Tér és Társadalom 20. évf. 2006/1. 57-71. p.
Tér és Társadalom XX. évf. 2006 s 1: 57-71
BARNAMEZŐS TERÜLETEK REHABILITÁCIÓJA
BUDAPESTEN
(Rehabilitation of Brownfields in Budapest)
KUKELY GYÖRGY — BARTA GYÖRGYI —
BELUSZKY PÁL — GYŐRI RÓBERT
Kulcsszavak:
barnamező városrehabilitáció városfejlesztés funkcióváltás
Az elmúlt tizenöt évben az ipari funkciójú területek városon belüli elhelyezkedése alapvet ően megvál-
tozott Magyarországon. A közel száz éves iparfejl ődés során kialakult ipari telephelyeket egyre inkább
körbenőtte a város, amely több problémát is felvetett. Ugyanakkor feler ősödött a dezindusztrializáció, az
ipari területek egy részére már nem volt szükség a termeléshez. Az ingatlanpiac is megélénkült, s fel-
gyorsult e területek funkcióváltása. Az ún. barnamez ős területek a városfejlesztés központi kérdésévé
váltak, hatékony újrahasznosításuk érdekében beavatkozásra van szükség.
A barnamező (brownfield) fogalma az amerikai szakirodalomban a korai 1980-as
években bukkant fel el őször, s egyszerűen az elhagyott ipari területeket jelentette
akkoriban. Ahogy egyre több fejlett országban terjedtek a dezindusztrializációs
folyamatok, e fogalom is gazdagodott, és eltér ő tartalmakat kapott (Alker—Joy-
Roberts—Smith 2000; Jackson—Garb 2002). Az Európai Unióban a CLARINET
(Contaminated Land Rehabilitation Network Technologies) munkacsoport megfogal-
mazása szerint a brownfield az a hely, amelyet el őzőleg használtak már, jelenleg elha-
gyott, vagy kevésbé hasznosított; feltárt vagy feltételezett szennyezettségi problémákkal
küszködik; főként a városi térségben található; a hatékony újrahasznosítása érdekében
beavatkozásra van szükség (Ferber—Grimski 2002, 9).
Kutatásunkban a következ ő barnaövezeti meghatározást alkalmaztuk: A barnamez ős
területek kisebb hatékonysággal hasznosított (alulhasznosított), esetenként kiürült,
volt iparterületek. De ide soroljuk a rosszul hasznosított, vagy elhagyott vasúti, és a
már kiürült katonai területeket is (Barta 2002). A környezeti szennyezettség általános
— de még többnyire feltáratlan — problémájához hasonlítható gondot jelent a tulajdon-
viszonyok rendezetlensége, valamint a felmerül ő problémák átfogó jogi szabályozat-
lansága. A barnamez ős területek rendkívül nagy aránya — a nyugati országokhoz
hasonlítva — min őségi különbséget jelent a problémák kezelésében.
A barnaövezeti lehatárolás kapcsán definiálnunk kell a következ ő alapfogalmakat:
— átmeneti terület: a belváros és a kertváros között elhelyezked ő térség, amely tar-
talmazza a barnamez őt és a hozzákapcsolódó, nagy kiterjedés ű mezőgazdasági
területeket, zöldterületeket (temet ők, parkok, sportpályák stb.), valamint a közle-
kedés-szállítás térségeit.
— barnamezős térség, barna zóna: ez a tradicionális (volt) ipari terület, közleke-
dési, lakótelepi zárványokkal. Gyakorlatilag kutatásaink szűkebb vizsgálati
Kukely György - Barta Györgyi - Beluszky Pál - Győri Róbert: Barnamezős területek
rehabilitációja Budapesten. – Tér és Társadalom, 20. 2006. 1. 57–71. p.
58 Kukely Gy.—Barta Gy.—Beluszky P.—Gy őri R. TÉT XX. évf. 2006 s 1
területe. (Budapest területének 13%-a, kb. 68 km 2). Egy része már megújult,
vagy most van ebben a fázisban.
— rozsdaövezet: a barnamez ős térség még meg nem újult területe, azok a térsé-
gek, amelyeket korábban intenzíven hasznosítottak — ipari, közlekedési, raktá-
rozási területek, láktanyák, esetleg lakóterületek stb. —, ám hasznosításukkal fel-
hagytak, vagy annak intenzitása er ősen visszaesett (s amely területeken rendsze-
rint a felhagyott tevékenység feleslegessé vált, leromlott infrastruktúrája — el-
hagyott üzemépületek, raktárak, iparvágányok stb. — is megtalálhatók).
Barnamez ős kutatások az MTA RKK-ban
Az MTA Regionális Kutatások Központja Budapesti Osztálya évek óta foglalko-
zik a budapesti barnaövezet problémáival. Els ő vizsgálatunk célja Budapest barna-
övezetének lehatárolása és a jelenlegi területhasználat feltárása volt (Barta 2002).
Ez a vizsgálat lehet őséget nyújtott az egységes fogalomrendszer kidolgozásához,
valamint a területi lehatárolás módszertanának kifejlesztéséhez. A kutatás során
kérdőíves felmérést végeztünk a lehatárolt térségben az ezredfordulón is m űködő,
mintegy 2000 vállalatban. A kutatás számos — addig nem ismert — összefüggésre
hívta fel a figyelmet, például, a vállalati telekgazdálkodás, telek-tulajdonviszonyok
szempontjaira, amelyek mindenféle térségi megújítás kulcskérdését jelentik. A
kutatás lezárásakor megállapítható volt, hogy szükségessé válik a barna zóna gaz-
daságának, vállalatai történetének feltárása, a vasúti és a honvédségi területek vizs-
gálata, a környezet állapotának feltérképezése, az átalakuló-megsz űnő vállalatok
tulajdonviszonyainak, a bérleti rendszereknek részletesebb elemzése, a barnaövezet
ingatlanpiaci pozícióinak, folyamatainak vizsgálata, az önkormányzatok — f ővárosi
és kerületi — szerepének tisztázása.
Ezt követte az európai nagyvárosok barnaövezeteiben alkalmazott rehabilitációs
megoldásokat bemutató kutatás (Barta 2004a). A nyugat-európai városi esettanulmá-
nyok hasznos tapasztalatokkal szolgáltak néhány kérdésben: hogyan kezelik a kör-
nyezeti kármentesítés kérdéseit, milyen akadályokat jelentenek a barnaövezeti meg-
újulásban a közigazgatási és területfejlesztési rendszer ellentmondásai, milyen szerepet
töltenek be a városi önkormányzatok a rehabilitáció menedzselésében, hogyan vonhatók
be a város gazdasági és közösségi szerepl ői a tervezésbe és a tervek végrehajtásába.
