Tér és Társadalom 20. évf. 2006/3. 49-59. p.
Tér és Társadalom XX. évf. 2006 s 3: 49-59
TERMÉKENYSÉG ÉS HUMÁN FEJLETTSÉG
REGIONÁLIS ÖSSZEFÜGGÉSEI
(The Regional Relationship between Fertility and Human
Development in Hungary)
KOVÁCS LÁSZLÓ
Kulcsszavak:
termékenység humán fejlettség régió megye demográfia
A tanulmány célja a termékenység, valamint a magyarországi megyék és régiók fejlettsége közötti össze-
függések feltárása. A termékenység mér őszámaként a teljes termékenységi arányszámot, a fejlettség
becslésére pedig a népesség kulturális színvonalát, a gazdasági teljesítményt és a születéskor várható
átlagos élettartamot egyaránt magába foglaló humán fejlettség indexet alkalmaztuk. Az eredmények az
alacsony humán fejlettségi indexszel rendelkez ő megyék és régiók magas termékenységét mutatják, a
magasan fejlett térségekben pedig a legalacsonyabb európai termékenységi értékek mutathatók ki.
A népesség lélekszáma Magyarországon 1981 óta ! napjainkig, a természetes
folyamatok következtében közel 700 000 f ővel csökkent; részben az európai vi-
szonylatban kirívóan kedvez őtlen halandósági mutatók, részben pedig a gyermek-
vállalások csökken ő száma miatt. A természetes folyamatok következtében létrejöv ő
népességszám-csökkenést a nemzetközi vándorlás stabilan pozitív egyenlege nem
volt képes ellensúlyozni.
Felvetődik a kérdés, hogy az említett történések az ország egészére jellemz ő
homogén folyamatok, avagy fellelhet őek-e regionális különbségek? Van-e össze-
függés a szociális, kulturális, gazdasági, életszínvonalbeli fejlettség területi eltérései
és a termékenység regionális sémái között?
Jelen írás a gyermekvállalás regionális különböz őségeinek a feltárására és a
termékenységnek a humán fejlettséggel kapcsolatos összefüggéseinek a szemlélte-
tésére törekszik.
A termékenység általános- és magyarországi jellemz ői
Az 1970-es évek közepét ő l kezdve — kisebb ingadozásokkal — trendszer ű csökkenés
tapasztalható a születések számát illet ően: az elmúlt évtizedek drasztikus termékeny-
ségcsökkenését jól jellemzi az a tény, hogy 1975-ben még 194 240 gyermek jött
világra, 1999-ben már kevesebb, mint fele annyian, 94 645-en születtek. Az azóta
eltelt években a születések száma nem emelkedett szignifikánsan.
Az individuális értékek el ő térbe kerülésével, az elmúlt évtizedekben nem csak a
ténylegesen megszületett gyermekek száma, hanem az ideálisnak tartott gyermek-
szám is csökkent. Harminc évvel ezel őtt az ideálisnak tartott gyermekszám-átlag
közel 3 volt, ami az 1990-es években a reprodukciós szint közelébe csökkent; az
Kovács László : Termékenység és humán fejlettség regionális összefüggései
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/3. 49-59. p.
50 Kovács László TÉT XX. évf. 2006 s3
ezredfordulót követ ő en pedig a fiatalok ideálisnak tartott gyermekszáma már a 2-t
sem éri el. Az említett id őszakra jellemz ő a tudatosan gyermektelenek megjelenése
az 1980-as évek végén és arányuk növekedése 3%-ról 10-20% közöttire. (Kamarás
2002; S. Molnár 2002).
A n ők növekvő arányú tudatos gyermektelenségét a nyugati jóléti államokban
egyes vélemények szerint csupán id őleges aberrációnak kell tekintenünk (Aarsen
2005), a magyarországi felmérések azonban a gyermektelenséget vállaló n ők ará-
nyának növekedését mutatják.
A vállalandó gyermekek számára vonatkozó tervek megvalósulási valószín űsége
egyre csökken az életkor el őrehaladásával: minél kés őbb történik az els ő gyermek
vállalása, annál kevesebb az esély arra, hogy a fiatalkori aspirációk realizálódjanak
(Cseh—Szombathy 2001). A leend ő szül ő k elképzelései és a megvalósuló gyermek-
szám közötti szakadék — a társadalmi és gazdasági adottságok miatt — nem magyar
sajátosság, hanem az európai társadalmakra jellemz ő jelenség és belátható ideig
fennmarad (Demény 2003).
A termékenység alakulása biológiai, társadalmi, gazdasági és kulturális tényez ők
függvénye. A biológiai érettség, az egyén szexuális aktivitása, illetve a fogamzás-
gátlás közvetlenül befolyásolják a termékenységet, a közvetett befolyásoló faktorok
ennél sokkal szerteágazóbb tényez ők ered őjeként hatnak a termékenységre.
