Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 23-41. p.

Tér és Társadalom                                                     XIX. évf. 2005       s 3-4: 23-41


       A MAGYARORSZÁGI VÁROSOK VERSENY-
       KÉPESSÉGÉNEK LAKOSSÁGI MEGÍTÉLÉSE
               (The Citizen'S opinion on the Competitiveness
                            of Hungarian Cities)

                                      KOLTAI ZOLTÁN'
Kulcsszavak:
 versenyképesség lakóhelyi vonzer ők lakóhelyváltás vonzásközpontok

 2004. év elején vette kezdetét az a reprezentatív kérd ő íves kutatás, mely arra a kérdésre keresett választ,
 hogy milyen szempontokat részesít el őnyben a magyar lakosság és vállalati szféra lakó- illetve telephelyének
 megválasztásakor, melyik településeket és miért tartják versenyképesnek a magánszemélyek, illetve vállalat-
 vezet ők, melyek azok a központi települések, melyeket valódi vonzásközpontoknak tartanak Magyarorszá-
 gon. Véleményünk szerint hiánypótló elemzés célja egy olyan értékelés biztosítása, mely a helyi döntéshozók
 számára hasznos információt jelenthet saját településük és térségük versenyképességének fokozásához.


                                       A kutatás célkit űzései

    A települések versenyképességének statisztikai adatokon alapuló elemzéseit jól
 kiegészítik a mögöttes, társadalmi-gazdasági folyamatokat is bemutató kérd őíves
 vizsgálatok. A városok versenyképességét befolyásoló min őségi aspektusok (a
 lakosság és a vállalkozói szféra közérzete, várospolitikai elképzeléseik) leginkább
 interjúk, kérd őívek alapján válnak megismerhet ővé. Erre b őven találunk példát a
 nemzetközi vizsgálatokban, hiszen többek között ilyenek, az International Institute
 for Management Development (IMD), a World Economic Forum vagy éppen a
 Világbank versenyképességi felmérései.
    A kutatás indokoltságát a statisztikai felvételek korlátozottsága és gyakori ellent-
 mondásossága is alátámasztja. Ellenben az érintett válaszadók szubjektív vélemé-
 nye olyan naprakész információval szolgál, mely éppen aktualitása miatt nélkülöz-
 hetetlen az eredményes területfejlesztési döntések meghozatalához. Azt is mond-
 hatnánk, hogy míg a statisztikai adatok inkább a múltbeli történések megértéséhez
 nyújtanak segítséget (nevezhetjük ezeket ex post mutatóknak), addig a kérd őíves
  vizsgálatok sokkal inkább a jelent és a jöv őt teszik megismerhetővé (másként
 ex ante jellegűek).
    „A településorientált versenyképesség-kutatásnak,... a következ ő években el kell
  szakadni a jól bevált receptekt ő l, a hagyományos makromutatóktól, és ezek lokális
  transzformációitól." (Grosz—Rechnitzer 2005, 180).
    Ezzel együtt a vizsgálat mindvégig törekedett a kvantitatív és kvalitatív módsze-
  rek ötvözésére, a témakörben született, alapvet ően statisztikai adatokon nyugvó
  kutatásokkal történ ő összehasonlíthatóság biztosítására.
     Koltai Zoltán : A magyarországi városok versenyképességének lakossági megítélése
                        Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 23-41. p.

