Tér és Társadalom 21. évf. 2007/3. 89-102. p.


 Tér és Társadalom                                                     XXI. évf. 2007 • 3: 89-102



     A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A KREATÍV GAZDASÁG
               FELÉRTÉKEL ŐDÉSE
       (Globalisation and the Revaluation of Creative Economy)

                                         DOBÓ ESZTER
 Kulcsszavak:
 globalizáció kultúra kreatív iparágak szellemi tőke
 Napjaink globalizálódó világában a kulturális és kreatív iparágak felértékelődésének lehetünk tanúi. A
 világgazdaságban tapasztalható szerkezetváltás a szellemi t őke, a kreativitás fokozott el őtérbe helyezését
 vonta maga után. A produktív gondolkodás által létrehozható értéktartalmak azonban kulturális folya-
 matok eredményei. A kultúra el őtérbe helyezése tehát gazdasági kényszerré vált a posztindusztriális
 társadalmak válságkezelési stratégiáiban, a versenyképesség fokozásában és egyben a társadalmi kohé-
 zió erősítésében.


                                               Bevezetés

   A tanulmány a kreatív iparágak egyre er ősebben megmutatkozó jelent őségének
 hátterét vizsgálja. A globalizáció id őszakánalc beköszöntével, az információs tech-
 nológiák hozzáférhetőségének javulásával, a globális trendek, kultúrák követésének
 előnyös és hátrányos hatásaival való szembehelyezkedéssel párhuzamban a lokális
 értékek felértékel ődésének is tanúi vagyunk. A lokalitás ezen a ponton számunkra
 egyet jelent a helyi hagyományokból, tradíciókból táplálkozó értékközvetítéssel, a
 humán, természeti és tárgyi produktumok iránti szükségletek felemelkedésével.
   A globális folyamatok azonban egy újfajta munkamegosztás felállítását is kialakí-
 tották. A fordizmus tömegtermelése, a tárgyi t őkébe való beruházás mindenhatósá-
 ga a társadalom előrehaladásának alapját a nyersanyagok b őségében látta. A mo-
 dern posztfordista gazdaság ezzel ellentétben a kutatás-fejlesztést, a m űszaki előre-
 haladást, az innovatív, megújulni képes gondolkodást tekinti napjaink legfőbb ver-
 senyképes eszközeinek. A humán t őke ilyen mérvű felértékelődése előtérbe állította
 annak fejleszthetőségi eszközeit. A kreativitás, a produktív gondolkodás alalcítható-
 ságának vizsgálatai a pszichológia területér ől egyre inkább a közgazdasági gondol-
 kodás újfajta motiválóivá váltak.
   A kreatív gazdaság és armak magágazatai révén a kulturális iparágak eddig nem
 tapasztalt ütemű növekedését figyelhetjük meg a nyugati, fejlett demokráciákban.
 Számos, az említett iparágak forradalmát hirdet ő tanulmány a jövő sikeres térségeit
 is ezen ágazatok vonzási képességének függvényében határozza meg (Florida 2002;
 Enyedi 2005).
          Dobó Eszter : A globalizáció és a kreatív gazdaság felértékelődése.
                   Tér és Társadalom 21. évf. 2007/3. 89-102. p.

90     Dobó Eszter                                              TÉT XXI. évf. 2007 • 3

  A szellemi tő kéért folytatott harcban olyan országok is sikeresen léphetnek a világver-
seny porondjára, amelyek „csupán" bels ő, helyi erőfeszítésekkel, a hagyományokból
falcadó komparatív előnyök lciaknázásával képesek gazdasági erejüknek esélyt adni.

                     A globális korszak és a szellemi t őke

  A 20. század első felének fordista gazdasága az els ő nagy iparszerkezeti váltást
követően a gép- és a vegyipart tette vezet ő ágazatokká, az egy vállalaton belül m ű-
ködő technológiai lánc pedig a tömegtermelést tekintette a versenyképesség forrá-
sának. A múlt század második fele három nagy szerkezeti átalakulást hozott
(Enyedi 2007):
  - A munkafolyamatok technológiai fejl ődése tapasztalható, ami maga után von-
      ta az ipari munkaerőigény csökkenését. A közlekedés fejl ődése hozzájárult a
      különböző munlcafázisok feldarabolásához, széttelepítéséhez. A fordizmus
      végével a piac gyorsan változó igényei háttérbe szorították a tömegtermékek
      gyártását.
  - A posztindusztriális korszak a városi gazdaságokban háttérbe szorította az
      ipart, és mind a foglalkoztatásban, mind a t őkeforgalomban a szolgáltató
      szektor vált domináns ágazattá. A szolgáltatások egy része természetesen a
      termelő ágazatok kiszolgálója maradt, de egyben megjelentek az egyre nö-
      vekvő szabadidőhöz kapcsolódó szolgáltatások is (turizmus, kulturális és
      szolgáltató iparágak). Mind jobban kezdenek felértékel ődni olyan közszolgá-
      lati területek, mint az oktatás, mely a közelg ő szellemi tőke-igény felértékel ő-
      désének irányába hat.
  - A napjainlcra jellemz ő információs robbanás, a regionalizáció kora, a globális
      világrendszerben való nyitott részvétel az egyediséget és a humán tőke min ő-
      ségét állította a versenyképesség középpontjába. Az említett két tényez ő felér-
      tékelő dése logikus következményként vonta maga után a kultúra előtérbe ke-
      rülését.1 A terület fontosságát támasztja alá még a fogyasztási szükségletek
      módosulása is. A fogyasztás egy számottev ő része már nem csupán hasznos-
      sági alapon történik, hanem kulturális szempontok alapján. A szolgáltatások-
      nalc a posztmodern társadalmakban nagyrészt nem gyakorlati, hanem kulturá-
      lis-szimbolikus jelentőségük van.
  A humán tőke minőségének felértékel ődése mérőeszközzé tette a kreativitást,
mint mára divatossá vált fogalmat. A kreativitás fejleszthet őségének felismerése
pedig versenyágazattá emelte az oktatási és kulturális intézményrendszereket.