Ezt követően széleskörű kutatási együttm űködéssel (építész, várostervez ő, ingatlan-
szakértő, történész, geográfus, közgazdász és szociológus szakért ők bevonásával)
végeztük el a budapesti barnaövezet átfogó vizsgálatát (Barta 2004b). Bemutattuk a
budapesti ipar kialakulását, fénykorát és visszahúzódását; a kialakult barnaövezet
kiterjedését, határait és hasznosítását; a környezeti szennyezettséget, a kiürült, ro-
mos, de sokszor értékes épületeket, a bezárt gyárak közé szorult, általában nyomo-
rúságos lakótelepek nehéz örökségét, a megújulás spontán jeleit, s a területrendezés
és városfejlesztés elképzeléseit e térséggel kapcsolatban.
Kukely György - Barta Györgyi - Beluszky Pál - Győri Róbert: Barnamezős területek
rehabilitációja Budapesten. – Tér és Társadalom, 20. 2006. 1. 57–71. p.
TÉT XX. évf. 2006 s 1 Barnamez ős területek ... 59
Az ipari térszerkezet átalakulása Budapesten
Budapesten már a 19. század közepén körvonalazódtak azok az iparnegyedek,
melyek egészen 1990-ig — összezsugorodva napjainkig — befogadták az ipartelepek
zömét. Az iparnegyedek a város mai közigazgatási területének mintegy 15-16%-át
tették ki. Az elmúlt évtizedekben sem a gazdaságpolitika, sem a városfejleszt ő-
rendező politika nem tudta érdemlegesen befolyásolni az ipar területi elhelyezkedé-
sét a fővárosban.
A rendszerváltás után a piacgazdasági viszonyok közepette a ráfizetéses, korábban
az állam által mesterségesen életben tartott vállalatokat felszámolták, a KGST meg-
szű nése számos vállalat számára nagyarányú piacvesztéssel járt. Er őteljes
dezindusztrializáció indult el Budapesten: a gazdasági struktúrában az ipar részaránya
csökkent, és egyre inkább átadja helyét a szolgáltató ágazatnak. Számos ipartelepen
megszűnt a termelés, a meglév ő ipari épületek más funkciót (raktározási, kereskedel-
mi, irodaházi stb.) kaptak vagy magukra hagyottan pusztultak. Nagykiterjedés ű, az
ipar által elhagyott területek alakultak ki Budapesten.
A tulajdonviszonyok, a gazdasági struktúra átalakulása, valamint az ingatlanpiac
egyre jobban érzékelhet ő hatása révén gyökeresen megváltozott az ipar térbeli elhe-
lyezkedése a fővárosban (Kiss 1999; Barta 2004b). A tulajdonosi rendszer megválto-
zása — főleg a privatizáció révén — a telkek és ingatlanok térbeli szétaprózódásához
vezetett. Az ipari tevékenység visszaszorulásával zsugorodni kezdtek a m űködő ipar-
területek. A kedvez ő városszerkezeti pozíciójú térségekben, f őleg Budapest északi
részén (el őször a Váci út mentén, ill. a lágymányosi térségben), ahol az ingatlanpiaci
árak relatíve magasabbak voltak, azonnal megindult a gazdasági szerkezetváltás, az
ipar helyét a szolgáltatások, illetve a lakófunkciók foglalták el. A város déli, délkeleti
felében inkább a leépülés, a lassú átstrukturálódás, az ipar részleges továbbélése volt
jellemző. Nagyméretű ingatlanok ürültek ki, kiterjedt térségek váltak átmenetileg
hasznosítottá. E romló pozíciójú térségekben az ingatlanhasznosítást megnehezítik a
rendezetlen tulajdonviszonyok, a környezetszennyezettség, valamint a kiürült iparte-
rületek közé szorult, rossz állapotú lakótelepek problémái. A privatizáció során fel-
bukkant a spekulációs tőke is. Megindult a korábban összefügg ő iparterületek mozai-
kos felaprózódása (tulajdonosi, gazdaságszerkezeti, területi szempontból egyaránt).
Az új gazdaság helyfoglalásával, a gazdasági szerepl ők megsokszorozódásával, a
vállalkozások agglomerálódásával, hálózatosodásával, valamint a szállítás és közle-
kedés iránti megnövekedett igényekkel a területigény is extrém módon növekszik.
Ezzel függ össze a másik jelentős térbeli változás, a gazdasági szuburbanizálódás.
Az ingatlanpiaci hatások következtében a barnamez ős rehabilitációval szemben a
zöldmezős beruházás vált el őnyössé, gazdaságossá a városszéli és városkörnyéki
területeken. A budapesti agglomeráció szerkezetformáló folyamatairól elmondható,
hogy jobbára területfejlesztési koordináció nélkül zajlanak (elegend ő az agglomerá-
ciós települések ingatlanpolitikájára, vagy a közlekedésfejlesztés vég nélküli vitáira
gondolnunk), részleteikben bizonytalan jöv őbeli következményekkel. A Budapest
környéki zöldmező s gazdasági területek széttagolt, strukturálatlan kínálatának fel-
Kukely György - Barta Györgyi - Beluszky Pál - Győri Róbert: Barnamezős területek
rehabilitációja Budapesten. – Tér és Társadalom, 20. 2006. 1. 57–71. p.
60 Kukely Gy.—Barta Gy.—Beluszky P.—Gy őri R. TÉT XX. évf. 2006 s 1
pörgése mutatja a nagyvárosi térségben kibontakozó — a globalizációhoz is köthet ő
— léptékváltást, a régiós méret ű, egyel őre eléggé szervezetlen folyamatokat.
Mindemellett, a budapesti ipari koncentráció — a maga 115 ezer munkahelyével —
ma is a legnagyobb az országban. A budapesti ipar 1994 után újra növekedési pá-
lyára került. Az ipari fejl ődés fő ként a külföldi beruházások kezdetben domináló, de
jelenleg is magas (bár kétségtelenül csökken ő) arányának köszönhet ő . A budapesti
barnaövezet továbbra is a f ő városi gazdaság kitüntetett fontosságú tere, s kiterjedt
gazdaságnak, sok, kisebb-nagyobb vállalatnak ad helyet. A barnaövezet részaránya
a budapesti gazdaságban a következ ő adatokkal jellemezhető : területaránya 13%-os, a
ma működő vállalatok 5%-a található itt, s a foglalkoztatottak 24%-a dolgozik e
térségben. A vállalatok er ő s fluktuációja, a gazdasági struktúraváltozás jellege, az
épületek külső állapota arra enged következtetni, hogy a barnaövezet mai gazdasá-
ga, vállalatai még átmeneti helyzetben vannak.
Budapest barnaövezetei
Budapest összefügg ő ipari térségei markáns övezetet alkotnak. Ez az (egykori)
ipari övezet része annak a köztes, átmeneti zónának, amely a nagyvárosokban s űrűn
beépített belvárosi lakóövezet és az (alapvet ően) kertvárosias beépítés ű előváro-
sok/külvárosok között alakul ki. Az átmeneti övezetben található ipari-közlekedési
hasznosítású (barnaövezeti) térségeken belül jelöltük ki a rozsdaövezeteket. Körül-
határolhatóak a rozsdaövezetekkel együtt kezelhet ő , extenzíven hasznosított terüle-
tek is, melyek egy esetleges városfejlesztési, -rendezési akció során bevonhatók az
akcióterületbe. A következ ő terület-típusokat alakítottuk ki (1. ábra).