A demográfiában általános gyakorlat a n ői termékenység vizsgálata; megkülön-
böztetünk biológiai és társadalmi reprodukciós képességet. Biológiai reprodukciós
képességen a n ők életének azt az id őszakát értjük, ami az els ő menstruációtól a
menopauzáig tart; a társadalmi reprodukciós képesség a szexuális aktivitás meg-
kezdését ő l annak befejezéséig tartó id ő szak. Az effektív termékenységi képesség az
említett definíciók által behatárolt id őintervallumok metszetéb ől adódik: az az id ő-
szak, amikor a n ő k biológiailag termékenyek és aktív szexuális életet élnek.
A biológiai reprodukciós képesség kezdete történeti koronként, a fejl ődés külön-
böz ő fokain álló társadalmakban, valamint az éghajlati-földrajzi tényez ők különbö-
zősége miatt is változó: másfélszáz évvel ezel őtt az els ő peteérés a finn lányoknál a
17 éves kort meghaladta, az elmúlt évtizedekben azonban 12-13 éves korra csök-
kent (Katchadourian 1977). Az elmúlt 150 évben az els ő menstruáció id őpontja
egyre korábbra tev ődött, a különböz ő régiókban él ők közötti eltérések, az etnikai
származás szerinti differenciák azonban megmaradtak: korábban serdülnek a medi-
terrán térségben él ő lányok az Észak-Európában él őknél, a feketék a fehéreknél
(Menken 1987). A fogamzó-képes id őszak kezdetét és id őtartamát, így a tényleges
termékenységet is befolyásolják a biológiai tényez ők (Klinger 1970). Az iparosodás, a
társadalmi és gazdasági fejl ődés hatása mellett más tényez ők is közrejátszanak a
reprodukcióra való biológiai érettséget jelz ő menstruáció megjelenésének id őpontját
illető en: a jobb gazdasági-szociális háttérrel rendelkez ő családokból származó lányok
első menstruációja közel egy évvel korábban következik be, mint a szerényebb
körülmények között él ő családokból származó társaiké (Cole—Cole 1997).
Az akceleráció, a biológiai érés korábbra tolódása nem jár együtt a társadalmi
érettséggel, amit csak sok év vagy akár egy évtizednél is tovább tartó id őszak el-
Kovács László : Termékenység és humán fejlettség regionális összefüggései
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/3. 49-59. p.
TÉT XX. évf. 2006 s3 Termékenység és humán ... 51
múltával érnek el a fiatalok. A társadalmi reprodukciós képesség a szexuális élet
elkezdésének id őpontjától számítható, aminek ideje még inkább a kibocsátó család
és a szűkebb környezet normarendszerét ől, illetve társadalmi-gazdasági fejlettségé-
től és kulturális beállítottságától függ.
Az effektív termékenységi id őszak potenciális kezdete egyre korábbi életkorban
következik be, ami azonban — az utóbbi évtizedek tapasztalatai szerint — Európában,
így Magyarországon sem jár együtt a tényleges gyermekvállalás korábbra tolódásá-
val; sőt ellenkező irányú tendenciák érvényesülnek: a társadalmi fejlettség növekedé-
sével egyenes arányban n ő az első gyermeküket vállaló anyák életkora. A biológiai
érettség és a szexuális élet elkezdése az effektív termékenységi id őszak kezdetét jelöli,
ami azonban a nyugati civilizáció társadalmaiban — a modern fogamzásgátlási mód-
szerek széleskör ű elterjedése és alkalmazása miatt — nem jár együtt az els ő gyermek
vállalásával. Az effektív termékenységi id ő szakot a biológiai meghatározottság
mellett leginkább kulturális mintakövetés alakítja.
A termékenység alakulását befolyásoló tényez ők között fontos szerepet tölt be a
szülők, elsősorban az anya iskolai végzettsége. Az 1990 és 1996 közötti id őszakban
a szakmunkásképz őt végzettek és az egyetemi f őiskolai diplomával rendelkez ők
körében valamelyest n őtt a születések száma Magyarországon, a többi kategóriában
— leginkább az általános iskolát végzettek, illetve azok körében, akik még ezzel a
végzettséggel sem rendelkeztek — csökkenés volt (Szukicsné 2001). A legutóbbi
kutatás az 1990 és 2000 közötti id őszakra vonatkozó megállapításai szerint a leg-
alacsonyabb iskolai végzettség ű anyák gyermekvállalási hajlandósága meghaladja
az átlagot és az ezredfordulót megel őző egy évtizedben — az általánosan tapasztal-
ható termékenység-visszaesés mellett — n őtt körükben a gyermekvállalási hajlandó-
ság. A legalacsonyabb termékenység — mindkét id őpontban — a középiskolát vég-
zettek körében volt: 1990-ben 173; 2000-ben már csak 112 gyermeket szült átlago-
san száz középiskolai végzettséggel rendelkez ő nő (Spéder 2003). A befejezett
termékenységre vonatkozó vizsgálatok azt mutatják, hogy a gyermektelenség a
legalacsonyabb és a legmagasabb iskolai végzettség űek esetében volt gyakoribb az
átlagnál. A 8 osztálynál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkez ők befejezett
termékenysége lényegesen, a 8 osztályt végzettek termékenysége kis mértékben
meghaladja az átlagot; a közép- és fels őfokú végzettség űek termékenysége pedig
elmarad az átlagtól (Klinger 2004).