                          A kreativitás felértékel ődése

  A kreativitás vizsgálataiban való elmélyülés elengedhetetlenné teszi a pszichológiai
alapvetések részbeni ismeretét. Ahhoz, hogy érzékletesebben tudjuk a téma fontossá-
gát bemutatni, kihagyhatatlan a fogalmi rendszerekben való tisztánlátás. A lcreativitás-
             Dobó Eszter : A globalizáció és a kreatív gazdaság felértékelődése.
                      Tér és Társadalom 21. évf. 2007/3. 89-102. p.


TÉT XXI. évf. 2007 • 3                  Globalizáció és a kreatív gazdaság ...        91

vizsgálatok elindítói ugyanis a pszichológia területér ől kerültek ki, és azt a labdát,
amit ők feldobtak lassan hatvan évvel ezel őtt, napjaink közgazdászai ütik le.
  A kreativitás legtágabb értelemben minden, amit az ember csinál. Minden kultúra,
amit az ember teremtett, ennek az eredménye (Vitányi 2000). Ilyen tekintetben tehát
a kultúra megegyezik a Icreativitássa1.2 Ahhoz azonban, hogy értelmezhet ővé váljék
napjainkban tapasztalt dominanciája, el kell szakadnunk a tágan értelmezett foga-
lomtól. Hiszen így a késsel-villával evést és a kerékpározást is kreatív dolognak
kellene, hogy tekintsük.
  A kreativitásvizsgálatok az ötvenes években kezd ődtek, és J.P. Guilford nevéhez
és kutatásaihoz kapcsolódnak. A húszas, harmincas évek német pszichológiai iro-
dalmában már megjelentek olyan fogalmak, mint az „alkotóképesség" és „produktív
gondolkodás", azonban a terület akkoriban még a szakmában is perifériára szorult.
Az amerikai kutató évekkel kés őbb a köztudatban is ismerté tette a lcreativitás fo-
galmát. Az akkoriban általánosan elfogadott intelligencia fogalmat szükségszer űnek
tartotta egy új területtel kiegészíteni. Vizsgálatai során arra a tapasztalatra mutatott
rá, hogy az alkotó emberek sok olyan mentális képességgel rendelkeznek, melyeket
a hagyományos intelligenciatesztek nem tudnak mérni, holott jelent őségükhöz nem
fér kétség. Guilford felmérései igazolták, hogy egy bizonyos szint felett az intelli-
gencia mértéke már nem tudja lényegesen befolyásolni az alkotások létrejöttét, tehát
feltételezhet ő volt egy másik tényez ő, a lcreativitás beiktatása, ami az azonos intelli-
genciájú emberek alkotásaiban megmutatkozó különbségért lett felel ős. A kutatások
rávilágítottak arra, hogy a felgyorsult ipari-tudományos fejl ődés követelményeinek
csak az idejében felismert és fejlesztett emberi (alkotó) képességek figyelembevéte-
lével lehet eleget tenni. Ezen a ponton a pszichológiai kutatások addigi eredményei
találkoztak a társadalom és a gazdaság igényeivel (Klein B.—Klein S. 2001).
  A kreativitás bizonyos fokig minden ember sajátja. Fokozatait telcintve a repro-
dulcciót, a generativitás különböz ő fokozatait és a „féktelen alkotást" jelenti. A
reprodukálás lényegében megegyezik a lcreativitás legszélesebb értelmezésével. Az
ember azáltal halad el őre fejlődésében, szocializációjában, hogy képes a tanult
dolgok reprodukálására. A generativitás az alkotókészség magasabb szintje, mely
szintén minden ember sajátja, ám nem egyforma mértékben. Mindarmyian képesek
vagyunk véges számú szabályok ismeretében végtelen számú variánsok megalkotá-
sára, azonban az alkotások értékelésében már különbözhetünk egymástól. A végs ő
fokozat, a „féktelen alkotás" képessége kevés szerencsés adománya, mely többsé-
gében a művészek, tudósok, kutatók sajátja.
  Kiegészítve a pszichológiai kutatások eredményeit, számos vonatkozásban szük-
séges az agyi funkciók néhány érdekes aspektusára is figyelmet szentelni (1. ábra).
          Dobó Eszter : A globalizáció és a kreatív gazdaság felértékelődése.
                   Tér és Társadalom 21. évf. 2007/3. 89-102. p.

92     Dobó Eszter                                             TÉT XXI. évf. 2007 • 3

                                        1. ÁBRA
              Az aszimetrikus emberi agyféltekék m űködésmegoszlása
      (7'he Function-distribution of Asymmetric Human Cerebral Hemisphere)
                       Az aszimmetrikus emberi agyfé ekék
                               m ű kodesmegoszlása