1) Eredetileg (1990 táján), nagyobb — legalább háztömbnyi — területre kiterjed ő
ipari, közlekedési, raktározási funkciójú, ill. speciális hasznosítású (pl. szemét-
lerakó, külszíni bányaterület stb.) területek, függetlenül pillanatnyi állapotuktól.
Az így körülhatárolt területeknek csak egy része sorolható a sz űkebb értelemben
vett barnaövezethez. E területegységeken belül, a mai állapotuk alapján — a
megújulást és a lepusztulást figyelembe véve — többféle altípust lehet elkülöníteni:
befejezett funkcióváltáson átesett, rendeződött helyzetű területek; az eredeti
tevékenységet folytató, stabil funkciójú területek; az eredeti tevékenységgel fel-
hagyott, ideiglenes hasznosítású területek; a korábbi hasznosítás intenzitásának
csökkenése miatt „alulhasznosított" ipari, közlekedési stb. területek; elhagyott
ipari, raktározási stb. területek. Ezen altípusok közül a sz űkebb értelemben vett
rozsdaterületek közé az ideiglenes hasznosítású, az elhagyott és a csökkent in-
tenzitású tevékenységet folytató ipari-közlekedési stb. területek sorolhatók.
2) A barnaterületekkel együtt kezelend ő területek sorába került néhány alacsony
laksűrűségű, leromlott állagú lakóterület.
Kukely György - Barta Györgyi - Beluszky Pál - Győri Róbert: Barnamezős területek
rehabilitációja Budapesten. – Tér és Társadalom, 20. 2006. 1. 57–71. p.
TÉT XX. évf. 2006 s 1 Barnamezős területek ... 61
1. ÁBRA
A budapesti barnaövezet és egyéb extenzíven használt területek
(The Brownfield and Other Extensively Utilized Areas in Budapest)
mm A bamaővezet térségek
(kiilánl>5z6 állapotú ipari
és kőzlekedési
Zöldterület
...." 1Enrérk te rn:ytár nya
ébénye khe d:
(Pa zm ,
Hasznosítatlan, extenzív
L . agrárterület
"?
NeX‘5'. Zárvány lakóterület
Pestún s7'
kosszentrnihá*
Forrás: Beluszky—Győri 2004.
3) Hasznosítatlan vagy igen extenzíven hasznosított területek, ill. mez őgazdasági
m űvelés alatt álló területek kiterjedése nagy a főváros közigazgatási határán be-
lül. A velük való „gazdálkodás" sok szempontból megoldatlan (p1. a tulajdonvi-
szonyok, a belterületbe való vétel körüli problémák, természetvédelmi kérdések,
a mezőgazdasági területek védelmének speciális kérdései stb.).
4) Az ipari-közlekedési terekhez kapcsolódó nagyobb kiterjedés ű zöldterületek
helyzete-sorsa többnyire független a barnaövezetet érint ő kérdésektől, néhány
esetben viszont összefügghet vele (pl. a Hajógyári-sziget részben zöldterület,
részben a volt hajógyár ideiglenes jelleggel hasznosított területe). Hasonló a
helyzete néhány nagy helyigény ű intézménynek (p1. a Ferihegyi repül őtér).
Mindezek alapján megállapítható:
— Budapest — eredeti funkcióját tekintve — ipari-közlekedési területeinek kiterje-
dése tekintélyes, kb. 68 km 2, a főváros közigazgatási területének 13%-a. Ha
azonban a főváros közigazgatási területéhez tartozó mez őgazdasági és zöld-
területekt ől eltekintünk — a Budai-hegység erd őterületei! —, az ipari-közleke-
dési térségek aránya a beépített terület közel 30%-ára növekszik.
— A barnamez ős térség határozott övezeti rendet mutat, ezen belül területének
zöme nagy, összefügg ő területi egységeket alkot. Az ipari-közlekedési zóna a
19. század végére kialakult zárt, intenzív pesti lakóövezet határa, az ún. Város-
Kukely György - Barta Györgyi - Beluszky Pál - Győri Róbert: Barnamezős területek
rehabilitációja Budapesten. – Tér és Társadalom, 20. 2006. 1. 57–71. p.
62 Kukely Gy.—Barta Gy.—Beluszky P.—Gy őri R. TÉT XX. évf. 2006 s 1
árok vonala (Haller utca — Orczy út — Fiumei út — Thököly út — Dózsa György
út — Dráva utca) és Kis-Budapest közigazgatási határa között formálódott ki. E
„kiflinek" csak két csúcsa nyúlik át a budai oldalra, a Hajógyári-sziget és
Külső-Óbuda területére, ill. délen Kelenföld Duna-parti városrészére. Ezen
övezettől befelé a vasútvonalak mentén nyomul el őre az ipari-közlekedési terü-
let, kifelé pedig néhány, eredetileg Kis-Budapest közigazgatási határán kívül
fekvő ipari el őváros területén (Budafok, Csepel, Újpest). Az övezet területébe
nagy helyigény ű — nem ipari-forgalmi — intézmények ékel ődnek (zöldterületek,
sportpályák stb.).
— A barna-övezet hangsúlyos városszerkezeti elem. Egyértelm űen elkülöníti
egymástól a bels ő lakóövezetet és a peremkerületek jobbára extenzívebben
hasznosított lakóterületeit. A barna-övezet s a nagy helyigény ű intézmények —
Kerepesi temető, Népliget, Városliget, a pályaudvarok stb. — masszív „aka-
dály-zónát" képeznek a bels ő és a külső kerületek között, több helyütt csak
szűk korridorok biztosítanak összeköttetést a két makroszerkezeti egység kö-
zött. A külső kerületek felzárkóztatása megköveteli az „akadálymentesítést", a
barna-zóna átjárhatóságának biztosítását.
— A belső lakóövezet, a barna-zóna, illetve a nagy helyigény ű intézmények zóná-
ja és a külső területek lakóövezeteinek gy űrűs rendszere csak a pesti oldalon
alakult ki egyértelm űen, Budán — részben a domborzati viszonyok következté-
ben — csupán néhány területfolton jelentkezik a barna-zóna.
A budapesti barnaövezet — els ősorban topográfiai elhelyezkedése alapján — három
nagy szektorra különül el:
Az északi szektor a III., IV., XIII., XV., XVI. kerület barnamez ős területeit, a fő-
város egyik legkorábbi ipari városrészét öleli fel. A f ővárosból kivezet ő közlekedési
tengelyekre (Váci út, Szentendrei út) felf űzve hosszan nyúlnak el az ipari területek
a mai közigazgatási határok felé. Forgalmi helyzete jó, ez megindította a terület
modernizálódását, funkció-váltását. Ezt els ősorban az ipari szektor csekély, illetve a
kereskedelmi-szolgáltató tevékenység magasabb részaránya igazolja. Különösen a
belső városrészekhez közel — hasonló „belvárosias" funkciókra tettek szert, els ősor-
ban lakossági szolgáltatásokat végeznek. Mindemellett, ezek a tengelyek a f őváros
közigazgatási határain túl nem folytatódnak „városkapu" jelleg ű területekben.
