Tér és Társadalom 21. évf. 2007/1. 159-170. p.

Tér és Társadalom                                                 XXI. évf. 2007 • 1: 159-170



          A FÖLDRAJZI CENTRUM ÉS PERIFÉRIA
             LEHETSÉGES LEHATÁROLÁSAI
    (The Pontential Definitions of the Geographical Centre and
                             Periphery)

                                  HORVÁTH ES ZTER
Kulcsszavak:
 centrum—periféria viszonyrendszer térinformatikai alkalmazások centroid puffer-zóna Haggett-
féle formaindex

A centrum-periféria duál a regionális tudomány egyik legfontosabb, a földrajzi szakirodalom által
gyakran használt fogalompárja. A cikkben a földrajzi periféria és a földrajzi centrum definíciójából
kiindulva azok térinformatikai eszközökkel való lehatárolására teszünk kísérletet. Egyszer ű, könnyen
érthető és megvalósítható módszereket kerestünk, amelyeket el őször geometriai formákon vizsgáltunk,
majd kilépve a földrajzi térbe a gyakorlati megvalósítás közben felmerült problémálcat és megoldásaikat
vázoljuk fel. A vizsgálat egy nagyobb volumen ű kutatás kiindulópontja.


                                         A lapfogalmak

  Ahhoz, hogy láthassuk a centrum—periféria pontos értelmezését, legel őször a hely-
zetet, mint a regionális tudomány egyik központi kategóriáját kell definiálnunk. „A
helyzet a helyek rendezettségi viszonya. A helyzet mindig relatív. Kedvez ő vagy
éppen kedvezőtlen helyzetről csak legalább két pont viszonylatában beszélhetünk."
(Nemes Nagy 1998, 149) Leírása a távolság és az irányparaméterek megadásával
lehetséges elsősorban.
  A tudomány megkülönböztet értéktartalommal rendelkez ő helyzeteket; ilyen például
középpont, amelyhez a vizsgált rendszer többi pontja összességében a legközelebb
van. De kitüntetett helyzetként értelmezhet ők a súlypont, a pólus valamint a
centrum és a periféria is.
  A centrum—periféria relációnak három értelmezési dimenziója van, amelyek a
következők:
  — Helyzeti (vagy földrajzi)
  — Fejlettségi (vagy gazdasági)
  — Hatalmi (vagy társadalmi)
  A helyzeti vagy földrajzi centrum—periféria rendszer alapja a térelemek lokalizá-
ciós megosztottsága, ahol a földrajzi távolság szerepe jelent ős. Ez esetben a centrum
egy kitüntetett helyzettel azonos, míg a periféria egy küls ő zónát jelöl.
  A fejlettségi centrum—periféria modell alapja az értékegyenl őtlenség, a centrum
térséget a fejlett területek, a perifériát az elmaradott területek alkotják.
         Horváth Eszter : A földrajzi centrum és periféria lehetséges lehatárolásai.
                     Tér és Társadalom 21. évf. 2007/1. 159-170. p.
160     Horváth Eszter                                             TÉT XXI. évf. 2007 • 1