     Forrás: www.mindentudas.hu
   Látható, hogy a képzel őerő, a kreativitás képessége jobb agyféltekei funkciók,
melyek azonos területen foglalnak helyet a magas-kulturális befogadóképességek-
kel. A számtalan pedagógiai vizsgálat pedig csak alátámasztani tudja ezen funkciók
 egymásra hatásának jelent őségét az olctatásban, legfőképpen az alapfokú képzési
 intézményekben.3 A kreativitás egy genetikai adomány, viszont fejleszthet ő, mely
 igény még soha nem vált annyira id őszerűvé és sürget ő kérdéssé, mint napjainlc
globalizálódó világában.
   A kreatív, innovatív ötletek azonban nem egy légüres térben születnek meg. A
produlctív gondolkodás az egyén teljesítménye mellett még legalább két másik té-
nyezőtől függ: a kulturális közegt ől, mely az uralkodó ízlés, a társadalom tudatában
jelen lévő alkotások hagyományok összessége, illetve az ezt kiegészít ő társadalmi
mezőtől, amely lehető vé teszi, támogatja, vagy éppen megakadályozza a megfelel ő
kulturális közeg átalakulását a kreatív alkotásokon keresztül. „A kreativitás folya-
mata tehát az egyén, a kulturális közeg és a társadalmi mez ő interakciójának az
eredménye. (...) Á kreativitás így nem pusztán az egyének, hanem az ezek teljesít-
ményérő l az adott kulturális közegben ítéletet hozó társadalmi tényez ők és az egyén
közös terméke." (Tájékoztató... én.) Kondor Zsuzsanna szerint a születend ő kreatív
ötlet részben feltételezi korábbi ismeretek, eredmények befogadását, továbbélése
azonban attól függ, hogy az mennyire illeszthet ő be az adott tudományos és társa-
dalmi-kulturális értékrendbe. „A tudományos eredmény újszer űségének és a tudo-
             Dobó Eszter : A globalizáció és a kreatív gazdaság felértékelődése.
                      Tér és Társadalom 21. évf. 2007/3. 89-102. p.


TÉT XXI. évf. 2007 • 3                  Globalizáció és a kreatív gazdaság ...      93

mányos közösség fogékonyságának harmonikus aránya biztosíthatja, hogy az ered-
mény integrálódhasson, és kreatívnak min ősülhessen." (Kondor én.)
  A kreatív iparágak esetében a végs ő szót tehát a piac mondja Ici. (Véleményünk
szerint ezért tapasztalható sokszor az, hogy a magányos zseniket, m űvészeket, tudó-
sokat gyalcran nem a saját koruk igazol provokatív, forradalmi gondolataikért, alko-
tásaikért, hanem csak az elkövetkez ő időszakok társadalma.)

                         A kreativitás gazdasági súlya

  A korábbi évszázadokban egy adott ország, térség gazdasági fejlettsége a mez ő-
gazdaság, az ipar termelékenységét ől, a munlcaerő mennyiségétől, a klasszikusan jól
definiálható tényez ők szerepétől függött. A 20. század végétől a versenyképesség
egyre inkább meghatározó eszköze a humán er őforrás lett. Az ember hozzájárulása
a helyi gazdaságok fejl ődéséhez nem csupán mennyiségi alapon történt, hanem
minőségi tényezők alapján. A szellemi tőke egy folyamatosan megújulni képes
erőforrásként végtelen lehet őségek és korlátlan növekedés lehet őségét jelenti napja-
ink gazdaságfejlesztésében. Ezen eszköz hozzáadott értékét viszont a lcreatív, inno-
vatív gondolkodás lehet ősége jelenti, melynek fejleszthet ősége soha nem látott
mértékben értékelte fel a kreatív iparágak jelent őségét.
  A humán erőforrások felértékelődése mellet nem szabad azonban megfeledkeznünk
egy másik fontos tényez őről, amely szintén a kreatív gazdaság napjainlcra tapasztalt
fontosságát helyezi előtérbe, mégpedig az egyre növelcv ő szabadidőről és az arra
elkölthető pénzösszegről. Ahogy azt már fentebb említettük, a fogyasztás szerkezet-
váltása átformálta a szülcségletek lcielégítésének kosarát, a hagyományos alap-
igényeket lcielégítő termékek mellett egyre nagyobb mértékben jelenik meg a kulturá-
lis-szimbolilcus termékek birtoklásának vágya, igénye. Ehhez nyilván els ősorban a
globalizáció „main stream" trendjeihez való hozzáférés adta a lehet őséget, mely a
világháló által a Glóbusz jelent ős részét a „fő áramba" olvasztotta, és hígított formá-
ban hozzáférhetővé, illetve integrálttá tette az úgynevezett „globális lcultúrát".
  A tudásgazdaság fenntartható növekedésének függvénye az olctatásba, a kultúrá-
ba, az innovációba, a kommunikációs technológiába és az azt segít ő intézményi
környezetbe való befelctetés. A versenyz ő nemzetállamok számára mind
egyértelműbben látható, hogy a sikereiket és meg őrzött pozíciójukat a „tudás" (tu-
domány, innováció, humán er őforrások, kreativitás) és az „információ" fejlesztésé-
nek köszönhetik (Z. Karvalics—Kollányi 2006).
  E tanulmányban a humán tőke szempontjából lciemelten vizsgáljuk a lcreativitást,
a lcreatív iparágak felértékel ődését. A kreatív iparágak azok a tevékenységek, me-
lyek gyökere az egyéni kreativitásban, alkotókészségben, képzettségben és képes-
ségekben rejlik, és amelyek a szellemi tulajdon létrehozásán és felhasználásán ke-
resztül (a szellemi jogdíj, illetve a szabadalmi bejegyzés által) képesek munIcahe-
lyeket és ezáltal jólétet teremteni (www.matisz.hu ).
  Az egyedi szellemi és tárgyi produlctumok létrehozására épül ő iparágak csoporto-
sítása, illetve a csoportok elnevezése a téma kutatóinak tekintetében meglehet ősen
színes képet mutat. Az általunk ábrázolt felosztás nagyrészt követi a különböz ő
             Dobó Eszter : A globalizáció és a kreatív gazdaság felértékelődése.
                      Tér és Társadalom 21. évf. 2007/3. 89-102. p.