A keleti szektor magjai a K őbányát közrefogó vasúti fővonalak mentén alakultak
ki, s a X., XVI. és a XVIII. kerületek barna zónáit foglalja magában. Ipari — szállí-
tási — raktározási terület. Befelé is el őrenyomulnak az ipari területek egészen a zárt
beépítés ű lakóövezetig — a Ganz VIII. kerületi üzeme —; másutt viszont a nagy hely-
igényű intézmények vannak a bels ő lakóterületek és az ipari negyedek között (Ke-
repesi temet ő, Népliget, pályaudvarok). A barnaövezetbe lakótömbök ékel ődnek,
gyakorta az egyes telektömbök is vegyes hasznosításúak. Az átalakulás itt lassab-
ban megy végbe: az 1989 el őtt alakult vállalatok kezében van a vállalati telkek
döntő többsége (gyógyszergyárak, nyomdák, sörgyárak stb.). A lassabb funkcióvál-
tás főleg a kedvezőtlenebb közlekedési és városszerkezeti helyzettel függ össze (így
Kukely György - Barta Györgyi - Beluszky Pál - Győri Róbert: Barnamezős területek
rehabilitációja Budapesten. – Tér és Társadalom, 20. 2006. 1. 57–71. p.
TÉT XX. évf. 2006 s 1 Barnamez ős területek ... 63
a kiskereskedelem és egyéb lakossági szolgáltatások térhódítása is korlátozottabb).
De megjelentek már az új, vagy megújult forgalmi központok, gócok is (p1. az M2
metróvégállomás környékén). A keleti szektorban kimondottan sürget ő feladat az
alig vagy rosszul hasznosított vasúti területek rendezése.
A déli szektor a IX., XVIII., XX., XXI., a budai oldalon pedig a XI. és XXII. ke-
rület ipari-közlekedési övezeteit foglalja magában. Csepelen, a szigetcsúcson nagy-
kiterjedésű mezőgazdasági, ill. hasznosítatlan területek kapcsolódnak az ipari zó-
nákhoz. A Duna és a ráckevei Duna-ág egyértelm űen elkülöníti a szektor három f ő
egységét (Küls ő-Ferencváros, Csepel, ill. Kelenföld). Együttes „kezelésüket" egy új
Duna-híd felépülése tenné lehet ővé. Az átalakulás ebben a szektorban a leglassabb:
még jelenleg is az ipari tevékenység dominál (a vállalati telkek közel felén ipari tevé-
kenység folyik), de szintén jelent ős a szállítási — raktározási profillal rendelkez ő válla-
latok részaránya. Közlekedési helyzete kedvez őbb, mint a keleti szektoré, az újonnan
kiépített vagy felértékel ődött útvonalak mentén, környékén gyorsabb a gazdasági
átalakulás. Ám az ipari negyedeken belüli közlekedést (pl. Csepelen) megnehezíti a
volt „nagyvállalati birodalmakat" átszel ő utak, utcák hiánya. A déli szektorban ki-
terjedtebb az átmeneti területhasznosítás. Nagy gondja ennek a térségnek a környezeti
kármentesítés. Így e szektor megújulása elképzelhetetlen néhány nagy-volumen ű
kormányzati-önkormányzati akció nélkül (pl. új Duna-híd, gerincutak kiépítése, a
környezetszennyezés megszüntetése, a vasúti területek hatékonyabb használata).
Funkcióváltás a barnaövezetben
A nagyvárosok barnaövezeteiben jelent ős spontán funkcióváltás megy végbe. A
korábbi ipari üzemek, laktanyák telephelyein és a vasúti területeken új tevékeny-
ségek jelennek meg. A barnaövezetek rehabilitációja els ősorban az ipari tevékenysé-
gek megszűnését követő tulajdonosi szerkezet átalakulásával, és az ingatlanpiac
igényeinek átrendez ődésével vált hangsúlyossá 1990 után. A barnamez ők városi
pozíciója is sok esetben megváltozott. A belvároshoz közelebb lév ő és esetleg más
szempontból is kedvező adottságú ipari területeken funkcióváltás ment végbe. Az
egyre zsúfoltabbá váló belváros terjeszkedésével a korábbi ipari területeken a ma-
gasabb hozzáadott-értéket termel ő funkciók nyernek teret (pénzügyi szolgáltatás,
üzleti tanácsadás, informatika, kereskedelem, adminisztratív munkahelyek), illetve
megjelenhetnek a szabadid ős, kulturális funkciók, de akár lakófunkció kialakítására
is lehetőség adódik (pl. az ún. loft-lakások megjelenése).
A privatizáció során sok terület hasznosítása során megjelent a spekuláció, az új
tulajdonosok átmeneti használatot követ ően az ingatlan továbbadásában voltak
érdekeltek. Minél nagyobb t őkeerej ű társaság lett a végs ő hasznosító, annál jobban
érvényesült a bontás, átalakítás és új építés, s annál kevésbé volt szempont a telep-
hely eredeti arculatát meghatározó építészeti emlékek meg őrzése. A kedvező helyzetű
ipari területeken az épületek átalakítása, szanálása könnyebben és olcsóbban megold-
ható volt, mint a belvárosi üzleti negyedben. A metró- és villamos-vonalak közelében,
nagy átmen ő forgalommal rendelkező csomópontokon a korábbi tevékenység jelent ősen
Kukely György - Barta Györgyi - Beluszky Pál - Győri Róbert: Barnamezős területek
rehabilitációja Budapesten. – Tér és Társadalom, 20. 2006. 1. 57–71. p.
64 Kukely Gy.—Barta Gy.—Beluszky P.—Gy őri R. TÉT XX. évf. 2006 s 1
visszaszorult, s új funkciók jelentek meg. Az eredeti épületek legtöbbjét itt lebontot-
ták, és új irodaházat, bevásárlóközpontot (Duna Plaza, WestEnd City Center, MOM
Park stb.), tudományos és technológiai parkot (Infopark, Graphisoft Park) létesítettek
a telken. Ezek jellemz ően kedvező hatással voltak az ingatlanárak alakulására is,
hiszen jelent ős kisugárzást gyakoroltak a környékük presztízsének növekedésében, s
így pozitív hatással voltak a térség fejl ődésére is.
A kedvezőtlenebb fekvés ű barnamez őkön is lejátszódott funkcióváltás, de itt els ő-
sorban a korábbi épületek hasznosítására került sor, s az addigi termel ő tevékenységet
egyszerűen felváltotta a kereskedelmi, raktározási, logisztikai funkció.
Fontos kérdéssé vált az ipari emlékek meg őrzése és hasznosítása, egyre jelent ő-
sebb a korábbi ipari épületek kulturális célú használata is (p1. a Trafó, a MEO, a
Fonó, a budai Ganz Villamossági M űvek helyén felépített Millenáris Park, de az
Óbudai Gázgyár és a Közraktárak hasznosítására is hasonló tervek vannak).