24       Koltai Zoltán                                       TÉT XIX. évf. 2005    s 3-4

 2004. év elején vette kezdetét az a kérd őíves kutatás, mely az alábbi kérdésekre
keresett választ:
  - Milyen szempontokat részesít el őnyben a magyar lakosság és a vállalati
       szféra lakó- ill. telephelyének megválasztásakor?
     -   Melyik magyarországi településeket és miért tartják versenyképesnek a
         magánszemélyek, vállalatvezet ők?
     -   Melyek azok a központi települések, melyeket valódi vonzásközpontoknak
         tartanak?
  E hiánypótló elemzés célja egy olyan értékelés biztosítása, amely a helyi döntés-
hozók számára hasznos információkat jelenthet saját településük és térségük ver-
senyképességének fokozásához. A helyzetfelmérés eredményei stabil alapokat biz-
tosíthatnak egy eredményes gyakorlati beavatkozás számára, hiszen egyértelm ű,
hogy különböző adottságú térségek nem fejleszthet ők azonos gazdaságfejlesztési
cselekvéstervvel. Ehhez minden térségnek, városnak fel kell tárnia azokat a kulcs-
tényezőket, melyek a hosszú távú gazdasági, társadalmi és környezeti fejl ődés jö-
vőbeni erőforrásait jelenthetik, ahogy meg kell ismernie és meg kell értenie jelenbeli
hiányosságait is. A kapott eredmények alkalmasak a városok min őségi osztályozá-
sára, alapot biztosítva ezáltal az új, piacorientált területpolitikák kidolgozásához.
(Azt is mondhatnánk, hogy a statisztikai adatok alapján egyfajta potenciálelemzésre
nyílik lehetőségünk, amit a kérdőíves megkeresés ún. benyomás-értékeivel vethe-
tünk össze (Ashworth—Voogd 1997).
   „Mindegyik térségben ki kell dolgozni egy versenystratégiát: jöv őképet, koncep-
ciót és programokat kell felvázolni és széles körben tudatosítani, ezáltal orientálva
az ott él őket, ...lakosokat, vállalkozásokat. Csak széles körben elfogadott jöv őkép-
ből kiinduló, összehangolt stratégia aktív megvalósításával lehet sikeres egy-egy
régió..." (Lengyel 2003, 170).
   A versenyképesség értelmezése a kutatás során nem korlátozódott a fogalom kizá-
rólag gazdasági megközelítésére, hanem annál tágabban, komplex módon értelmez-
ve a szerző egyaránt érti alatta a társadalmi és környezeti szempontokat, általában
véve az életmin őséget.
   A reprezentatív kérd őíves megkeresés (a reprezentativitást biztosító öt szempont a
lakossági felmérés esetében: a magyarországi népesség régiók, és ezen belül telepü-
lésméret szerinti megoszlása, a lakosság nemek, korcsoportok és végül iskolai vég-
zettség szerinti tagozódása, míg a vállalati lekérdezés esetében ugyanezt a magyar
 vállalkozások régiók és vállalati méret szerinti megoszlása volt hivatott biztosítani)
eredményeként 1300 magánszemély, és ezen felül további 1600 vállalkozó, vállalat-
 vezető adott választ kérdéseinkre. A vizsgálat Magyarország teljes területét lefedte. A
 személyes lekérdezéseknek köszönhet ően, a kitöltött kérd őívek szinte kivétel nélkül
 alkalmasak voltak az értékelésre. A többlépcs ős kutatás során vizsgálatunkat egyre
 inkább a potenciálisan versenyképes települések körére sz űkítettük le. Ez annyit
jelent, hogy a vizsgálat els ő fázisában még nem kapott hangsúlyos szerepet, hogy a
 potenciálisan versenyképes nagyvárosok lakossága és vállalatvezet ői nagy számban
       Koltai Zoltán : A magyarországi városok versenyképességének lakossági megítélése
                          Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 23-41. p.

TÉT XIX. évf. 2005    s 3-4                     A magyarországi városok ...            25