94      Dobó Eszter                                                                  TÉT XXI. évf. 2007 • 3

felosztásokat, de kiegészül még néhány nem piaci alapon működő területtel. A
felállított piramis az alapvet ően piaci alapon működő iparágak hierarchiáját ábrázol-
ja, a kulturális iparágaktól haladva az összes szerz ői jogú iparág felé. Ezeket az
iparágakat szokás összességében tartalomiparágaknak nevezni, de sokan a Kreatív
Iparágak elnevezéssel illetik a teljes, a piramis által bemutatott szektort.
  Az üzleti alapon működő tartalomipari ágazatok mellett nem kerülhetjük el az ah-
hoz szorosan kapcsolódó szocio-kulturális közszolgálati és civil irányítással m űkö-
dő területeket sem, mint az oktatás, közm űvelődés (könyvtárak, múzeumok, levéltá-
rak), melyekhez való hozzáférés biztosítása elengedhetetlen alap a piaci alapon m ű-
ködő szektorok versenyképes működéséhez. A másik alap a környezet, a tradíciók,
hagyományok, a hozott kultúrák leképez ődéseinek terei, a kulturális, illetve épített
örölcség (2. ábra).
                                         2. ÁBRA
                                A tartalomipar szerkezete
                            (The System of Content Industry)


       Szocio-kulturális
        szolgáltatások                                                                  Épített örökség
                                                                                                    "----..
       (közművelődés, oktatás,                                                          Kulturális turiz-
        könyvtárak, levéltárak,                                                         mus (környezet)
                   múzeumok)
              (hozzáférés)
        .........,._                       Kulturális iparágak
                                                     Filmipar
                                                Rádió és televízió
                                               Kiadói tevékenység
                                        Zene, vizuális és előadóművészet
                                        Design ipar (formatervezés, divat)
                                             Művészeti és antik piac
                                                     Építészet
                                         Elektronitcus és nyomtatott sajtó




                                             Kreatív iparágak
                                  (Kulturális ipar + reklámipar, számítástechrúkai
                                                szoftver- és játékipar)




                                          Szerzői jogi iparágak
                                  (Kreatív ipar + információs és kotnmunikációs
                                                technológiák, K+F)



Forrás: Hartley (2005) alapján saját szerkesztés.
  A lcreatív iparágak gazdaságon belüli egyre dominánsabbá váló szerepét — kö-
szönhetően a szélesebb körű statisztikai adatszolgáltatásnak — leginkább az Egyesült
Királyság példája mutatja be, ahol az ágazat hozzájárulása 2004-ben a bruttó hozzá-
adott értékhez 7,3% volt. 1997 és 2004 között a terület éves átlagban 5%-kal növe-
kedett, míg a teljes gazdaság átlagosan 3%-kal. 2004-ben a kreatív iparágak exportja
13 milliárd font volt, ami a teljes termék és szolgáltatás kivitel 4,3%-a (a szektoron
belül a szoftver, a számítógépes játékok és az elelctronikus kiadványszerkesztés az
export 36%-át fedte le). A foglakoztatásban az ágazat 1,8 millió f őt alkalmazott, éves
növekedési üteme pedig 2% volt 1997 és 2005 között (a szoftver, a számítógépes
                                  Dobó Eszter : A globalizáció és a kreatív gazdaság felértékelődése.
                                           Tér és Társadalom 21. évf. 2007/3. 89-102. p.


TÉT XXI. évf. 2007 • 3                                        Globalizáció és a kreatív gazdaság ...     95

játékok és az elelctronikus kiadványszerkesztés területén 6%). 2005-ben 117 500
vállalkozás (az összes 7,2%-a) volt jelen az iparágban (Creative Industries... 2006).
  A kreatív gazdaság az Európai Unión belül is a gazdasági növekedés motorját je-
lenti. 1999-2003 között a forgalom európai átlagos növekedése 8,1%, a foglalkozta-
tásé pedig 1,85% volt 2002 és 2004 között. A 3. és 4. ábrákon látható az ágazat
helyzete a többi stratégiai iparág mellett a forgalom és a foglakoztatás tekintetében.
A 2002-es adatok meghatározása a majdani 2004-es csatlakozásban részt vev ő
országok számbavételével együtt történt.
                                                              3. ÁBRA
                                       A kreatív iparágak forgalma az EU25-ben, 2002
                                        (7'urnover of Creative Sectors in EU25, 2002)
                          800           721
                          700
                                                     601
                          600 —
      Forgalom (Mrd E)




                                                                                               502
                          500
                          400
                          300
                          200
                          100
                              0
                                      Autóipar     Vegyipar      ICreatív ipar Energiaipar    Gépipar
                                                                  Iparágak

     Forrás: Söndermann (2007).
                                                              4. ÁBRA
                         A kreatív iparágakban foglalkoztatottak száma az EU25-ben, 2002
                                  (Employment in Creative Sectors in EU25, 2002)

                                                                     b41U




             , .Q 5000
               `,:!
             1 IS, 4000
                    ,-
              26
              fi V000     -




             A
             ,a

             w
                 o 2000
                 bo
                                         iiii
                                         2163
                                                       1929


                              1000 —

                                                      Ik
                                        Autóipar     Vegyipar      Kreatív ipar Energia.par    Gépipar
                                                                   Iparágak

     Forrás: Söndermann (2007).
           Dobó Eszter : A globalizáció és a kreatív gazdaság felértékelődése.
                    Tér és Társadalom 21. évf. 2007/3. 89-102. p.