  A belső térben kialakult térbeli relációt jeleníti meg a hatalmi vagy társadalmi
centrum—periféria viszony, melynek alapja két csoport (elit és tömeg) közötti függés,
egyensúlytalanság (Nemes Nagy 1998).
  A geográfia az els ő két értelmezési szinttel foglalkozik els ősorban, de nemcsak
önmagukban vizsgálja őket, hanem e két dimenzió egybeeséseit és különböz őségeit
is elemzi.
  Az 1. táblázat a helyzeti és fejlettségi centrum—periféria viszonyrendszer együtt-
létezésekor kialakuló-régiótípusokat mutatja be.
                                  1. TÁBLÁZAT
                      A centrum—periféria pozíciók kombinációi
      (Combination of the Geographic and Economic Centre-periphery Dualism )
                                                                  Fejlettségi
                                                  Centrum                   Periféria
                          Centrum                 Központi mag              Belső periféria
  Helyzeti
                          Periféria               Dinamikus perem           Külső periféria
Forrás: Nemes Nagy 1998, 163. o.
  Magyarország fővárosa tipikus esete a központi magnak, hazánkban a két centrum-
térség szinte teljesen egybeesik, ezt a természetföldrajzi adottságok, a sugarasan
kiépített közlekedési vonalak is feler ősítik. Belső perifériaként értelmezhetjük az
Amerikai Egyesült Államok bels ő területeit, amelyek bár önmagukban fejlettek,
mégis gazdaságilag elmaradnak a nagy hagyományokkal rendelkez ő keleti és a
dinamikusan fejl ődő nyugati partoktól. Szlovákiában a főváros elhelyezkedése a
dinamikus peremre lehet szép példa, Pozsony az egyetlen szárazföldi határ mentén
fekvő európai főváros. Küls ő perifériaként értelmezhet ő Ausztria esetében a keleti
Burgenland tartomány, ahol 2002-ben az egy f őre jutó GDP az országos átlag két-
harmada, a térség a nemzeti jövedelemhez mindössze 2,3%-kal járul hozzá.

                               Elméleti esetek, modellek

  Az elméleti bemutatás alatt geometriai formákban gondolkodunk, eltekintve attól,
hogy az adott poligon milyen méretű területegységet jelenthet a konkrét vizsgála-
tokban (megyét, régiót, országot), így nem kell vetületi rendszerben dolgoznunk. A
cél olyan eljárások kialakítása, amelyekkel a valós térben is lehatárolhatók lesznek
a területegységek. A számolásokat és az ábrázolásokat az ArcView térinformatikai
szoftverrel végeztük könny ű kezelhetősége és gyors b ővíthetősége okán.
  „A periféria fogalma mind a centrum, mind a határ fogalmához köthet ő" (Nemes
Nagy 1998, 159). E meghatározásból kiindulva két alapvet ő megközelítést alkal-
maztam a lehatárolási módszerek kidolgozásánál és megvalósításánál hat alap
poligonnal dolgoztam (1. ábra).
           Horváth Eszter : A földrajzi centrum és periféria lehetséges lehatárolásai.
                       Tér és Társadalom 21. évf. 2007/1. 159-170. p.

TÉT XXI. évf. 2007 • 1                                A földrajzi centrum és periféria ...   161

                                     1. ÁBRA
                           A felhasznált alapsíkidomok
          (Geometrical base: Plane Figures as Basic Poligons of the Study)




               1. négyzet                2 téglalap




                                                6. extrem konkáv
                                                sokszög - "kifli"



                   3 kör




                                                                        5 tompaszögű
                                                                        háromszög


                            4. konkáv sokszbg - "krumpli"


             Forrás: Saját szerkesztés.



                             A centrum fel őli lehatárolás

   A centrum fel őli lehatárolás abból a feltételezésb ől indul ki, amely szerint a peri-
féria szorosan kapcsolódik a centrum fogalmához. Ebben az esetben célunk a
centroid körüli centrumtérség kijelölése. Ezt a legegyszer űbb geometriai módon az
alábbiak szerint tehetjük meg.
  A poligon területével megegyez ő területű kör középpontját a poligon centroidjára
illesztjük, amely annak felszínét részben lefedi. Azokat a területeket, melyeket e
szerkesztett kör lefed, földrajzi centrumtérségeknek hívhatjuk, míg a kimaradó
részek képezik a poligon perifériáját.
  A lehatárolás során használt kör sugarának értéke (R) könnyen kiszámítható a
poligon területének (T) ismeretében:

 Ha T=R2*it,
 akkor
 R.(T/ 70^0,51
      Horváth Eszter : A földrajzi centrum és periféria lehetséges lehatárolásai.
                  Tér és Társadalom 21. évf. 2007/1. 159-170. p.