Az iskolai végzettség növekedésével kés őbbre tolódik az els ő gyermek vállalásá-
nak időpontja, és elmaradhat a második vagy harmadik gyermek vállalása; azonban
ennek ellenére nem a fels őfokú végzettséggel rendelkez ő nők körében a legalacso-
nyabb a termékenység. Az alacsony iskolai végzettség viszont — a korábbi munkába
állásnak, az önálló, feln őtt élet fiatalabb korban való elkezdésének köszönhet ően —
magasabb termékenységet valószín űsít.
Az iskolázottságot gazdasági változónak is tekinthetjük a termékenység tanulmá-
nyozásában. Egyrészt a tanulásra fordított évek alatt csökken a gyermekvállalási
hajlandóság, ami az aktív karrierépítési id őszak miatt a képzés befejezése után is
folytatódhat. Másrészt a képzettebb anyák ideje ezt követ ően is ,drágábbá" válik;
Kovács László : Termékenység és humán fejlettség regionális összefüggései
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/3. 49-59. p.
52 Kovács László TÉT XX. évf. 2006 s3
munkaerőpiacról való idő leges kiesésük nagyobb jövedelemveszteséget eredményez
családjuk számára, mint képzetlenebb társaik esetében; a család- és népesedéspolitikai
eszközök hatékonysága ezért náluk még korlátozottabb. A család státusának és a
tágabb környezet gazdasági fejlettségének is hatása van a gyermekvállalásra; stabil,
biztonságos környezetben megn ő a gyermekvállalási hajlandóság.
A termékenység alakulása a különböz ő társadalmi, gazdasági viszonyok és a kul-
turális hagyományok sokszín űsége miatt tájegységenként változhat. Országon belüli
regionális különbségek meglétét és jelent őségét a termékenységet illet ően számos
hazai és külföldi tanulmány kiemeli (Andorka 1969; Dányi 1977; Franklin—Plane
2004; Potter et al. 2002; Rindfuss 1978). Megállapításuk szerint az eltér ő gazdasági
szerkezettel rendelkez ő területi egységekben különböz ő fertilitási sémák tapasztal-
hatóak. A termékenység gazdasági racionalitás általi meghatározottsága azonban
csak korlátozottan érvényes, e mellett a gyermekvállalást egy sor nem gazdasági
tényező is befolyásolja (Caldwell 1976).
Településtípusok szerint vizsgálva a termékenységet mind a befejezett, mind a
teljes termékenységi arányszám esetén a falvak, községek magasabb, a városok és a
főváros alacsonyabb termékenységét figyelhetjük meg.
Humán fejlettség és termékenység regionális eltérései
Magyarországon
Az összes említett tényez őt (életszínvonal, kulturális különböz őségek, szociális
fejlettség) figyelembe vev ő szintetikus mutatót, az emberi fejlettségi indexet alkal-
mazzuk a termékenység és társadalmi-gazdasági meghatározó tényez ők területi
különbségeinek illusztrálására. Az indexnek három összetev ője van: a születéskor
várható átlagos élettartam, ami a hosszú és egészséges élet mutatója; a feln őtt lakos-
ság írás-olvasás tudása és a korspecifikus alsó-, közép- és fels őfokú oktatási szintet
elérők aránya, ami az adott területen él ő népesség tudásszintjét fejezi ki; valamint egy
adott területen él ők által megtermelt össztermék egy lakosra jutó dollárparitáson
számolt vásárlóértéke, ami az életszínvonal mutatója. A három összetev ő aritmetikai
átlaga adja az ENSZ fejlesztési programja (United Nations Development Program)
által is használt humán fejlettségi index (HDI — Human Development Index) értékét.
Az index tehát figyelembe vesz szociális, kulturális és gazdasági tényez őket egy-
aránt, maximális értéke.
Az emberi fejlettség indexének Magyarországra, a 2001. évre vonatkozó megyei
és regionális értékeit Rechnitzer—Smahó (2005) a következ őkben ismertetett módon
számolja. A születéskor várható átlagos élettartam minimumértéke 25, maximumér-
téke 85; a tudás szint-mutató kiszámításánál a feln őtt írni-olvasni tudás és az átlagos
elvégzett osztályszám (0 minimumértékkel és 16 osztályos maximumértékkel) sú-
lyozott átlagával számoltak, amelyben az írni-olvasni tudás egyszeres, az átlagos
elvégzett osztályszám kétszeres súllyal szerepel; az életszínvonal pedig az adott terü-
leti egységre es ő, vásárlóerő-paritáson számolt egy f őre jutó nemzeti össztermék
Kovács László : Termékenység és humán fejlettség regionális összefüggései
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/3. 49-59. p.