96       Dobó Eszter                                            TÉT XXI. évf. 2007 • 3

  A tartalomipar magyarországi helyzetér ől a Magyar Szabadalmi Hivatal vizsgála-
tai nyújtanak képet (Penyigey—Munkácsy 2005). Az adatok alapján a szerz ői jogi
iparágak együttes bruttó hozzáadott értéke 987 milliárd forint volt 2002-ben, ami a
nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékének 6,67%-val egyezett meg. Az ágazaton
belül az els ődleges szerzői jogú iparágak bruttó hozzáadott értéke 586 milliárd
forintot tett ki, ami a GDP 3,96%-át adta.
  A szerzői jogi alapú ágazatok hozzájárulása a bruttó kibocsátáshoz 3412 milliárd
forint volt, ami a nemzetgazdasági kibocsátás 9,68%-át tette ki. Ezen belül az els őd-
leges szerzői jogi ágazatok a nemzetgazdaság bruttó kibocsátásának 3,95%-át adták.
Az összes szerzői jogi alapú iparágakban foglalkoztatottak az összes foglalkoztatott
7,10%-át, az elsődleges szerz ői jogi alapú ágazatok pedig 4,15%-át tették ki. Ösz-
szességében a teljes szerz ői jogi ipar a magyar gazdaság teljesítményének 7-9%-át
(az elsődleges 4%-át) képviselte.
  Más ágazatokkal való összehasonlításban az ágazatok GDP-n belüli súlya tekinte-
tében tekintélyes helyet foglalnak el a gépipar (7,53%), a vegyipar (4,43%) vagy az
építőipar (5,32%) mellett (5., 6. ábra).
                                        5. ÁBRA
     Szerz ői jogú ágazatok súlya 2002-ben, a magyar gazdaságban a GDP-hez való
                                hozzájárulás alapján (%)
             (Contribution of Copy-right Industries to Hungarian GDP, 2002)




  Forrás: Penyigey—Munkácsy (2005).
  Nemzetközi összehasonlításban az els ődleges szerzői jogi iparágak GDP-hez való
hozzájárulása Nagy-Britanniában (7,1%) és az Egyesült Államokban (5,98%) volt a
legmagasabb. Magyarország helyzete az adatok alapján kedvez őnek mondható (7. ábra).
                                                         Dobó Eszter : A globalizáció és a kreatív gazdaság felértékelődése.
                                                                  Tér és Társadalom 21. évf. 2007/3. 89-102. p.


TÉT XXI. évf. 2007 • 3                                                                                             Globalizáció és a kreatív gazdaság ...                                                                          97

                                     6. ÁBRA
 Szerzó'i jogú ágazatok súlya 2002-ben, a magyar gazdaságban a foglalkoztatáshoz
                           való hozzájárulás alapján (%)
      (Contribution of Copy-right Industries to Hungarian Employment, 2002)
    4.3
                                                         9
                                                         8
    ZeT                                                  7
     •
     0                                                   6
                                                         5
     O
    76                                                   4
                                                         3
                         '2--                            2
    •                                                    1
                                                         0
    115                                                                                                                                     A,,,e''   1        ,p        ,p'     $                        ,,,,e            ,,,,,
                                                                                        alt    ,R4                4\
    0                                                        de4         ,                                 .Pe           e,'S          ,>'eI'v 4,-°<"               -.1'6' .44,e°
                                                                                                                                                            ‘e# ,,,e,                                  4<0'       ,4,,,z0 '''
                                                                                                                                                                                                                       •
                                                                                   c3.        0•      ,,,,i,
                                                                                                   <,5,                                                                               cV • , /
                                                                s44.                                                             \'í
                                                                                                                        ,..43).b 0,.(4
                                                                                                                                                        `61' z,
                                                                                                                                                      4''      .,\`
                                                                                                                                                                 ,               4,1; '      ,
                                                             61'9                                                      0(V‘             .                   4. '         ..;               C>
                                                                                                                                                      ,/              .4.4-' '            49
                                                                                                                  ,

                                                                                                            ti'                                       0' dr
                                                                                                     o4)                                                St
                                                                                                                                        Iparágak

Forrás: Penyigey—Munkácsy (2005).
                                        7. ÁBRA
           Az els ődleges szerz ői jogi ágazatok hozzájárulása a GDP-hez
                      nemzetközi összehasonlításban, 2002 (%)
    (Contribution of the First Copy-rigt Indutries to National GDP in European
                                    Economy, 2002)
                                                         8
          GD P- hez va l ó hozz áj áru l ás ( %)




                                                         7
                                                         6
                                                         5
                                                         4
                                                         3
                                                         2
                                                         1
                                                         0
                                                                    s5       45ec' 4,     4,              ,z.4.                 4,*                                                            ,:•2>               .),Ch
                                                                                                                                   ot 6 • ,,er ,t „6             _ég, sh
                                                     „.4.+                                                                                       4;0' 0' ‘» \S"' go(' 4,4>
                                                                                                                                (ja' 0‘‘
                                                   og?                           NI•                                                                                                                    CP

                                                                                                                                  országok

   Forrás: Penyigey—Munkácsy (2005).
  A kreatív iparágak gazdaságban betöltött szerepét tekintve szoros kapcsolat fi-
gyelhető meg a kulturális fogyasztás, illetve a kulturális alapú képzés és a területfej-
lesztés között. Azokban az országokban, ahol magasabb a kultúrára fordított támo-
gatás, ahol a kulturális szolgáltatásokhoz való hozzáférés magas, és így az állam-
          Dobó Eszter : A globalizáció és a kreatív gazdaság felértékelődése.
                   Tér és Társadalom 21. évf. 2007/3. 89-102. p.

98     Dobó Eszter                                             TÉT XXI. évf. 2007 • 3

polgárok kreativitására fordított beruházás jelent ősebb, ott a kreatív iparágak GDP-
ben való részesedése arányosan nagyobb.
  Fontos megemlítenünk, hogy a kreatív tudást őke hasznosulásának hátterében két
veszély állhat, egyrészt a gazdasági értelemben vett szegénység, valamint a hátrá-
nyos szocio-kulturális családi háttér. Az alábbi tényez ők determinálhatják az egyé-
nek kulturális szegénységét, és ezáltal a tudást őke minőségi romlását. Természete-
sen a problémához hozzájárulhat egy küls ő tényező is, mégpedig a nem megfelel ő
képzési rendszer, amely sokszor nem alkalmazkodik elég rugalmasan a munkaer ő-
piac elvárásainak.