162   Horváth Eszter                                             TÉT XXI. évf. 2007 • 1

  A felhasznált szoftver többféle2 középpont számítását is felkínálja, végül a Jeff
Jennsess által megalkotott, intemetr ől letölthet ő, súlypont bővítményével dolgoz-
tam. Ennek számftási menetét a szerz ő matematikailag pontosan definiálta.
  Az alapsíkidomok esetében a középpont kijelölése és a kör meghúzása után kapott
eredményt a 2. ábrán láthatjuk.
                                     2. ÁBRA
                    Az alapsíkidomok súlypontjai és a ráírt kör
              (Centres of the Plane Figures and its Envelope Circles)




                     Forrás: Saját szerkesztés.
           Horváth Eszter : A földrajzi centrum és periféria lehetséges lehatárolásai.
                       Tér és Társadalom 21. évf. 2007/1. 159-170. p.

TÉT XXI. évf. 2007 • 1                         A földrajzi centrum és perzféria ...      163

                             Határ felőli megközelítés

  A másik típusú lehatárolás a perifériát a határ fogalmához köti, és periférikusnak
nevezi azon területeket, amelyek határtól való távolsága adott értéken belüli.
  Azonban a kiválasztott távolságérték, azaz a bels ő puffer-zóna szélessége jelent ő-
sen függ az adott poligon nagyságától és alakjától is. E két tényez őt mindenképpen
szükséges beleépíteni abba a függvénybe, amely az adott poligon puffer-zóna szé-
lességét adja eredményül.
  Az alakjellemzésre használt mutatók közül a P. Haggett által alkalmazott F forma-
indexet használtam fel, melynek értéke
                                       F=1,27T/d2
  „Ahol T= az alakzat területe
  d = az alakzat két legtávolabbi pontjának távolsága
  A kör F-index értéke 1 (tulajdonképpen ezért szerepel a számlálóban a konstans) a
szabályos háromszögé 0,42; a négyzeté 0,64; a szabályos hatszögé 0,83" (Nemes
Nagy 1998, 202).
  A poligonokhoz tehát az alak és a terület függvényében rendeltünk puffer-zóna
szélességét, a következ ő függvény alapján:
                                    P=F*(T/K),
  Ahol P a puffer-zóna szélessége,
  F — a poligon Haggett-féle formaindexe,
  T — a poligon területe,
  K — a kerülete (valamely területegység határa)
  A hat alap poligon esetében a következ ő eredményeket kaptam (3. ábra). Érdemes
megfigyelni a háromszög vékony puffer-zónáját, amelyet a kerület viszonylagos hosz-
szúságának és a Haggett féle formaindex alacsony értékének (F=0,17947) tudhatunk be.
                                      3. ÁBRA
                        A poligonok határ típusú puffer-zónája
                      (The Natural Pulfer-zones of the Poligons)




                         Forrás: Saját szerkesztés.
       Horváth Eszter : A földrajzi centrum és periféria lehetséges lehatárolásai.
                   Tér és Társadalom 21. évf. 2007/1. 159-170. p.

164    Hondth Eszter                                             TÉT XXI. évf. 2007 • 1

  Ugyanerre a sémára épül az a verzió is, amelyben a nevez őben található kerületér-
téket nem a poligon valódi kerületéb ől származtatjuk, hanem a már ismert, a
poligonnal megegyező területű kör kerületét vesszük alapul. Ennek alapján a számí-
tás a következ őképp módosul:
  P' = F * (T / K')          Ahol:
                             T = síkidom területe = R271
                             K' = síkidom területének megfelel ő kör kerülete = 2Rir
                             azaz
                             P' =F * (R2n / 2Rit) = F* (R/2).
  Ezt a típust, a nevez őben található kerületérték miatt kerület típusú puffer-
zónának neveztem el. Az elmélet gyakorlati sikerességét alátámasztja, hogy a kör
esetében (F=1) a P' érték a sugár negyedével egyenl ő.
                                        4. ÁBRA
  A poligonok kerület típusú puffer-zónája, és a két típusú zóna közötti különbség
 (The Circumferential Putfer-zones and the Comparison of the two Types of Puffer-zones)




                     Forrás: Saját szerkesztés.
           Horváth Eszter : A földrajzi centrum és periféria lehetséges lehatárolásai.
                       Tér és Társadalom 21. évf. 2007/1. 159-170. p.