TÉT XX. évf. 2006 s3 Termékenység és humán ... 53
(GDP) volt. Az általuk közölt módszertan alapján számított humán fejlettség indexet
alkalmazzuk a továbbiakban.
A termékenység mutatójaként egy adott év termékenységi viszonyait legjobban
illusztráló teljes termékenységi arányszámot (TFR — Total Fertility Rate) választot-
tuk; a mutató azt fejezi ki, hogy egy n ő az adott év korspecifikus születési arány-
számai mellett élete során átlagosan hány gyermeket szülne.
1. TÁBLÁZAT
A 2001. év teljes termékenységi arányszáma (TFR) és humán fejlettségi indexe
(HDI) megyék és régiók szerint
(Total Fertility Rate and Human Development Index in2001by Counties and Regions)
Megye/régió TFR HDI
Budapest 1,09 0,865
Pest 1,37 0,802
Közép-Magyarország 1,19 0,847
Fejér 1,29 0,828
Komárom-Esztergom 1,28 0,802
Veszprém 1,17 0,806
Közép-Dunántúl 1,25 0,814
Győr-Moson-Sopron 1,22 0,839
Vas 1,19 0,825
Zala 1,17 0,804
Nyugat-Dunántúl 1,20 0,826
Baranya 1,25 0,795
Somogy 1,36 0,784
Tolna 1,28 0,799
Dél-Dunántúl 1,29 0,792
Borsod-Abaúj-Zemplén 1,53 0,782
Heves 1,39 0,789
Nógrád 1,40 0,772
Észak-Magyarország 1,47 0,782
Hajdú-Bihar 1,43 0,792
Jász-Nagykun-Szolnok 1,43 0,785
Szabolcs-Szatmár-Bereg 1,54 0,764
Észak-Alföld 1,47 0,780
Bács-Kiskun 1,30 0,787
Békés 1,32 0,789
Csongrád 1,24 0,806
Dél-Alföld 1,28 0,794
Összesen 1,31 0,814
Forrás: A TFR a KSH (2002), a HDI Rechnitzer Smahó (2005) alapján saját szerkesztés.
—
A humán fejlettségi index országos 0,814-es átlagát 2 meghaladó mértékű volt az
index Közép-Magyarországon és a Nyugat-Dunántúlon, illetve az országos átlaggal
megegyező a Közép-Dunántúlon. Ha a megyei szint ű eloszlásokat vizsgáljuk, az
országos átlagot a fővárosban és összesen 4 megyében (Pest, Fejér, Gy őr-Moson-
Kovács László : Termékenység és humán fejlettség regionális összefüggései
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/3. 49-59. p.
54 Kovács László TÉT XX. évf. 2006 s3
Sopron és Vas) haladta meg a HDI értéke 2001-ben. A f ővárosi — az átlagot lényege-
sen meghaladó — érték mindenekel őtt a kiugróan magas egy főre jutó GDP, valamint
az átlagos iskolázottsági országos szintet jóval meghaladó képzettség eredménye.
A humán fejlettségi index szerint a legelmaradottabb térség az Észak-Alföld volt;
a megyék közül Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, ahol a HDI értéke 0,764 volt,
elsősorban a megye által megtermelt GDP egy f őre jutó értékének az országos át-
lagtól való tetemes elmaradása miatt, és a többi HDI-t képez ő részindex (iskolázott-
ság, élettartam) értéke is itt volt a legalacsonyabb az országban. A legalacsonyabb
humán fejlettségi indexszel rendelkez ő megyék között szerepel egy észak-
magyarországi megye is, Nógrád, ahol a HDI értéke 0,772 volt.
A teljes termékenységi arányszám országos 1,31-es átlaga tetemes — közel 40%-os
— elmaradást mutat az egyszer ű reprodukcióhoz szükséges 2,1-es értékhez képest. A
városokban regisztrált arányszám (1,24) elmarad úgy az országos átlagtól, mint a
községekben mért (1,52) szintt ől. Az országos átlag alatti a teljes termékenységi
arányszám Közép-Magyarországon (1,19), a három dunántúli régióban (Közép-
Dunántúlon 1,25; Nyugat-Dunántúlon 1,20; Dél-Dunántúlon 1,29) és a Dél-
Alföldön (1,28) is. Csupán két régióban haladja meg a termékenység az országos
átlagot: Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon (mindkét régióban 1,47-es ér-
tékkel); azonban a két említett régióban is 30%-kal marad el a teljes termékenység a
reprodukcióhoz szükséges szintt ől.
