéke (az Európai Területfejlesztési, Szociális és Kohéziós
Alapokból); a nemzeti közszféra hozzájárulása a Közösség költségvetéséb ől részfi-
nanszírozott projektekhez 19,3 milliárd euró.
Ezen felül a tevékenységek végrehajtását biztosító kohéziós politikára szánt költ-
ségvetés mellett a Közös Agrárpolitika és a Közös Halászati Politika költségvetése-
ibő l származó alapok is kiegészítik, hozzávet ő legesen 14,3 milliárd euróval. Ebb ől
13,6 miliárdot szánnak az Európai Vidékfejlesztést Célzó Mez őgazdasági Alapból
részfinanszírozott projektek végrehajtására, és kb. 700 millió euróra számítanak az
Európai Halászati Alapból.
A Nemzeti Stratégiai Referencia Keretben foglaltak közül a Strukturális Alapok
51%-át fordítják regionális programokra, míg 43,6% jut az ágazati programokra.
A maradék 5,4% a határokon átnyúló és a területi együttm űködési programok és a
Területi kohéziót és regionális versenyképességet javító Operatív Program végre-
hajtását szolgálja. A lengyel Strukturális Alapok szerkezete az operatív programok
tekintetében a következ ő képet mutatja (Nemzeti Stratégiai Referencia Keret 2005):
— 16 Regionális Operatív Program — az összes juttatás 51%-a (21,6 milliárd euró),
— OP Területi kohézió és regionális versenyképesség — az összes juttatás 2,5%-a
(1,0 milliárd euró),
Elzbieta Strzelecka :
Regionális-és vidékfejlesztés Lengyelországban az Európai Unió vonatkozásában.
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 179-202. p.
TÉT XXI. évf. 2007 s4 Kitekint ő 201
OP Kulturális fejlesztés és a kulturális örökség meg őrzése — az összes jutta-
tás 0,9%-a (0,4 milliárd euró),
- Határokon átnyúló és területi együttm űködési operatív programok — 3%
(1,2 milliárd euró),
OP Közúti infrastruktúra — az összes juttatás 2,5%-a (1 milliárd euró),
OP Közlekedés versenyképessége — az összes juttatás 2,4%-a (1 milliárd euró),
OP Környezetvédelem — az összes forrás 1,6%-a (0,7 milliárd euró),
- OP Innováció, beruházás, nyitott gazdaság — az összes juttatás 11,4%-a
(4,8 milliárd euró),
OP Tudomány, modern technológiák és információs társadalom — az összes
juttatás 6,9%-a (2,9 milliárd euró),
OP Oktatás és szakképzés — az összes juttatás 7,2%-a (3 milliárd euró),
- OP Foglalkoztatottság és szociális befogadás — az összes juttatás 7,7%-a
(3,2 milliárd euró),
OP Civil társadalom — az összes juttatás 0,8%-a (0,3 milliárd euró),
OP Hatékony és együttműködő közigazgatás — az összes juttatás 1,2%-a
(0,5 milliárd euró),
OP Technikai segítségnyújtás — az összes juttatás 0,8%-a (0,3 milliárd euró).
A Kohéziós Alap el őirányzatainak szerkezete az NSRK operatív programjai alap-
ján a következőképpen alakul:
ROP Területi kohézió és regionális versenyképesség — az összes juttatás
8,1%-a (1,7 milliárd euró),
- OP Közúti infrastruktúra — az összes juttatás 35,4%-a (7,4 milliárd euró),
- OP Közlekedés versenyképessége — az összes juttatás 32,1%-a (6,7 milliárd euró),
- OP Környezetvédelem — az összes juttatás 24,4%-a (5,1 milliárd euró).
A 2007-2013-as Nemzeti Fejlesztési Terv Lengyelországban, — amelynek alapjául a
Nemzeti Stratégia szolgált —, egy olyan dokumentum, amely integrálja az ágazati
politikákat, továbbá figyelembe veszi a különböz ő régiók fejlesztési igényeit. Az NFT
és más lengyel stratégiai dokumentumok olyan EU-s programozási dokumentumokat
követően jöttek létre, mint a 2005-2010-es Megújult Lisszaboni Stratégia, az EU
kohéziós politika (új célokkal: konvergencia, regionális versenyképesség és foglal-
koztatottság, Európai területi együttm űködés; A Strukturális Alapok és Kohézió új
alapjai), 2007-2013-as Közösségi Költségvetés, 2007-2013-as Közös stratégiai irány-
vonalak (CGS), 2005-2008-as id őszakra vonatkozó Növekedési és Foglalkozási in-
tegrált irányvonalak (IG), Nemzeti Reform Program (NRP), 2007-2013-as Vidékfej-
lesztési Politika stratégiai irányvonalai (SG—RPD) és a Közös Agrárpolitika (CAP).
Minden helyi kormányzat legfőbb feladatai közé tartozik a helyi és regionális fej-
lődés feladatainak megvalósítása, amely a 2004-2006 és a 2007-2013 id őszakra
vonatkozó NFT és más programozási dokumentumok követelményein alapul.
Elzbieta Strzelecka :
Regionális-és vidékfejlesztés Lengyelországban az Európai Unió vonatkozásában.
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 179-202. p.