TÉT XXI. évf. 2007 • 1                         A földrajzi centrum és periféria ...      165

                               Gyakorlati alkalmazás

  Az elméleti esetek kidolgozása után a gyakorlatban próbáltam ki a fent vázolt le-
határolási típusokat; célom a világ államaiban a földrajzi perifériák és centrumok
kijelölése volt. A gyakorlati alkalmazás közben több probléma és kérdés is felme-
rült, ezek részben a kiválasztott szint miatt, részben a módszertan miatt kerültek el ő.
  A számftásokat, a térképi ábrázolásokat továbbra is az ArcView-val készítettem
el. A felhasznált adatbázis egy 1998-as adatolcra épül ő mapinfo-s példafile volt,
melyben az egyes államokhoz többek között a következ ő, fontos attribútumok vol-
tak rendelve:
  — terület (négyzetkilométerben),
  — egy entitáshoz tartozó poligonok.
  A kiválasztott szint els ő problémája a minimális területnagyság meghatározása
volt, a világ közel 200 államának területi értékei nagy szórást mutattak; az alig
néhány négyzetkilométeres városállamoktól kezdve a két kontinensen átnyúló
Oroszországgal bezárólag.
  Nemcsak az elemszám csökkentése, hanem azon földrajzi elgondolás miatt is csak a
„nagyobb területű" államokat vizsgáltam, hogy a kisebb területértékek esetében a kis
távolságok miatt már alig van értelme földrajzi centrum—periféria rendszerr ől beszélni.
  Végül a területnagyságok adatsorában a további lehetséges kutatási irányokra3
való tekintettel a 30 ezer km2-es értéket választottam határértéknek.
  A világszintű elemzés másik problémája a vetületi kérdés, illetve szorosan ehhez
kapcsolódva az ábrázolás méretaránya volt. Az elméleti kidolgozás során, eltekintve a
földrajzi vonatkozásoktól csupán geometriai alakzatokban gondolkodtam, a gyakor-
lati megvalósítás során azonban nem lehet a vetületi és méretarány kérdéseket
figyelmen kívül hagyni.
  A lehatárolások alapján mind a területnek, mind az alaknak fontos szerepe van a
területegységek vizsgálatánál, így a gyakorlatban területtartásra és alaktartásra
egyaránt megfelel ő vetületi rendszert kellene találnunk, de e két kitétel egyid őben
nem teljesülhet.
  Legalkalmasabbnak talán az Universal Transverse Mercator (UTM) vetület t űnik,
amely egy szögtartó metsz ő hengervetület, ami azt jeleni, hogy a hossztorzulás
csökkentése érdekében az érint ő henger kis mértékben belemetsz a felhasznált for-
gási ellipszoidba (Detrekői—Szabó 2002) valamint minél kisebb területegységeket
vizsgálunk, a torzulások mértéke annál inkább lecsökken.
  Az ábrázolás kérdésénél figyelembe kellett venni az els ő két problémát, vagyis a
minimális területnagyság elfogadása ellenére a vizsgált entitások jelent ős számát, és
a kisebb torzulás érdekében a minél nagyobb méretarány alkalmazását, valamint az
időtakarékosság elvét is.
  Ezért az országok földrajzi centrum—periféria rendszerei kontinensenként, ill.
nagyrégiónként kerültek ábrázolásra, e választást segítette a már említett UTM
vetület alkalmazása is. Az egyes kontinensekhez tartozó UTM szelvényeket a
2. táblázat tartalmazza.
       Horváth Eszter : A földrajzi centrum és periféria lehetséges lehatárolásai.
                   Tér és Társadalom 21. évf. 2007/1. 159-170. p.
166   Horváth Eszter                                            TÉT XXI. évf. 2007 • 1