A legalacsonyabb termékenységi mutatót a f ővárosban mérték; itt száz n ő , élete
folyamán csupán 109 gyermeknek adna életet a 2001. évi korspecifikus termékeny-
ségi arányszámokat figyelembe véve. A legalacsonyabb termékenység ű megyéket
kivétel nélkül a Dunántúlon találjuk: Zala és Veszprém megye (1,17-es teljes ter-
mékenységi arányszámmal), Vas megye (1,19) valamint Gy őr-Moson-Sopron
(1,22). A legmagasabb termékenység ű megye Szabolcs-Szatmár-Bereg (1,54) és
Borsod-Abaúj-Zemplén megye (1,53) volt.
Az országos termékenységi átlagtól való regionális eltérés viszonylag magas, de
az utóbbi évtizedekben némiképp csökkent: az 1970-es évek végén a legmagasabb
termékenység ű régió 20%-kal haladta meg az országos átlagot (Andorka 1981),
napjainkban pedig 17%-kal magasabb.
A teljes termékenység és a humán fejlettség összefüggéseit vizsgálva, az alacsony
termékenységü régiók magas fejlettségi indexe, illetve az országos átlagot megha-
ladó termékenységű régiók alacsony fejlettsége t űnik szembe. A két legalacsonyabb
teljes termékenységgel rendelkez ő régió Közép-Magyarország és a Nyugat-
Dunántúl az országos 0,814-es humán fejlettségi indexet számottev ően meghaladó
fejlettségi mutatóval rendelkezik (0,847 és 0,826). A legmagasabb termékenység ű
Észak-Magyarország és Észak-Alföld az ország legalacsonyabb humán fejlettségi
indexet produkáló régiói (0,782 és 0,780).
Kovács László : Termékenység és humán fejlettség regionális összefüggései
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/3. 49-59. p.
TÉT XX. évf. 2006 s3 Termékenység és humán ... 55
1. ÁBRA
Régiók elhelyezkedése a teljes termékenységi arányszám és a humán fejlettségi
index szerint
(The Position of the Regions by Total Fertility Rate and Human Development Index)
0,86 -
0,85
• Közép-Magyarország
humán fejlettségiindex
0,84
0,83
• Nyugat-Dunántúl
0,82
4Közép-Dunántúl
0,81
0,8
Dél-Alföld
0,79 v• Dél-Dunántúl
Észak-Maoyaror.áo
0,78
Észak-Alf öld
0,77
1,15 1,2 1,25 1,3 1,35 1,4 1,45 1,5
teljes termékenységi arányszám
Forrás: A TFR a KSH (2002), a HDI Rechnitzer—Smahó (2005) alapján saját szerkesztés.
A regionális felosztásnál árnyaltabb képet kapunk, ha a két mutatót megyénként
vizsgáljuk. A megyei szintű felosztásnál, a jobb áttekinthet őség kedvéért a következ ő
csoportosítást hajtjuk végre a teljes termékenységi arányszám tekintetében: átlag
alatti termékenység űnek tekintjük az 1,24 alatti értékkel rendelkez ő megyéket,
átlagosnak az 1,25 és 1,34 közöttieket és átlag felettieknek azokat a megyéket, ahol
a teljes termékenység magasabb volt 1,35-nél. A fentiekben ismertetett csoportosí-
tás a következ ő eredményt hozza: átlag alatti termékenység ű a főváros és 5 megye
(Veszprém, Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala, Csongrád); átlagos 6 megye (Fejér,
Komárom-Esztergom, Baranya, Tolna, Bács-Kiskun, Békés) és átlag feletti termé-
kenységű 8 megye (Pest, Somogy, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád, Hajdú-
Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg).
Hasonló csoportosítást alkalmazunk a humán fejlettségi index esetén: átlag alatti
fejlettség űnek tekintjük a 0,799-es index alatti megyéket, átlagosnak a 0,800 és
0,820 közötti értékkel rendelkez őket és az átlagosnál fejlettebbeknek a 0,821-nél
magasabb humán fejlettségi index ű megyéket. A főváros — a megyékhez képest —
kiugróan magas fejlettsége magasabb átlagos értéket eredményez, így az országos
átlagnál kevésbé fejlett megyék számosabbak az átlagos vagy annál fejlettebb
megyékhez viszonyítva. Az átlagosnál kevésbé fejlett 11 megye (Baranya, Somogy,
Tolna, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-
Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun, Békés); átlagosan fejlett 5 megye
(Pest, Komárom-Esztergom, Veszprém, Zala, Csongrád) és átlag feletti fejlettség ű a
főváros, valamint 3 megye (Fejér, Gy őr-Moson-Sopron, Vas).
Kovács László : Termékenység és humán fejlettség regionális összefüggései
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/3. 49-59. p.