jelenjenek meg a válaszadók között. A kezdeti eredmények tükrében, a kutatás
későbbi fázisai során megfelel ő számú újabb lekérdezéssel vált teljessé a vizsgálat.
   Jelen tanulmányban a magánszemélyek válaszai alapján került értékelésre a ma-
gyar települések versenyképessége.
   Más szerzők témakörhöz kapcsolódó kutatási eredményei, az európai és magyar-
 országi területfejlesztési stratégiák, valamint a városok európai térfejl ődésben betöl-
 tött gazdasági és geopolitikai szerepe ismeretében hipotéziseink az alábbiakban
 foglalhatók össze:
    - Mivel Magyarországon a versenyképesség és a városok településhierarchiá-
        ban elfoglalt pozíciója között igen szoros kapcsolat mutatható ki, mind a la-
        kossági, mind a vállalati válaszok alapján a nagyvárosok számítanak a legin-
        kább versenyképeseknek napjainkban. A hierarchia alacsonyabb szintjein el-
        helyezked ő városokat kedvez ő regionális elhelyezkedésük, bizonyos speciá-
        lis adottságaik szintén a versenyképes települések kategóriájába emelhetik.
   -   A földrajzi elhelyezkedés, regionális megközelíthet őség felértékel ődése mi-
       att, a nagyvárosok csoportján belül els ősorban az északnyugati országrész, a
       budapesti agglomeráció, a Balaton környéki és az autópályák környezetében
       elhelyezked ő települések számítanak kiemelked ően vonzó vállalati telephe-
       lyeknek. A versenyképesség er ős hierarchikus meghatározottsága okán kije-
       lenthető , hogy közép- és nagyvárosaink vonzáskörzete részben ellensúlyoz-
       hatja kedvez őtlen földrajzi fekvésüket.
   -   A lakossági és vállalati szféra eltér ő versenyképességi szempontokat fogal-
       maz meg, így a két kutatás eredményei a hasonlóságok mellett jelent ős diffe-
       renciákat is kimutatnak. Budapest gazdasági értelemben külön csoportot al-
       kot a magyarországi városhálózaton belül, ellenben a magánszemélyekre vo-
       natkozó felmérés tükrében, mint lakóhely, már nem emelkedik ki ennyire
       domináns módon.
   -   A lakóhelyi versenyképesség megítélésében kiemelten fontos vonzer őnek
       számít a település intézményrendszere, közlekedési infrastruktúrája, a foglal-
       koztatási körülmények, valamint társadalmi tradícióik.
   -    A reprezentativitást biztosító szempontok mentén (korcsoportok, iskolai végzett-
        ség, lakóhely mérete, illetve vállalati méret, a m űködés földrajzi helye) szignifi-
        káns kapcsolatok értelmezhet ők a versenyképességi tényez ők vonatkozásában.

        A magyarországi városok versenyképességének megítélése
                 napjainkban — ahogy a lakosság látja

   „..az a sikeres régió, melyet lakói többsége sikeresnek érez — s ezt az érzést sokfé-
 le, s nemcsak gazdasági tényez ő összjátéka eredményezheti" (Enyedi 1998, 409).
   A kérdőív első kérdése arra irányult, hogy az általunk összegy űjtött tizenkét szem-
 pont közül melyek a leglényegesebbek egy lakóhely vonzerejének megítélésében.
 Koltai Zoltán : A magyarországi városok versenyképességének lakossági megítélése
                    Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 23-41. p.

26       Koltai Zoltán                                               TÉT XIX. évf. 2005    s 3-4

(A vizsgálat egyik sz űk keresztmetszete természetesen éppen a területek min ősíté-
sére alkalmas szempontok kiválasztása, másrészt azok megfelel ő súlyozása.)
  Arra kértük a válaszadókat, hogy a felsorolt tényez őket (lásd alább, 1-12) fontos-
ságuk szerint egy ötfokozatú skálán értékeljék (1. ábra):
    1) egészségügyi szolgáltatások (p1.: orvosok, kórházi ágyak, gyógyszertárak
         száma),
    2) oktatási viszonyok (pl.: alap-, közép- és fels őfokú oktatási intézmények
         száma),
    3) települési infrastruktúra (p1.: gázszolgáltatás, csatornázottság, utak állapo-
         ta, közvilágítás, helyi tömegközlekedés, parkolási rend),
    4) városi szerepkörök szélessége (pl.: közintézményekkel való ellátottság,
         kereskedelmi hálózat szélessége),
    5) lakókörnyezet állapota (pl.: zöldterület nagysága),
    6) település természeti adottságai (pl.: éghajlat, hegyvidék, folyók),
    7) település történelme, hagyományok, tradíciók,
    8) demográfiai adottságok (p1.: lakosság korösszetétele),
    9) közlekedési kapcsolatok (pl.: országos út-, vasúthálózatra csatlakozás,
         Budapest megközelíthetősége),
    10) foglalkoztatási körülmények (pl.: munkanélküliség, bérszínvonal, kvalifi-
         kált munkahelyek száma),
    11) szabadidős lehetőségek (pl.: művel ődés, kultúra, sport, éttermek száma),
    12) lakásállomány jellemz ői (pl.: lakóépületek kora, típusa, mennyisége).
                                          1. ÁBRA
                              A lakóhelyi vonzer ők értékelése
                         (Evaluation of Settlement Attractivements)