                                2. TÁBLÁZAT
          A kontinensek nagyrégiók esetében használt UTM szelvények
                  (UTM-zones of the macroregion in the study)
                                                                UTM-
                                Kontinensek
                                                                zóna
                  Eszak és Közép-Amerika                         11
                  Dél-Amerika                                    20
                  Európa                                         33
                  Afrika                                         33
                  Közel-Kelet és Dél-Ázsia                       38
                  Oroszország                                    47
                  Kelet-Ázsia                                    48
                  Ausztrália és Új-Zéland                        48
                Forrás: Saját szerkesztés.
 A gyakorlati megvalósítás eredménye Afrika példáján az 5-7. térképeken látható:
                                     5. ÁBRA
                  A centrumot lehatároló körök Afrika államaiban
                       (Envelope circles — African countries)




                Forrás: Saját szerkesztés.
        Horváth Eszter : A földrajzi centrum és periféria lehetséges lehatárolásai.
                    Tér és Társadalom 21. évf. 2007/1. 159-170. p.

TÉT XXI. évf. 2007 • 1                       A földrajzi centrum és periféria ...     167

                                     6. ÁBRA
                   Határ típusú puffer-zónák Afrika államaiban
                    (Natural Puffer-zones — African Countries)




                                    7. ÁBRA
                 Kerület típusú puffer-zónák Afrika államaiban
               (Circumferential Puffer-zones — African Countries)




               Forrás: Saját szerkesztés.
        Horváth Eszter : A földrajzi centrum és periféria lehetséges lehatárolásai.
                    Tér és Társadalom 21. évf. 2007/1. 159-170. p.
168    Horváth Eszter                                             TÉT XXI. évf. 2007 • 1

   A gyakorlati megvalósítás során felmerült módszertani problémák közül kett őt
külön is érdemes kiemelni: az els ő a több poligonból álló entitások esete, ide tartozik
a szigetországok nagy része, valamint az exklávékkal rendelkez ő államok is, például
Oroszország (Kalinyingrád), Amerikai Egyesült Államok (Alaszka), Angola
(Cabinda). Alaptérképünk adatbázisa egy entitásként értelmezte ezeket az országokat,
így azokat a „shape multipart" b ővítménnyel poligonokra szedtük szét, és ezek terüle-
teit kiszámítva újbóli összevonásokat alkalmaztam a következ ő feltételek alapján.
   Azoknál az államoknál, ahol a legnagyobb poligon területe jelentette az ország
területének minimum 90%-át, ott csupán ez került be a centroid számításba. Pl:
Görögország (kimaradt: szigetvilág), Norvégia (kimaradt pl. Svalbard), India (ki-
maradt pl: Andamán-szk., Nicobar-szk.). Ugyanígy jártam el azokban az esetekben
is, ahol ez az érték 80% és 90% között volt, de a következ ő poligonok térben jelen-
tősen elkülönültek az ország fő tömegétől, és így az összevonásuk súlypontot
jelentősen elmozdították volna pl. USA (Alaszka).
   Azoknak az államoknak az esetében, ahol a legnagyobb területegység (sziget) ará-
nya nem érte el az említett értékeket, és a kisebb, szintén jelent ős méretű poligonok
térben nem különültek el tőle, azokat összevontam, és egy egységként dolgoztam
velük. Dánia esetében a három legnagyobb poligon (Jylland, Sjaelland, Fyn) összevo-
násával az államterület 90,5%-át kitev ő entitáshoz jutottam. További példák: Indoné-
zia (összevonva: Szumátra, Jáva, Borneo, Celebesz, Timor, Új-Guinea) Fülöp-
 szigetek (összevonva: Luzon, Samar, Mindanao, Cebu, Negros, Panay, Mindoro).
   A megfelelő összevonás fontosságát szemlélteti az Amerikai Egyesült Államok esete,
 ahol két jelentősebb területet is figyelembe kell venni, az egyik a már említett Alaszka, a
 másik a Hawaii-szigetek. Három esetet vizsgáltunk meg ennek szemléltetésére:
   Első esetben az összes poligont egy entitássá vontuk össze, a második esetben csak
 a törzsterületet és Alaszkát egyesítettük, végül a harmadik esetben csak a törzsterü-
 letet vizsgáltuk. A súlypontok kiszámolásánál jelent ős elmozdulások figyelhet ők meg.
 A második esetben az els ő súlyponthoz képest 39 km-es kelet-délkelet irányú elmoz-
 dulást regisztráltuk. A harmadik súlypont (Alaszka figyelmen kívül hagyása) további,
 sokkal jelentősebb 671 km-es délkeleti irányú elmozdulást mutatott.
   A másik módszertani probléma, a partvonalak tagoltságának kérdése volt. Ez volt
 az a tényező, amely miatt felmerült a határ típusú puffer-zóna képzése mellett egy
 kevésbé széls őséges eredményt adó számolási módszer alkalmazása is (így született
 meg a kerület-típusú puffer-zóna).
   A határ típusú puffer-zóna kiszámítása során a P = F * (T / K) képlet miatt azok-
 ban az államokban, amelyekben az ország tagolt határvonallal rendelkezik vagy
 elnyúlt a formája a puffer-zóna értéke eltorzul. Az els ő esetben a határhossz a szám-
 lálóban fordítottan arányosan módosítja a puffer-zóna szélességet, a második eset-
 ben a nagy d érték miatt (d= az ország / alakzat két legtávolabbi pontjának távolsága)
 a Haggett-féle formaindex értéke mozdul lefelé, egyenes arányosságban csökkentve
 a puffer-zóna szélességét. Ez f őként azoknál az államoknál okoz jelent ős elmozdu-
 lást, amelyek mindkét említett tulajdonsággal rendelkeznek (viszonylag elnyúltak
 és tagolt határvonalakkal rendelkeznek).
           Horváth Eszter : A földrajzi centrum és periféria lehetséges lehatárolásai.
                       Tér és Társadalom 21. évf. 2007/1. 159-170. p.