A barnaövezeti rehabilitáció kulcskérdése: a környezet állapota
Az ipari termelés hanyatlásával a barnaövezet területén egykor m űködő üzemek
környezetszennyezése megsz űnt, vagy jelent ős mértékben csökkent. Környezeti
problémaként nem is els ősorban a területen megjelen ő új tevékenységek, funkciók
okozta terhelések jelentkeznek. Sokkal súlyosabb gondot jelentenek az örökölt
környezeti károk, ezen belül is a legnagyobb problémát környezetvédelmi, s egyben
városfejlesztési szempontból is a talaj-szennyezettség jelenti. Bár egzakt felmérés a
területek pontos kiterjedésér ől és a szennyezés mértékér ől még nem áll rendelkezés-
re, de több terület esetén feltárt és kimutatott szennyezésb ől arra lehet következtet-
ni, hogy más terület is érintett lehet e tekintetben.
A barnaövezeteket terhel ő talajszennyezettség jelent ő sen hátráltatja a területek
megújulását, funkcióváltását (Alvarez 2001; Nagy 2004; Priemus 2001). Különösen
jellemző ez a nagy felületi kiterjedés ű szennyez ődések esetén, illetve Duna parti
elhelyezkedésű területeknél. A terület rehabilitációja, funkcióváltása a beruházás
megtérülési rátáján túlmutató anyagi terheket ró a tulajdonosra, beruházóra. Nem
csak a kármentesítés anyagi vonzata tántorítja el a beruházókat, hanem a nagyon
időigényes engedélyezési- és kármentesítési folyamat is, amely a tényleges funk-
cióváltást megel őzi. A szennyezettség el őzetes feltárása csak az els ő lépcs őfok, a
további részletes vizsgálatok akár több évet is kitehetnek (1d. az Óbudai Gázgyár
esetében). A beruházók nagy hányada ezért inkább a zöldmez ős beruházások felé
fordul. Vannak olyan területek, ahol az eredeti szennyez ő már nem lelhető fel, ezért
a kármentesítés vagy központi keretb ől valósulhat meg, vagy az új tulajdonos vál-
lalja a kármentesítés költségeit és procedúráját. Jellemz ően egyedi megoldások
születnek a kárrendezésre. Közös finanszírozásra lehet jó példa a nagytétényi
Metallochemia által okozott szennyezettség felszámolásának terve, amikor útépítés
(M6) kapcsán nyílhat mód a probléma felszámolására, a terület rendezésére.
Nem kedvező környezeti szempontból az az átmeneti állapot sem, amely a barna-
övezeti területek egy részét ma jellemzi. Az átmeneti jelleg ű hasznosítás a jellemz ő,
Kukely György - Barta Györgyi - Beluszky Pál - Győri Róbert: Barnamezős területek
rehabilitációja Budapesten. – Tér és Társadalom, 20. 2006. 1. 57–71. p.
TÉT XX. évf. 2006 s 1 Barnamez ős területek ... 65
bérlemények hada lepi el a területet, a legkülönböz őbb funkciókkal. A területet
ténylegesen használóknak a környezeti károk felszámolásában, a terület rendezésé-
ben nincs érdekeltségük, így a terület környezeti szempontból is mind inkább a
gazdátlanság benyomását kelti.
Problémát jelent, hogy ma még nincs olyan jogi szabályozás, amely meghatározná a
funkcióhoz, területhasználathoz rendelhet ő keretszámokat (határértékeket), és amely
az egyes jöv őbeni funkciók elhelyezésére alapot adhatna. Nem elhanyagolható ugyan-
is az a tény, hogy a szennyezett területeken milyen új funkció jelenik meg. A kármen-
tesítés módja, nagyságrendje széles skálán mozoghat, de ehhez ismerni kell a terület
további hasznosításának irányait.
Városfejlesztés, városrendezés a barnaövezetben
A szocializmusban a városfejleszt ő-rendez ő politika nem tudta érdemlegesen be-
folyásolni az ipar területi elhelyezkedését a f ővárosban. A szocialista rendszer nem
volt érzékeny az ipari környezetszennyezés problémáira sem, ennek következtében a
városfejlesztők nem tudtak érvényt szerezni a környezetvédelemmel kapcsolatos
elveiknek. Ugyancsak nem figyeltek fel a városfejleszt ők az iparnak (a városon belül
is) több-telephelyes és ezért igen szállítás-igényes struktúrájára. A gazdaságpolitiku-
sok kudarcot vallottak az iparkitelepítési programjukkal is (az 1960-as és 70-es évek-
ben az erős nagyvállalatok eredményesen lobbiztak érdekeikért, például a kitelepítés
megakadályozásáért).
A rendszerváltozás után alapvet ő változások kezd ődtek meg, melyekkel a város-
rendezési szabályozás ma is csak nehezen tud megbirkózni. A barnaövezet helyze-
tét leginkább a privatizáció súlyosbította. Az ingatlanok tulajdonosi szerkezete
sokszor felaprózott, a telekrendezés mindmáig nem megoldott, ehhez nagy anyagi
forrásokat igényl ő magánútépítésre és közm űrendezésre lenne szükség. Mivel az
átalakítások kizárólag az összes tulajdonos engedélyével valósulhatnak meg, a terü-
letek előnytelen fizikai állapota rögzült. A területrendezés nem tudott lépést tartani
a folyamatokkal, a közgazdasági és politikai szempontok a privatizáció fontosságát
hangsúlyozták, gyakori volt az a vélemény, hogy az átalakuló iparterületek olcsó
inkubátorterületek lehetnek a kialakuló piacgazdaságban (Locsmándi 2004). A fővá-
rosi és kerületi önkormányzatok közötti ellentét is sok problémát okozott. A F ővárosi
Önkormányzat kijelölte azokat a területeket, amelyeket a város továbbra is ténylege-
sen ipartelepek számára kíván fenntartani. Ez kiváltotta a kerületek ellenállását,
ugyanis egyikük sem akart saját területére ipart befogadni (not in my backyard-
politika). Így az a helyzet állt el ő, hogy a város keretszabályzata tartalmaz ipari öveze-
tekre vonatkozó határértékeket, ám iparterületek nincsenek ténylegesen kijelölve.
Habár a budapesti gazdaság továbbra is Magyarország gazdasági motorja, a poli-
tikai vezetés azonban — különböz ő okokból — nem vállalta fel a budapesti fejleszté-
seket el őtérbe helyez ő országépít ő gazdaságpolitikát. Így, a fővárosban és térségé-
ben átgondolatlan, koordinálatlan fejlesztések zajlottak az elmúlt másfél évtizedben,
amely sok veszteséggel, és elszalasztott lehet őséggel volt jellemezhet ő . Budapest, a
Kukely György - Barta Györgyi - Beluszky Pál - Győri Róbert: Barnamezős területek
rehabilitációja Budapesten. – Tér és Társadalom, 20. 2006. 1. 57–71. p.