                       Kreatív gazdaság és kreatív hely

  A kreativitás folyamatát nagyban befolyásolja a kulturális és társadalmi közeg.
Ennek alapján hosszú távon az a város, régió vagy ország szerezhet el őnyt a globá-
lis gazdasági versenyben, amely ennek megfelel ően előnyös feltételeket nyújt a
kreatív emberek számára. A lcreatív ember tehát a tudását folyton megújítani képes
ember, igényes településére, elvár egy inspiratív kulturális mili őt, igényli a szabad
alkotás lehetőségét megadó társadalmi környezetet. A kultúra, a társadalom általános
ldímája és színvonala tehát nemcsak m űvelődési lehetőségeket jelent, hanem a tudás-
alapú gazdaság fő vonzerejét, a versenyképesség egyik fő hajtóerejét (Enyedi 2007).
  A kreatív-kulturális gazdaság egyre fokozódó er ősödése kapcsán számos tanul-
mány próbálta feltárni annak befolyásolhatóságát és térbeli megoszlását. A humán
tőke ilyen fokú felértékel ődése, annak hatékony kamatoztatásában élenjáró orszá-
gok sikere feltette a kérdést a recept mibenlétére. Az már évtizedekkel ezel őtt nyil-
vánvalóvá vált, hogy a kulturális-kreatív iparágak koncentráltsága nagyvárosi kör-
nyezetben valósul meg. Olyan mili őben, ahol egyszerre adottak a fentebb említett
módon a magas szintű olctatás, kulturálódás, az innovatív gazdasági feltételek és a
nyitott, befogadó társadalom jelenléte. A többi gazdasági tevékenységhez képest a
lcreatív gazdaság vonzótényez ői némileg mások, letelepedéséhez nem szükségszer ű
előfeltétel a tömeges nyersanyag és munkaer őigény, valamint a közlekedési viszo-
nyok magas szintű minőgége.
  Néhány vizsgálat szerint Európában, a gyarmattartó múltjuk révén, a multi-
kulturalizmusukról elhíresült nyitott, befogadó városokban (Párizs, Amszterdam,
London, Milánó) a kreatív gazdaság súlya jóval nagyobb, mint a bezárkózó, etnikai-
lag homogénebb térségekben, városokban (Kovács 2007). Érdekes megfigyelnünk
azt is, hogy a termelési struktúrák változásával, a korábbi ipari húzóágazatok leépü-
lésének következtében hanyatló nyugat-európai és észak-amerikai régiók a felzár-
kózást nem újbóli ipartelepítéssel, hanem kulturális, oktatási, kutatóintézmények
kialakításával próbálták ellensúlyozni (pl. Ruhr-vidék, Binningham oktatási és
kulturális komplexumaival, Pittsburgh jelent ős kulturális intézményeivel). A sikeres
példák követésére már hazánkban is utalnak jelek a volt iparvárosok leépülésének
kompenzálásaként (pl. Miskolc).
             Dobó Eszter : A globalizáció és a kreatív gazdaság felértékelődése.
                      Tér és Társadalom 21. évf. 2007/3. 89-102. p.


TÉT XXI. évf. 2007 • 3                 Globalizáció és a kreatív gazdaság ...      99

  A kreatív gazdaság és a tér kapcsolatának vizsgálatánál nem kerülhetjük ki
Richard Florida (2002) amerikai közgazdász kreativitás és térségfejlesztés kapcso-
latában kialakított elméletének bemutatását, mely az új globalizációs trendek alaku-
lása mellett vázolja fel a sikeres gazdaságok jellegzetességeit. Florida lcreatív gaz-
daságról szóló elméletének alaptétele, hogy a gazdasági sikert a térségek, városok
helyben gyökerez ő erőforrásaiban, lehet őségeinek kiaknázásában látja. Ez a megál-
lapítás elgondolkodtatóvá teszi a magunkhoz hasonló átmeneti gazdaságokat a
versenyképesség fokozásának irányába tett lépések megtételénél. Florida egy társa-
dalmi rétegben, a kreatív osztályban véli megtalálni azt a tényez őt, amelynek térségi
dominanciája gazdasági fejl ődést indukálhat. A szerz ő ezt a réteget, a magas szintíí
szellemi tőkével rendelkező értelmiséget látja hivatottnak arra, hogy a versenyké-
pesség fenntartható fejl ődését indukálja. Kutatásaiban arra vállalkozott, hogy felál-
lítsa az Egyesült Államok nagyvárosainak „kreatív sorrendjét", majd a kialakult
sorrend alapján vizsgálni kezdte a városok gazdasági és életmin őségi mutatói, va-
lamint a kreatív osztály jelenléte közötti összefüggéseket.
  Az elmélet szerint a sikeres városok és régiók azok, amelyek hosszú távon ma-
gukhoz tudják vonzani a kreatív réteget, melynek mobilizálásában három fontos
húzótényező játszik szerepet (3T): a Technológia, a Tehetség és a Tolerancia. Flori-
da a technológiai indexet olyan összetett mutatók alapján állította fel, melyben
kombinálja a technológiai iparágaknak a helyi gazdasághoz viszonyított arányát és
a helyi technológiai iparágaknak a nemzetgazdaság egészéhez viszonyított arányát.
Ezzel az indexel a helyi gazdaságok vitalitása alapján rangsorolja a vizsgált térsé-
geket. A tehetség index a régióban bejegyzett szabadalmak száma alapján kerül
meghatározásra, mely jól jellemzi a régió kreativitását, a térség technológiai fejlett-
ségét. A harmadik, a többinél sokkal nehezebben meghatározható, de sok esetben a
kulcsszerepet betölt ő mutató a tolerancia index, mely szerint a térség kreatív gazda-
ságra építő sikerességének fontos eleme a helyi társadalom másokkal szembeni
toleranciája, befogadókészsége, nyitottsága. A három index egyesített mutatószáma
a kreativitási index. Elméletének végkövetkeztetése szerint egy régiónak, amely a
globális versenyben sikeres kíván lermi, magáévá kell tennie a technológiai fejl ő-
dés, a tolerancia és a tehetséggondozás értékeit, kapcsolódva az adott városban
elérhető inspiráló miliő intézményi hátteréhez (min őségi oktatási, kulturálódási,
szórakozási lehetőségekhez).
  A Florida amerikai felméréséhez hasonlóan azóta megszületett egy európai válto-
zat is, melyben az Öreg Kontinens országai kerülnek rangsorolásra a kreativitási
index alapján (Ságvári—Dessewffl 2006).
  Az 1. táblázat alapján egyértelműen kirajzolódik egy skandináv — észak-európai
mező, ahol a lcreatív réteg-vonzóképesség er őteljesebb, mint a déli térségekben.
Egybevetve a régió kulturális aktivitásában játszott szerepével, a kulturális fogyasz-
tás mennyiségével hasonló képet kaphatunk. Azok az országok tehát, ahol a kultúrá-
ra szánt támogatások és fejlesztések aránya nagyobb, a kreatív gazdaság jelenléte is
dominánsabb. Az /. ábrán található országok között nem szerepel az Egyesült Ki-
rályság, holott az országot Európában a kreatív szektor éllovasai között tartjálc szá-
          Dobó Eszter : A globalizáció és a kreatív gazdaság felértékelődése.
                   Tér és Társadalom 21. évf. 2007/3. 89-102. p.