TÉT XXI. évf. 2007 • 1                         A földrajzi centrum és periféria ...      169

  Példaként a Norvégia esetét mutatom be, az ország kerülete K=13 256 km, a két
legtávolabbi pontjának távolsága d=1792 km, a Haggett-féle formaindex értéke
F=0,1199. A határ típusú puffer-zóna értéke P=2,74 km, a kerület típusú puffer-
zóna értéke P'=18,65 km. A két szélesség közötti jelent ős különbséget a 8. ábra
mutatja be.
                                      8. ÁBRA
             A határ és a kerület típusú puffer-zóna Norvégia esetében
              (Natural and Circumferential Puffer-zones in Norway)




 Forrás: Saját szerkesztés.

                      A kutatás lehetséges további irányai

  A kutatás folytatásának két f ő iránya kerülhet szóba. Az els ő a lehatárolási mód-
szertan finomítása a félperiféria fogalmának bevonásával4, illetve a puffer-zónák
kialakításánál a jellegzetes határtípusok (tengerpart, folyóvízi és szárazföldi határ-
szakaszok) megkülönböztetésével. Ez utóbbi rávilágít a határ fogalmának több,
regionális tudományból ismert értelmezésére is5.
  A másik, jelentősebb vizsgálat során az államok esetében a földrajzi centrum és
periféria kijelölése mellett lehatárolásra kerülnek a gazdasági centrumok és perifé-
riák is. E vizsgálat alapját az állami szintnél alacsonyabb területegységek öt fajlagos
mutatójának6 vizsgálata képezi.
  Ezután elkülöníthetőek a két centrum—periféria dimenzió egybeesésének különböz ő
esetei, amelyekről már korábban esett szó (lásd 1. táblázat). Az országok besorolása
után vizsgálhatjuk az egyes típusokba sorolt államok hasonlóságait, az azonos tér-
szerkezetet kialakító tényez őket, például a természetföldrajzi kereteket, a történelmi
          Horváth Eszter : A földrajzi centrum és periféria lehetséges lehatárolásai.
                      Tér és Társadalom 21. évf. 2007/1. 159-170. p.
170       Horváth Eszter                                                  TÉT XXI. évf. 2007 • 1