202 Kitekint ő TÉT XXI. évf. 2007 s4
Jegyzetek
1
1998. július 24-i törvény bevezeti az ország közigazgatási felosztását.
2
A területi felosztásról és földhasználatról szóló törvény, 2003. március 27. no. 80, item 717, art.l,
clause 2.
3
A természetvédelemr ő l szóló törvény, 2001. április, no. 62. item 627, art.3 clause 50.
4
CSO A népesség adatai nem, kor és közigazgatási területi egységek szerint, 2002. június 30-i állapot.
—
5
EUROSTAT, CSO 2003-as adatok.
6
The Third Report on the Economic and Social Cohesion: a Lisszaboni Stratégia célkit űzése, melyet az
Európai Unió Állam- és Kormányfő inek Csúcstalálkozója fogadott el 2000 márciusában, és amelyet a
2001 júniusi Gőteborgi Csúcs egészített ki a környezeti dimenzióval, hogy az EU-t 10 éven belül a
világ legdinamikusabb és versenyképesebb tudásalapú gazdaságává fejlessze, ami egyben képes fenn-
tartható fejl ő dést biztosítani, jobb és több munkahelyet, nagyobb társadalmi kohéziót kínálva a termé-
szeti környezet tiszteletben tartása mellett.
Working together for Growth and Jobs A new Start for the Lisbon Strategy.
8
Integrated Guidelines on Growth and Jobs 2005-2008 (IG) from 16-17 June 2005.
9
Community Strategic Guidelines 2007-2013 (CSG)
10
Strategic Guidelines for Rural Development Policy for 2007-2013 (SG — RDP).
11
Javaslat a Bizottság a Vidékfejlesztést Szolgáló Európai Mez őgazdasági Alap vidékfejlesztési támoga-
tásaira vonatkozó Szabályozás kidolgozására. 2004. 07. 14. (COM [2004] 490) végleges.
Irodalom
Blowers, A. (1993) Planning for a Sustainable Development. A report by the Town and Country Planning
Association. Earthscan Publications Ltd., London.
Gilowska, Z.—Gorzelak, G.—Jalowiecki, B.—Sobczak, K. (1998) Kierunki pokki regionalnej Polski. Studia
Regionalne i Lokalne 24. Uniwersytet Warszawski, Europejski Instytut Rozwoju Regionalnego i
Lokalnego, Warszawa.
Gruchman, B.—Walk, F.—Nowiúska, E. (2000) Strategie rozwoju lokalnego na przykladzie gmin z
pogranicza polsko—niemiec-kiego. Wydawnictwo Akademii Ekonomicznej, Poznaú.
Kozak, M.—Pyszkowski, A.—Szewczyk, R. (2001) Slownik rozwoju regionalnego. PARP, Warsaw.
Kulesza, M. (2000) Rozwój regionalny. Zagadnienia instytucjonalne. — Samorzqd Terytorialny. 10. 4. o.
Lewandowski, B. (1989) Samorzqd w mkdzywojniu i jego istota dzií. Biblioteka Samorz4du
Terytorialnego. Komitet Obywatelski przy Przewodniczacym NSZZ „Solidamok", Warsaw.
Makowski, R. (2004) Przygotowania statystyczne do absorpcji s'rodków unijnych Fundusze Europejskie.
no. 1/03/2004.
Miszczuk, M. (1995) Samorzqd terytorialny w III Rzeczpospolitej. — Miszczuk, A. (ed.) Demokracja
lokalna w krajach Europy Srodkowo-Wschodniej. Lublin.
Nemzeti Stratégiai Referencia Keret. (2005) Tervezet. Varsó.
Pgski, W. (1999) Zarzadzanie zrównowaZonym rozwojem miast. Arkady, Warsaw.
Polska administracja publiczna po reformie. Ustrój, kompetencje, liczby. (1999) MSWiA.
Potwora, W. (2002) Bariery nad strategiami rozwoju regionu — z dowiadczeá opolskich. — Karwowski, J. (ed.)
Marketing w rozwoju regionu. Wydawnictwo Naukowe Uniwersytetu Szczeciúskiego, Szczecin.
Sekula A. (2002) ZrównowaZony rozwój w Swietle kompetencji wladz gminy. — Karwowski, J. (ed.)
Marketing w rozwoju regionu. Wydawnictwo Naukowe Uniwersytetu Szczeciúskiego, Szczecin.
Sztando A. (1998) Oddzialywanie samorzadu lokalnego na rozwój lokahiy w swietle ewolucji modeli
ustrojowych gmin. — Samorzqd Terytorialny. 11. 14. o.
Toczyski W. (2004) Monitoring rozwoju zrównowaionego. Wydawnictwo Uniwersytetu Gdafiskiego,
Gdaásk.
Wilmaúska—Sosnowska (2002) Samorzqd terytorialny jako stymulator rozwoju I promocji regionu,
Zarzqdzanie jakokiq w jednostkach administracji publicznej. Materialy z Migdzynarodowej
Konferencji IoiZP „ORGMASZ". Dom Wspólpracy Polsko-Niemieckiej, Starostwo Powiatowe w
Raciborzu, Warszawa—Racibórz—Gliwice.
Fordította: Szörényiné Kukorelli Irén