56 Kovács László TÉT XX. évf. 2006 s 3
2. TÁBLÁZAT
A teljes termékenységi arányszám és a humán fejlettségi index csoportosított értéke-
inek megyei szint ű összefüggései
(The Relationship between Total Fertility Rate and Human Development Index
for Counties of Hungary)
Teljes termékenységi arányszám
Átlag alatti Átlagos Átlag feletti
(— 1,24) (1,25-1,34) (1,35—)
Somogy
Átlag Borsod-Abaúj-
alatti Baranya Zemplén
(-0,799) Tolna Heves
Bács-Kiskun Nógrád
Hum án fejlettség i index
Békés Hajdú-Bihar
Jász-Nagykun-
Szolnok
Szabolcs-Szatmár-
Bereg
Átlagos Veszprém
(0,800— Zala Komárom- Pest
0,820) Csongrád Esztergom
Átlag Budapest
feletti Győr-Moson- Fejér
(0,821—) Sopron
Vas
Forrás: A TFR a KSH (2002); a HDI Rechnitzer Smahó (2005) alapján saját számítás.
—
Az átlag feletti termékenységi arányszámmal rendelkez ő megyék szinte kivétel
nélkül a humán fejlettségi index szempontjából az átlag alatti kategóriába tartoznak.
Egyetlen kivétel a közép-magyarországi Pest megye, amely közepesen fejlettnek
számít, és a termékenység szempontjából az átlag feletti kategória alsó határán
található. Az alacsony termékenység ű megyék esetében ilyen egyértelm ű elkülönü-
lést nem tapasztalhatunk: a f őváros és két megye átlag feletti fejlettség ű, további
három megye pedig átlagos fejlettség ű. Az átlagos termékenység ű megyék humán
fejlettségi index szerinti megoszlása vegyes: négy megye átlag alatti fejlettség ű;
egy-egy megye átlagos, illetve átlag feletti fejlettség ű.
A termékenység Magyarország minden régiójában és megyéjében számottev ően
elmarad a reprodukcióhoz szükséges szintt ől. Az elmaradás különböző mértékű: a
legnagyobb arányú, több mint 48%-os a f ővárosban; a legkisebb, 26%-os pedig
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében'. A két széls ő-érték a várható élettartamot, a
képzettséget és az életszínvonalat is magába foglaló humán fejlettségi index eseté-
ben szintén a fő városban és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt; el őbbi a leg-
magasabb, utóbbi a legalacsonyabb értékkel4.
Kovács László : Termékenység és humán fejlettség regionális összefüggései
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/3. 49-59. p.
TÉT XX. évf. 2006 s3 Termékenység és humán ... 57
Összegzés
Á regionális és a megyei felosztás alapján egyaránt bizonyítást nyert, hogy az átla-
got el nem érő fejlettség átlag feletti termékenységgel jár együtt; az átlagot meghaladó
fejlettségű régiókra, illetve megyékre pedig alacsony termékenység jellemz ő.
A társadalmi-gazdasági fejlettségnek a termékenységet illet ően negatív demográ-
fiai következményei vannak.
A modell közvetlenül nem veszi figyelembe az eltér ő etno-kulturális mili őt, a
különböző mértékű szekularizációt, ami árnyaltabb képet eredményezhetne. Az
említett tényez ők azonban, a humán fejlettségi indexet képez ő mutatókban közve-
tetten benne rejlenek. Egy régió kulturális színvonala részben a képzettséget tükröz ő
mutatóban, részben — a tudásra épül ő társadalomban — a megtermelt javak eloszlá-
sában érhet ő tetten, és szoros korrelációt mutat az átlagos élettartamot befolyásoló
tényez őkkel is: az egészségtudatos életmóddal, az orvosi ellátás színvonalával. A
vallásosság pedig csak abban az esetben játszik meghatározó szerepet a demográfiai
folyamatok alakulásában, ha a vallás intézményeinek szankciók és jutalmazási
lehetőségek állnak rendelkezésére (McQuillan 2004). A termékenységcsökkenés
kezdetén kétségtelen szerepe lehetett a szekularizációnak, ez a szerep azonban az
elmúlt évtizedekben elhanyagolhatóvá zsugorodott. Magyarország szekularizált-
ságának ismeretében nem feltételezhetjük, hogy a termékenység alakulásának be-
folyásolásában a vallásosságnak számottev ő szerepe lenne.
Vizsgálatunkba — a hasonló jelleg ű adatfelvételek teljes hiánya miatt — nem von-
tuk be az emocionális tényez ők hatásának elemzését sem. A szubjektív jólét, a bol-
dogság érzését növeli a gyermekvállalás (Kohler et al 2005), nem feltételezhet ő
azonban, hogy e dimenzió mentén számottev ő regionális különbségek lennének.