100 Dobó Eszter                                                TÉT XXI. évf. 2007 • 3

mon. Magyarország helyzete a tolerancia index utolsó helye alapján az összesített
mutató szerint a hátsó vonalban foglal helyet. A tolerancia értékelése az alábbi
adatok tekintetében mutatott lemaradást hazánk szempontjából: tradicioná-
lis/szekuláris értékek, túlélés/önkifejezés értékelése, bevándorlók elfogadása, illetve
elégedettség alapján.
                                 1. TÁBLÁZAT
Az országok rangsora a tehetség, a technológia és a tolerancia index értékei alapján
      (7'he Europeans Nations on Talent, Technology, and Tolerance Index)

    Sorszám                 Ország        Tehetség       Technológia        Tolerancia
        1.             Svédország            5.                1.                1.
       2.              Finnország            1.                2.                7.
        3.             Dánia                 4.                4.                2.
       4.              Svájc                 9.                3.                5.
        5.             Hollandia             7.                7.                3.
        6.             Belgium               2.                9.                9.
        7.             Németország          10.                5.                8.
        8.             Norvégia              6.               10.                4.
        9.             Írország              3.               11.               16.
       10.             Ausztria             15.                6.               11.
       11.             Spanyolország        11.               13.                6.
       12.             Franciaország        18.                8.               12.
       13.             Szlovénia            14.               14.               10.
       14.             Észtország            8.               18.               17.
       15.             Görögország          13.               20.               15.
       16.             Olaszország          24.               12.               13.
       17.             Csehország           21.               15.               14.
       18.             Litvánia             12.               21.               21.
       19.             Lettország           17.               19.               20.
      20.              Portugália           23.               17.               18.
      21.              Magyarország         16.               16.               25.
      22.              Szlovákia            22.               23.               19.
      23.              Lengyelország        20.               22.               23.
      24.              Bulgária             19.               24.               24.
      25.              Románia              25.               25.               22.
Forrás: Ságvári   -   Dessewffy (2006).
  A kreatív iparágak európai térségi megoszlásában egy észak-déli lejt ő kirajzoló-
dása tapasztalható, annak ellenére, hogy a köztudottan kulturális tradíciókban, ha-
gyományokban gazdag dél-európai mediterrán térség kulturális vonzóképessége
erőteljesebb. Ennek figyelembevételével magyarázható a lcreatív-mutató összetett-
ségének szülcségessége. Véleményünk szerint azonban az európai vizsgálatok pon-
               Dobó Eszter : A globalizáció és a kreatív gazdaság felértékelődése.
                        Tér és Társadalom 21. évf. 2007/3. 89-102. p.


TÉT XXI. évf. 2007 • 3                       Globalizáció és a kreatív gazdaság ...               101

tosabb képet mutattak volna a szektor térségi megoszlásában, ha azok a nagyváros-
ok megfigyelésére terjedtek volna ki, hiszen az iparágra köztudottan nagyvárosi
koncentráltság jellemz ő.

                                         Összefoglalás

  A globalizáció jelenségének napjainkra tapasztalható gazdasági-társadalmi trend-
jeinek következtében a tudás és a lcreativitás szerepe a városok, és rajtuk keresztül a
régiók fejlődésében jelentősen felértékelődött. Ennek köszönhet ően az emberi pro-
dulctív gondolkodás, a humán tőke a 21. században kiemelked ő gazdasági húzóága-
zatává emelte a lcreatív gazdaságot. A kreativitás felismerése és fejlesztése a nemzeti
gazdaságpolitika, a regionális politika egyik fő stratégiai célja kell, hogy legyen a
jövő gazdasági versenyképességének fokozása érdekében. A lcreativitás nem létez-
het légüres térben, megszületéséhez elengedhetetlen az inspiratív környezet, az
elfogadó, nyitott társadalom, valamint a helyi gazdaság viszonylagos fejlettsége,
támogató-képessége.
  A jövőben a humán tőke minőségének javítása érdekében olyan kiemelt területek
támogatására is egyre nagyobb szükség van, mint az oktatás és kultúra. Ezen cél
eléréséhez elengedhetetlen az állam koordináló szerepének er ősítése, hogy az emlí-
tett területeken a hozzáférhet őség biztosított legyen, a kulturális esélyegyenl őség
pedig j avulj on.
  Az olyan átmeneti gazdaságok számára, mint Magyarország, a humán t őkébe való
befektetés jelentős jövőbeni sikerekkel kecsegtethet, ha csak arra gondolunlc, hogy
világviszonylatban — sajnos máshol kamatozva — milyen magas a magyar humánt ő-
ke-állomány minősége és alkalmazkodóképessége. Ebb ől következtetve azt tapasz-
talhatjuk, hogy a szellemi t őkére fordított kiadások megtérülése jóval kedvez őbb,
mint nemzetközi szinten. Nem haszontalan tehát követni azon országok gyakorlatát,
 ahol a technológiai felkészültség, a tehetséggondozás és a nyitott társadalom har-
monikus egysége hatékony táptalaj át kínálja a lcreatív iparágak terjedésének.