66 Kukely Gy.—Barta Gy.—Beluszky P.—Gy őri R. TÉT XX. évf. 2006 s 1
budapesti agglomeráció valóságos, központi szerepe azonban egyre kevésbé
kérdőjelezhet ő meg, ez a térség egyre inkább felértékel ődik a politikában is. Ez az
értékváltás pozitív kihatással lesz a barnaövezet megújulására is.
— A jövő ben a barnaövezet térszerkezeti változásaiban várhatóan folytatódni fog
a „darabolós szétvásárlás" els ősorban azokban a térségekben, ahol e folyama-
tok már megindultak.
— Számítani lehet a nagyobb lépték ű ingatlanfejlesztésekre (a Bosnyák tér,
MOM, a budai Ganz, a Sportkórház máris jó példák erre). Ennek lehet őségét a
köz- és a magánszféra együttm űködése, valamint a városi közigazgatás szerep-
lőinek remélhető összefogása hozza majd magával.
— A korábbi gazdasági folyamatokat, f őként a tercierizálódást, a kés őbbiekben bi-
zonyos ipari tevékenységek továbbra is kiegészíthetik (ezt a folyamatot er ősíti az
életképes, nagy hozzáadott értéket teremt ő iparok jelenléte — pl. gyógyszeripar,
elektronika; a speciális és nagyméret ű munkaerőpiac működése; a klaszterizá-
lódás, hálózatosodás el őnyei; a transznacionális — globális gazdaságszervez ődés
érdekérvényesítése, s egyéb pozitív externális hatások). A budapesti metropolisz
kialakulását segít ő folyamatok terei egyaránt lehetnek a városon belüli barname-
zők, illetve az agglomerációs gyűrű települései.
— Minden valószín ű ség szerint lesznek a barnaövezetben hosszabb id ő alatt, ne-
hezebben kezelhet ő telephely-csoportok, ahol el őször a zavaros tulajdon-
viszonyokat kell rendezni (pl. Csepel M ű vek, Ganz-MÁVAG területe stb.),
másrészt átfogó környezeti kármentesítést kell végrehajtani. A korábbi ipar-
terület, ill. a jelenlegi barnamez ők egy része új hasznosításra vár.
— E térség lesz a kívánatos zöldterületi b ővülés és más — még el nem döntött —
funkciók helye. E funkciók közül ki kell emelni a közlekedésfejlesztés jelent ő-
ségét, amely alapvető és meghatározó eszköze az integrált térszerkezet kialakí-
tásának. Az urbanizációs folyamatok térszerkezeti és térhasználati változásai
Budapesten egyel ő re nem kerültek szinkronba a közlekedési technológia, els ő-
sorban a motorizáció fejl ődésével. Hálózati hiányosságok (a sugaras-gy űrűs
hálózati rendszer haránt irányú elemeinek fejletlensége) és az ebb ől eredő zsú-
foltság jellemzi a főváros megközelíthet őségét és bels ő forgalmát (a városrészek
között jórészt csak a belvároson keresztül vezetnek utak; miközben a küls ő
városrészek között hiányzó közlekedési kapcsolatok hozzájárulnak e térségek
leértékel ő déséhez; a harántirányú kapcsolatok hiánya, valamint a vasúthálózat
térséget felszabdaló hatása és nehéz átjárhatósága pedig lassítja, akadályozza a
mai barnaövezet megújulását). A jövend őbeli fejlesztések a térszerkezet átala-
kításában nagy szerepet kapnak (2. ábra).
— A szuburbanizáció megköveteli a város és környékének közlekedési együttm ű-
ködését, eszközváltó zónák, intermodális csomópontok kialakítását. A vízi-légi-
közúti-vasúti kapcsolódások teljes rendszere, illetve ennek intermodális kapcso-
latai Budapesten jórészt az átmeneti, illetve a barnaövezet területére esnek.
Ennek érdekében magas színvonalú kötöttpályás kapcsolatokat kell kiépíteni az
Kukely György - Barta Györgyi - Beluszky Pál - Győri Róbert: Barnamezős területek
rehabilitációja Budapesten. – Tér és Társadalom, 20. 2006. 1. 57–71. p.
TÉT XX. évf. 2006 s 1 Barnamezős területek ... 67
agglomerációs gyűrűt is elérve; gyorsvasúti kapcsolatokat a városközpont irányá-
ban; haránt irányú villamosvasúti kapcsolatokat a város más térségei felé; valamint
a térséget minden irányban feltáró autóbuszkapcsolatokat kell bevezetni. A s űrű
vasúthálózatot integrálni kell a város és városkörnyéki közlekedési rendszerbe.
2. ÁBRA
Jelentős közlekedési vonalak fejlesztése a barnaövezetben
(Development of Significant Transportation Lines in the Brown Zone)
tr Gr-1151K-n Id szektor új hidakkal Budapest
Mocsáros dűlő jelenlegi határa
lakóterületl fejlesztés Bé
d partok kerületeinek határa
st
Rekonstruálandó
IV. RákOspalo ipari terület
id közút -
Pesthidegkút nem híd Zöldtenilet fejlesztés
XV. 4ú Budapest kerületet
X ""őbánYa ás Váf081887.01
Duna menti villamos Budán PestújheN
MO keleti szektor
XI . ,Rákosszentmihály hődöffi átkötéssel
Rakpartoktejlesztése Cinkofa ^,
• Virosrely21111ácIós
VI. táréletek XVI. MátyásfOl
Sashalom
XII. I.
•• VIII.' Rákosliget
• Külső kerületi körút
R Nyugati Kapu XVII. ° Rákoscsaba
• Rákoskeresztúr
\\4 •
4 XI.
nnyvíztisztító Rákoshegy
Albertfalva
- Albertfalvi
XVIII.
•
XX. Peatszentimre Perlheg Intermodálls
XXII. Budafok FerencvárosIS ,1a3Pont
.(
leli fejlesztés'
Budatétény SOfOkSát
Fejlesztendő lakóterület
• A rehabilitáció akcióterületei
Nagytétény XXIII.
Alközpontok,
BILK fejlődési pólusok
• Logisztikai központok
Jelentós kbzlekedési
vonalak fejlesztése
Forrás: Koszorú 2004.
A Budapest Városfejlesztési Koncepció (BVK) gerincét a 15 évre szóló stratégiai
célok alkotják. A Fővárosi Önkormányzat a BVK elkészítésének megbízását 1997-ben
adta ki, végülis 2003-ban fogadták el széleskör ű politikai és szakmai egyetértéssel.
1998 és 2003 között több változat készült el, amelyek hangsúlybeli eltolódásokat is
eredményeztek, s jól mutatják a komplex gondolkodásmódot követni szándékozó
szakmai csoport és a politikai és pénzügyi szorításban m űködő városvezetés közötti
kompromisszumkeresés különböz ő fázisait (Tosics 2004). A BVK első, 1998-as
változata a barnaövezet problémáját a belvárosi rehabilitációt követ ő, ám a lakóte-
lepek felújítását megel őző prioritásként határozza meg.