Az ismertetett modell — a fentiekben említett hiányosságok ellenére — a termé-
kenység regionális különbségeinek hiteles képét adja a humán fejlettséget tükröz ő
index által. A termékenységben megnyilvánuló regionális különbségek — az el őbbiek-
ben is említett — okai igen sokrét űek, melyek feltárásához a népesség helyi szokás-
rendszerét, kulturális attit űdjeit és értékvilágát valamint szubjektív aspirációit fel-
tárni képes közvetlen megkérdezésen alapuló felmérések nélkülözhetetlenek; ezek
hiányában a tanulmány nem a jelenség etiológiai magyarázatára, hanem a rendelke-
zésre álló adatokon alapuló tények feltárására és az ezekb ől nyert összefüggések
értelmezésére törekedett.
Magyarországot az elmúlt harminc évben — kisebb ingadozásokkal — trendszer ű
termékenységcsökkenés, az ezredforduló körüli években stagnálás jellemezte. A
fővárosban és néhány fejlettebb régióban, illetve megyében a legalacsonyabb európai
termékenység közelébe süllyedt a megszületett gyermekek aránya, más területeken
— az ország kevésbé fejlett régióiban, illetve megyéiben — nem olyan nagy az el-
maradás. Az ország egésze és az egyes régiók illetve megyék — még a termékenység
szempontjából legkedvez őbb területek is — számottev ő, behozhatatlannak t űnő
elmaradást mutatnak a célnak tekinthet ő reprodukciós szinttől. A termékenység
regionális különbségeinek ismerete célzottabb, a helyi sajátosságokat figyelembe
Kovács László : Termékenység és humán fejlettség regionális összefüggései
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/3. 49-59. p.
58 Kovács László TÉT XX. évf. 2006 s3
vevő és a lokális adottságokhoz jobban igazodó, hatékonyabb család- és népesedés-
politika kidolgozását és alkalmazását teszi lehet ővé.
Az eredmények a fejletlenebb régiók és megyék magasabb termékenységét mutat-
ják, ám elhamarkodott lenne a következtetés, ha a termékenység növelésének lehe-
tőségét a fejl ődés visszafogásában látnánk. Több, Magyarországnál gazdasági és
társadalmi mutatóit tekintve lényegesen fejlettebb európai országban magasabb a
termékenység e . Ezekben az országokban — feltételezhet ően — a gyermekvállalást
támogató család- és társadalompolitikai intézkedések 6 is hozzájárultak ahhoz, hogy a
hozzájuk hasonló gazdasági fejlettséggel és fejl ődési ütemmel rendelkez ő országok-
hoz képest az elmúlt évtizedekben kisebb legyen a termékenység csökkenése.
Az alacsony szinten stabilizálódni látszó termékenységhez a halandósági mutatók
némi javulása társult az utóbbi években. A halandósági mutatók javulása, az élettar-
tam növekedése tekintetében ezzel együtt igen jelent ős — a születéskor várható
átlagos élettartam tekintetében több mint fél évtizedes — Magyarország elmaradása
az európai országok átlagához viszonyítva. Az említett természetes demográfiai
folyamatok, a nemzetközi vándorlás pozitív egyenlegét is figyelembe véve, öreged ő
népességet eredményeznek, ami a gazdaság m űködéséhez nélkülözhetetlen emberi
erőforrások hiánya miatt már középtávon is a fenntartható fejl ődés gátjává válhat.
Az élettartam meghosszabbodása, a magasabb iskolázottság elterjedése és a
további fejl ődéshez szükséges gazdasági növekedés támogatása mellett Magyar-
országon is kiemelt figyelmet kellene fordítani a „gyermekbarát" társadalmi kör-
nyezet megteremtésére is.
Jegyetek
A második világháborút követ ően az 1981. év volt az els ő , amelyben a természetes demográfiai folya-
matok következtében fogyást regisztráltak, azaz a halálozások száma meghaladta a születésekét.
2
A HDI értéke alapján Magyarország a világ Összes országa közül a 47. helyen volt a UNDP (United
Nations Development Programme) adatai alapján (Panigrahi—Sivramkrishna 2002).
Az országos 1,31-es teljes termékenységi aránytól a f őváros közel 17 százalékkal marad el; Szabolcs-
Szatmár-Bereg megye pedig több mint 17%-kal haladja meg az átlagot.
A főváros fejlettségi indexe 6%-kal magasabb, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéé pedig 6%-kal marad
el az országos átlagtól.
5
A vizsgált időszakban Írországban 1,97; Franciaországban 1,90; Norvégiában 1,78; Dániában 1,74;
Finnországban 1,73; Luxemburgban 1,66; Nagy-Britanniában 1,63 és Svédországban 1,57 a teljes ter-
mékenységi arányszám.
6
A közvetett állami beavatkozás, mindenek el őtt a gyermeket nevel ő szülő részmunkaidős alkalmazásá-
nak vagy a távmunka elterjedésének kormányzati eszközökkel történ ő támogatása révén járult hozzá
ahhoz, hogy ezekben az országokban kisebb legyen a termékenység csökkenése.