                                            Jegyzetek

  Ennek szemléletes bizonyítéka a 2007 májusában megalkotott els ő európai kulturális stratégia, amely
  kimondja az integráció fenntarthatóságában jelent ős szerepet nyerő kultúra fontosságát. A nyilatkozat
  szerint a kultúra fontos mozgatórugója a személyes fejl ődésnek, a társadalmi kohéziónak és a gazdasá-
  gi növekedésnek, és amely a kreativitás mozgatórugójaként a Lisszaboni Stratégia keretében kiemelten
  támogatandó terület.
2
  A kultúra fogalmának ugyanis legtágabban vett jelentése tömören az, ami az embert kiemelte az állatvi-
  lágból. A kultúra azon szimbólumok, magatartásformák, jelrendszerek, gondolkodásmódok összessé-
  ge, mely csupán a civilizált emberi faj sajátja.
3    .
  Sajnálatos módon, míg a nyugat-európai országokban, f őként a skandináv térségben az alapszint ű
  oktatási rendszerben a készségfejleszt ő tárgyak oktatására erőteljesebb hangsúlyt helyeznek, hazánlc-
  ban ezen tárgyak lassú háttérbe kerülése tapasztalható.
            Dobó Eszter : A globalizáció és a kreatív gazdaság felértékelődése.
                     Tér és Társadalom 21. évf. 2007/3. 89-102. p.


102      Dobó Eszter                                                        TÉT XXI. évf. 2007 • 3

                                               Irodalom
Creative 1ndustries Economic Estimates Statistical Bulletin. (2006) www.culture.gov.uk Letöltve: 2007. 04. 23.
Enyedi Gy. (2005) A városok kulturális gazdasága. — Enyedi Gy.—Keresztély K. (szerk.) A magyar
   városok kulturális gazdasága. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest. 13-27. o.
Egyedi Gy. (2007) Enyedi Györgynek a Magyar M űvelődési Intézet és Képz őművészeti Lektorátus
  Tudás-1Creativitás—Fejlesztés cím ű, 2007. január 31-én rendezett konferenciáján elhangzott köszönt&
  je. — SZÍN — Országos Közm űvelődési Folyóirat. 1. 3-15. o.
Florida, R. (2002) The Rise of the Creative Class. Basic Books, New York.
Hámori J. (2002) Mit tud az emberi agy? Mindentudás Egyeteme — 7. előadás. (2002. október 28.)
  www.mindentudas.hu Letöltve: 2007. 04. 05.
Hartley, J. (2005) Creative Industries. — Hartley, J. (ed.) Creative Industries. Blacicwell Publishing Ltd.,
  Carlton. 1-40. o.
Klein, B.—KJein, S. (2001) A kreativitás a huszonegyedik század kihívása. www.edge2000.hu Letöltve:
  2007. 05. 16.
Kondor Zs. (én.) A kreativitás mintázata: Hajnal István. www.zeus.phil-inst.hu Letöltve: 2007. 02. 09.
Kovács Z. (2007) A tudás szerepe a városfejl ődésben: a kreatív város. Konferencia-el őadás a Magyar
  Művelődési Intézet és Képz őművészeti Lektorátus Tudás—Kreativitás—Fejlesztés cím ű, 2007. január
  31-én rendezett konferenciáján.
Penyigey K.—Munkácsi P. (2005) A szerz ői jogi alapú ágazatok gazdasági súlya Magyarországon.
  Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest.
Ságvári B.—Dessewffy T. (2006) A kreatív gazdaságról — Európa és Magyarország a kreatív korban.
  Demos Magyarország, Budapest.
Söndermann, M. (2007) Kulturwirtschaft und Creative Industries 2007. Bündnis 90/Die Grünen
  Bundestagfraktion 1nfo-Dienst, Berlin.
Tájékoztató a kreativitás és a kulturális szegénység témakörében folytatott kutatásokról. —
  www.allamreform.hu Letöltve: 2007. 05. 21.
Z. Karvalics L.—Kollányi B. (2006) Humán tőke és versenyképesség. — Vértes A.—Viszt E. (szerk.)
  Tanulmányok Magyarország versenyképességér ől. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest. 109-133. o.


                 GLOBALISATION AND THE REVALUATION
                       OF CREATIVE ECONOMY

                                           ESZTER DOBÓ

  Today's world of globalisation witnesses a rise in value of cultural and creative industries.
The restructuring of the world economy involved a greater emphasis on intellectual capital
and creativity. However, values that can be created through productive thinlcing are results
of cultural processes. Thus highlighting culture has bacome economic necessity in crisis
management strategies of postindustrial societies, increasing competitiveness, at the same
time strengthening social cohesion.


Refbackek

  • Jelenleg nincsenek refbackek.


Creative Commons License
A kiadvány a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Ne változtasd! 3.0 licenc alatt jelenik meg.