múltat, az ország alakját, kontinensen belüli elhelyezkedését stb. Meghatározhatunk
hasonló térszerkezetű országokból álló, gyakran földrajzilag is összetartozó
országcsoportokat, nagyrégiókat, például Afrikában a Guineai-öböl államai'.
  Elszakadva az államok szintjét ől megfelel ő vetületi rendszert választva más terü-
leti egységekre is alkalmazható a kialakított térinformatikai módszer. Ezekben az
esetekben természetesen el őkerülhetnek a választott szint jellegzetességeib ől adódó
problémák, amelyek a lehatárolások finomítását, módosítását vonják maguk után.

                                                   Jegyzetek
    A szamitasok során a   7T   értékét 3,1415-nek vettem.
2
  A pontos leírás hiánya miatt nem tudtam felhasználni az ESRI alapértelmezett centroidját. E két kö-
  zéppont (ESRI centroid illetve súlypont) a szabálytalan síkidomoknál jelent ősen különbözik.
3
  Ez alatt az országméret alatt kevés regionális szint ű statisztikai adatot találunk. Ez Magyarország
  területének körülbelül egyharmada.
4
  Pl.: a határ és a középpont alapú lehatárolások összevonásával.
  E hatartipusok a következ ők: elválasztó térelem, gát (barrier), sz űrőzóna (filter), perem és ütköz őzóna
  (frontier) és összekapcsoló elem (kontaktzóna).
6
  Ez az öt fajlagos mutató a gazdasági fejlettség (GDP/f ő ), a gazdasági s űrűség (GDP/km2), a területegy-
  ség területének aránya az országon belül (%), a területegység népességének aránya az országon belül
  (%) és a területegységen el őállított GPD az országon belül (%).
  A Guineai-öböl allamamak terszerkezetét leginkább a természetföldrajzi keretek, a kontinensbe szalag-
  telekszer űen benyúló ország alak, a gyarmati múlt és az erre épül ő gazdaság valamint kereskedelem
  alakította ki. E tényez ők hatására a népesség és a termelés a tengerparton tömörül, meg őrizve a kikö-
  tők kiemelkedő szerepét.

                                                   Irodalom
Detrek ői Á.—Szabó Gy. (2002) Térinformatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Haggett, P. (2001) Geográfia. Typotex, Budapest.
Nemes Nagy J. (1998) Tér a társadalomkutatásban. Hilscher Rezs ő Szociálpolitikai Egyesület, Budapest.
Nemes Nagy J. (szerk.) (2005) Regionális elemzési módszerek, Regionális Tudományi Tanulmányok I I.
  MTA—ELTE Regionális Tudományi Kutatócsoport, Budapest.
Raagmaa, G. (2003) Centre-periphery model explaining the regional development of the informational
  and transitional society. 43. Congress of the Europaen Regional Science Association.
JeffJennsess honlapja — www.jennessent.com


      THE PONTENTIAL DEFINITIONS OF THE GEOGRAPHICAL
                  CENTRE AND PERIPHERY

                                             ESZTER HORVÁTH

  The centre-periphery model (CPM) is one of the most important term of the regional
science and an often used expression in the geographical analysis. The CPM has a lot of
explanation for example geographical, economical and social CPM. The essay was looking
for simple ways to separate the geographical centre and the geographical periphery with
using the definitions of CPM and a tractable software (ArcView). First it put the methods to
the test with two-dimensional figures, after that the study tried it in the geographical place.
During analyzing the countries it found a lot of problems, comes from the methods and the
examined level. This research was just an undertaking, but it can be the base of a bigger and
more complex examination.