Irodalom
Aarsen, L. W. (2005) Why Is Fertility Lower in Wealthier Countries? The Role of Relaxed Fertility-
Selection. Population and Development Review. 1. 113-126. o.
Andorka R. (1969) A regionális termékenységi különbségeket befolyásoló gazdasági és társadalmi
tényez ők. Demográfia. 1-2. 114-124. o.
Andorka R. (1981) Comparative demographic analysis of socio-cultural determinants of fertility in
European socialist countries where fertility is around replacement level. International Union for the
Scientific Study of Population, International Population Conference. Manila.
Kovács László : Termékenység és humán fejlettség regionális összefüggései
Tér és Társadalom 20. évf. 2006/3. 49-59. p.
TÉT XX. évf. 2006 s3 Termékenység és humán 59
Caldwell, J.C. (1976) Toward a restatement of demographic transition theory. Population and
Development Review. 3-4.321-366. o.
Cole, M.—Cole S.R. (1997) Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó, Budapest.
Cseh—Szombathy L. (2001) A népesedési folyamatok alakulása Magyarországon. — Cseh—Szombathy L.—
Tóth Pál P. (szerk.) Népesedés és népesedéspolitika. Századvég Kiadó, Budapest. 518-534. o.
Dányi D. (1977) Regionális fertilitási sémák Magyarországon a 19. század végén. Demográfia. 1.56-87.0.
Demény P. (2003) Population policy dielmmas in Europe at the dawn of the twenty-first century.
Population and Development Review. 1. 1-28.0.
Franklin, R.—Plane, D.A. (2004) A Shift-Share Method for the Analysis of Regional Fertility Change: An
Application to the Decline in Childbearing in Italy. 1952-1991. Geographical Analysis 1.1-20. o.
Kamarás F. (2002) Gyermekvállalás. — Spéder Zsolt (szerk.) Demográfiai folyamatok és társadalmi
környezet. Gyorsjelentés. KSH NKI, Budapest. 51-72. o.
Katchadourian, H.A. (1977) The biology of adolescence. W. H. Freeman, New York.
Klinger A. (1970) A termékenységet befolyásoló biológiai tényez ők. Demográfia. 4.394-412. o.
Klinger A. (2004) Differenciális demográfia. Demográfia. 1-2.121-166. o.
Kohler, H-P.—Behrman, J.R.—Skytthe, A. (2005) Partner+Children=Happiness? The Effects of
Partnerships and Fertility in Population and Development Review. 3.407-445. o.
Központi Statisztikai Hivatal (2002) Demográfiai Évkönyv 2001. Budapest.
McQuillan, K. (2004) When Does Religion Influence Fertility? — Population and Development Review. I.
25-56. o.
Menken, J. (1987) Proximate Determinants of Fertility and Mortality: A Review of Recent Findings.
Sociological Forum. 4.697-716. o.
Panigrahi, R.—Sivramkrishna, S. (2002) An Adjusted Human Development Index: Robust Country
Rankings with Respect to the Choice of Fixed Maximum and Minimum Indicator Values. Journal of
Human Development. 2.301-311. o.
Potter, J.E. (et al) (2002) Fertility and development: Evidence from Brazil. Population and Development
Review. 4.739-761. o.
Rechnitzer J.— Smahó M. (2005) A humán erőforrások regionális sajátosságai az átmenetben. Budapest,
MTA Közgazdaságtudományi Intézet.
Rindfuss, R.R. (1978) Changing Patterns of Fertility in South: A Social-Demographic Examination.
Social Forces. 2.621-635. o.
S. Molnár E. (2002) A közvélemény gyermekszám—preferenciái. — Pongrácz Tiborné—Spéder Zs. (szerk.)
Népesség — értékek — vélemények. KSH NKI, Budapest. 35-54. o.
Spéder Zs. (2003) Gyermeket vállalni — új strukturális körülmények között. —Spéder Zs. (szerk.) Család
és népesség — itthon és Európában — Századvég, KSH NKI, Budapest. 86-112. o.
Szukicsné Serfőző K. (2001) A családi állapot szerinti összetétel és az iskolázottság változásának hatása
a termékenységre. — Cseh-Szombathy L.—Tóth P.P. (szerk.) Népesedés és népesedéspolitika. Század-
vég, Budapest. 42-69. o.
THE REGIONAL RELATIONSHIP BETWEEN FERTILITY AND
HUMAN DEVELOPMENT IN HUNGARY
LÁSZLÓ KOVÁCS
The aím of the study was to investigate the regfonal relationship between fertility and hu-
man development in Hungary. As a measure of fertility we used total fertility rate (TFR) and
as an estimate of development the human development index (HDI), which cover the life
expectancy at birth, the level of education as well as the GDP per capita in counties and
regions of Hungary. The results of the research show that in counties and regions where the
human development index is low the level of fertility is high and where the human develop-
ment is high the fertility is similar with the lowest level of European fertílíty.