A javasolt jövőkép három programelemen nyugszik:
— funkcióváltás, hiányzó bels ő területi és el ővárosi funkciók fogadása,
— szerkezetátalakítás és struktúraadás, a térségi és övezeti prioritások kijelölésé-
vel és fejlesztési szabályozásával,
hálózatépítés, a terület feltárása, a bels ő városi térségek tehermentesítése.
Kukely György - Barta Györgyi - Beluszky Pál - Győri Róbert: Barnamezős területek
rehabilitációja Budapesten. – Tér és Társadalom, 20. 2006. 1. 57–71. p.
68 Kukely Gy.—Barta Gy.—Beluszky P.—Gy őri R. TÉT XX. évf. 2006 s 1
A megújuláshoz szükséges intézmény- és eszközrendszerre is javaslatot tesz a
BVK, eszerint szükséges, hogy a F ővárosi Önkormányzat szabályozási ereje növe-
kedjen, területileg differenciált ipar űzési adót vezessenek be, az önkormányzatok a
koncepcióhoz igazított aktív telekpolitikát folytassanak, valamint hogy a fejleszté-
sek koordinálására nonprofit fejleszt ő vállalatokat hozzanak létre (BVK 1998). A
BVK első változata alkalmas lett volna arra, hogy erre alapozva politikai döntés
szülessen, így gyorsan és jobb eséllyel kezd ődhetett volna el a megvalósítás. A
politika azonban nem ismerte fel a gyors döntés el őnyeit, a szakértők pedig egyes
problémák mélyebb elemzését látták szükségesnek, így egy 2003 tavaszáig húzódó
egyeztetési folyamat indult meg. Ezek alapján a f őváros elvetette a barnaövezeti
rehabilitáció egyedüli vezérprojektként való meghatározását, nem tartotta megvalósít-
hatónak az aktív telekpolitikát (a telekfelvásárlásokra nincs elég pénzügyi forrás), a
nonprofit fejlesztő vállalatok létrehozását és az aktív gazdaságpolitikát. Az átmeneti
zóna megújítása csak egy lett a stratégiai célok között, és megfogalmazták az alapvet ő
dilemmát is: a területi tartalékok feltárása mindenképpen el őnyökkel járna Budapest
számára, ám a megvalósítás meghaladja a f őváros hatáskörét és anyagi lehet őségeit.
A 2003-ban elfogadott BVK középpontjába a stratégiai jelent őségű fejlesztésnek
tekintett Körvasúti körút megvalósítása került, mely a térszerkezet arányos fejl ődé-
sét, a bels ő és külső városrészek összekapcsolását, a barnaövezet gazdasági megúju-
lását fogja remélhet ően biztosítani. A Körvasúti körút keleti szektora a területfej-
lesztés megkülönböztetett célterülete, a körút által feltárt területen magas presztízs ű
kertváros létrehozását irányozták
A koncepcióban megjelent reurbanizációs jelleg ű mintaprojektekben (Észak-
Buda, Csepel és Dél-Budapest) a korábban ipari-szolgáltató területhasználatot új,
városi funkciók váltanák fel. Ezeket beillesztették Budapest Középtávú Városfejlesz-
tési („Podmaniczky") Programjába. A Podmaniczky Program a F ővárosi Önkormány-
zat 2013-ig szóló programja, amely 9 év alatt megvalósuló 130 fejlesztési projektet
tartalmaz — a Fő városi Önkormányzat, a közszféra és a magángazdaság közös beruhá-
zásaival. A gazdasági versenyképességet er ősítő programokhoz az Európai Unió
támogatást nyújt a Strukturális Alapokból, és — els ősorban a közlekedés fejlesztéséhez
— a Kohéziós Alapból. Ezzel megnyílik a lehetőség arra, hogy Budapest és régiója
kedvezőbb pozíciót foglaljon el a nagyvárosi régiók európai hálózatában.
Az ún. Budapesti Magprogram tartalmazza a Podmaniczky Program sz űkített vál-
tozatát, amelynek megvalósítása — a már jelenleg is reális pénzügyi források keretei
között — prioritást élvez. Középpontjában a közösségi közlekedés és a tudásvárosi
funkciók meger ősítése, a környezetbarát gondolkodás és a fenntartható városfej-
lesztés áll. A barnaövezet rehabilitációja a Podmaniczky Program több projektjéhez
kapcsolódik.
— A 7 kiemelt fejlesztési térség egyike a bels ő-átmeneti zóna (Keleti kapu),
amely a Középs ő-Józsefváros leromlott lakóterületeit, a K őbányai út belső
szakaszának barnaövezetét, a már kiépített, de min őségében elmarasztalható
zöldfelületeket (a Népligetet és az Orczy-kertet) foglalja magában. A program-
Kukely György - Barta Györgyi - Beluszky Pál - Győri Róbert: Barnamezős területek
rehabilitációja Budapesten. – Tér és Társadalom, 20. 2006. 1. 57–71. p.
TÉT XX. évf. 2006 s 1 Barnamez ős területek ... 69
térség komplex fejlesztésében megjelennek a lakóterületi, kulturális-rekreációs
célok, valamint a kereskedelmi-ipari szempontok.
— A tematikus programok közül kiemelhet ő a lakó- és közterületi rehabilitáció
felgyorsítása a barnaövezetben, ahol cél a társadalmi szegregáció enyhítése,
valamint a szociális városrehabilitációs program elindítása a kooperációra kész
kerületekkel.
— A zöldfelület fejlesztés egyik kiemelt térsége a barnaövezet. A város-
rehabilitáció része a nagyméret ű parkok kialakítása (p1. a Csepel-sziget csú-
csán), a térség folyó és patak partjainak kultúrált kiépítése.
— Az átmeneti zóna problémája és egyben lehet ő sége is a volt ipari, a kiürült
vasúti (MÁV) és honvédelmi területek újra hasznosítása más célokra. A F ő-
városi Önkormányzat koordinálásával kell megindítani a barnaövezeti rehabili-
tációban érdekelt szerepl ő k közötti kommunikációt.
A Budapesti Magprogramban is megjelennek a barnaövezeti rehabilitáció projekt-
jei. A legelső feladat a barnamez ő s térségek kármentesítése — a beruházók számára
potenciálisan legvonzóbb térségekben (az Óbudai Gázgyár területén, a Rákos-
rendező , a Ganz, a Józsefvárosi és Ferencvárosi pályaudvar térségeiben). Egyes
esetekben a terület hasznosításának, funkciób ővítésének el őkészítő feladatait is el
kell végezni, ki kell dolgozni a revitalizációs projekteket. Azokon a területeken,
ahol a fő városi tulajdon korlátozott, a PPP konstrukciók megvalósítása indokolt. Az
ilyen fejlesztésekben a F ő városi Önkormányzat aktív koordináló szerepet tölt be,
kidolgozza a fejlesztés koncepcióját és szabályozási hátterét.
Befejezés
A magyarországi barnamez ő s területek 40%-a Budapesten található (VÁTI 2003),
nem véletlen, hogy a barnamez ő s rehabilitáció kérdése markánsan jelentkezik a
fő városban. A barna zónák igen nagy értéket jelentenek a település számára,
amennyiben megtörténik rehabilitációjuk, újrahasznosításuk. Az elmúlt tizenöt
évben a budapesti barnaövezet egy része jelent ő s átalakuláson, funkcióváltáson
ment át, el ő segítve kisebb-nagyobb városrészek modernizálódását, korszer ű átalaku-
lását. Ugyanakkor hatalmas területek alulhasznosítottak, elhagyottak, vagy csak ideig-
lenes használat jellemz ő rájuk, s komoly környezeti gondokkal küzdenek. A sikeres
barnamez ő s megújítási stratégiáknak és politikáknak a környezeti perspektívákat is
magukba foglaló városfejlesztési tervezésbe kell illeszkedniük, annak érdekében,
hogy e térségek számára megtalálják az újrahasznosítás legkedvez őbb módjait. A
barnamező s rehabilitáció jelent ő s teret kapott a Budapesti Városfejlesztési Koncep-
cióban és Programban is. A rehabilitáció hozadékaként a városszerkezeti problémák is
csökkenthetők, a barnamez ő s területeken fenntartható és gazdaságos terület-
felhasználás jön létre, s megtörténik az épületvagyon és a meglév ő infrastruktúra
újrahasznosítása. A környezeti kármentesítés révén létrejöv ő tisztább és jobb fizikai
környezet egyaránt hozzájárul a növekv ő ingatlanértékhez, s a befektet ők vonzásához.
Kukely György - Barta Györgyi - Beluszky Pál - Győri Róbert: Barnamezős területek
rehabilitációja Budapesten. – Tér és Társadalom, 20. 2006. 1. 57–71. p.
70 Kukely Gy.—Barta Gy.—Beluszky P.—Gy őri R. TÉT XX. évf. 2006 s 1
Irodalom
Alker, S.—Joy, V.—Roberts, P.—Smith, N. (2000) The Definition of Brownfield. — Journal of
Environmental Planning and Management. 1.49-69. o.
Alvarez K. (2001) A barnamez ők és rozsdaövezetek gazdasági újjáélesztési programja az Egyesült
Államokban. — Éri V. (szerk.) Terjeszkedés vagy ésszer ű városfejlődés? Környezettudományi Köz-
pont, Budapest. 75-79. o.
Barta Gy. (témavezet ő) (2002) Gazdasági átalakulás Budapest barnaövezetében. MTA RKK KÉTI,
Budapest.
Barta Gy. (témavezet ő) (2004a) Rehabilitációs megoldások az európai nagyvárosok barnaövezetében.
MTA RKK KÉTI, Budapest.
Barta Gy. (szerk.) (2004b) A budapesti barnaövezet megújulási esélyei. MTA Társadalomkutató Köz-
pont, M űhelytanulmányok, Budapest.
Beluszky P.—Gy őri R. (2004) A budapesti barnaövezet határai. — Barta Gy. (szerk.) A budapesti barna-
övezet megújulási esélyei. Magyarország az ezredfordulón, MTA Társadalomkutató Központ, Buda-
pest. 71-76. o.
BVK (1998) Budapest Városfejlesztési Koncepciója. Egyeztetési anyag. Budapest.
BVK (2002) Budapest Városfejlesztési Koncepciója. Budapest.
Ferber, U.—Grimski, D (2002) Brownfields and Redevelopment of Urban Areas. CLARINET Group.
Austrian Federal Environment Agency.
Jackson, J.—Garb, Y. (2002) Facilitating brownfield redevelopment in Central Europe: overview and
proposals. Institute for Transport and Development Policy, Prague.
Kiss É. (1999) Térszerkezeti és funkcionális változások Budapest ipari területein 1989 után. — Tér és
Társadalom. 4.119-133. o.
Koszorú L. (2004) Térszerkezet és barnaövezet. — Barta Gy. (szerk.) A budapesti barnaövezet megújulási
esélyei. Magyarország az ezredfordulón, MTA Társadalomkutató Központ, Budapest. 303-327. o.
Locsmándi G. (2004) A városrendezési szabályozás korlátozott szerepe az átalakuló budapesti iparterüle-
teken. — Barta Gy. (szerk.) A budapesti barnaövezet megújulási esélyei. Magyarország az ezredfordu-
lón, MTA Társadalomkutató Központ, Budapest. 257-274. o.
Nagy K. (2004) Környezetállapot jellemz ői a budapesti barnaövezetben.— Barta Gy. (szerk.) A budapesti
barnaövezet megújulási esélyei. Magyarország az ezredfordulón, MTA Társadalomkutató Központ, Buda-
pest. 89-108. o.
Podmaniczky Program (2005) Budapest Középtávú Városfejlesztési Programja 2005-2013. Budapest
Főváros Önkormányzata, Budapest.
Priemus H. (2001) Barnamez ő s területek felújítása és várospolitika Nyugat-Európában — Hollandia
példája. — Éri V. (szerk.) Terjeszkedés vagy ésszer ű városfejlődés? Környezettudományi Központ,
Budapest. 80-84. o.
Tosics I. (2004) Elképzelés az átmeneti zóna és a barnaövezet jöv őjére a Budapest Városfejlesztési
Koncepciójában és a kidolgozás alatt álló Középtávú Városfejlesztési Programjában.— Barta Gy.
(szerk.) A budapesti barnaövezet megújulási esélyei. Magyarország az ezredfordulón, MTA Társada-
lomkutató Központ, Budapest. 327-343. o.
VÁTI (2003) Az EU Strukturális Alapok keretében barnamez ős rehabilitációra kiírandó pályázatok
szakmai megalapozása. VÁTI Kht. Településtervezési és Tájtervezési Iroda, Budapest.
REHABILITATION OF BROWNFIELDS IN BUDAPEST
GYÖRGY KUKELY — GYÖRGYI BARTA —
PÁL BELUSZKY — RÓBERT GYŐRI
The brownfield belt of the Hungarian capital comprises an area of 68 square kilometres
where once large industrial production sites were located. Some patches of this zone already
show signs of rehabilitation, but generally speaking, any effort of the Budapest brownfield
rehabilitation faces formidable challenges. The level of environmental pollution, including
soil pollution, is high, housing estates are in bad condition, and the Hungarian state railway
system still owns many unused, obsolete, empty and ruined buildings and other real estate
Kukely György - Barta Györgyi - Beluszky Pál - Győri Róbert: Barnamezős területek
rehabilitációja Budapesten. – Tér és Társadalom, 20. 2006. 1. 57–71. p.
TÉT XX. évf. 2006 s 1 Barnamezős területek ... 71
within this brownfield area. Spontaneous functional changes are good signs, but they are not
part of a planned process and represent often only interim solutions. In addition, they utilise
only small parts of the brownfield area. However, this area could be promising for
metropolitan development and become an important economic factor in the future. City
planners and researchers agree that the time has come to find practicable solutions to change
the colour of the brownfields.