     5
                        4,33                                          4,19
         4,09                                                                4 13
                383            3,69   4, 03
     4                                        3,55                                  3,61   3,51
                                                     2,96     3,06
     3

     2

     1

     0                                          1
                                                <
                 -9e.
                    1    1              5,                                           g
                         2                             (_,'
                                                         k                           E
                                                                                            3
                                                       -                                    •.<




Forrás: A kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés.
      Koltai Zoltán : A magyarországi városok versenyképességének lakossági megítélése
                         Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 23-41. p.

TÉT XIX. évf. 2005 s 3-4                           A magyarországi városok ...       27

  A teljes magyarországi lakosságot reprezentáló válaszadók véleménye alapján azt
az eredményt kaptuk, hogy a sorrendben legfontosabb tényez ők közé a települési és
közlekedési infrastrukturális adottságok (3. és 9. tényez ő), valamint a foglakoztatási
körülmények (10.), egészségügyi szolgáltatások (1.) és a lakókörnyezet állapota (5.)
tartoznak, mint a mindennapi élet elválaszthatatlan háttérfeltételei. Valamivel ala-
csonyabb értékkel jellemezték a megkérdezettek az oktatási feltételeket (2.), a váro-
si szerepkörök szélességét (4.), a szabadid ő eltöltésének lehet őségeit (11.), a telepü-
lés természeti adottságait (6.) és a lakásállományt jellemz ő (12.) vonzerőt. Végül
sorrendben a két legalacsonyabb értéket a település demográfiai adottságai (8.) és a
lakóhely történelme, tradíciói (7.) kapták.
   A felsorolt tényez őkön kívül a válaszok között — mint egyéb, a lakóhely vonzere-
jét alakító tényez ő — három szempont fordult el ő többször, így az emberi (családi,
baráti) kapcsolatok, közösség megléte, a közbiztonság színvonala és végül a lakos-
 ság etnikai összetétele. Ezek a szempontok egy következ ő felmérésnél akár külön,
akár az általunk összegy űjtött tényez őkbe beépítve tovább árnyalhatják a lakóhe-
lyek megítélésének pontosságát.
   Faktoranalízis segítségével, a kapcsolat szorosságának erejét 0,5 felett meghatá-
rozva, a tényez ők négy faktorba sorolhatók:
     1) szolgáltatások faktor (egészségügy, oktatás, települési infrastruktúra,
         városi szerepkörök, közlekedési kapcsolatok)
     2) egzisztencia faktor (foglalkoztatási körülmények, szabadid ős lehetőségek,
         lakásállomány)
     3) környezet faktor (lakókörnyezet, természeti adottságok)
     4) humán faktor (történelem-tradíciók, demográfia).
  Az optimális táblázatot varimax rotációt alkalmazva, hét iteráció után kaptuk meg.
                                       1. TÁBLÁZAT
                             A lakóhelyi vonzer ő faktorai
                        (Factors of Settlement Attractivements)
                                  1            2             3          4
              VONZZ            0,732
              VONZ2            0,692
              VONZ3            0,665
              VONZ4            0,636
              VONZS                                        0,767
              VONZ6                                        0,755
              VONZ?                                                   0,796
              VONZ8                                                   0,618
              VONZ9            0,530
              VONZIO                        0,540
              VONZ 11                       0,751
              VONZ12                        0,742
            Forrás: A kérdőíves felmérés alapján saját számítás.
  Koltai Zoltán : A magyarországi városok versenyképességének lakossági megítélése
                     Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 23-41. p.

28       Koltai Zoltán                                        TÉT XIX. évf. 2005      s 3-4

  Részletes vizsgálat alá vontuk az egyes vonzer ők és korcsoportok között kimutat-
ható kapcsolatot is. Eszerint, nem meglep ő módon a fiatalok (15-29 éves korcso-
port) körében az átlagosnál magasabb értéket kapott a szabadid ő eltöltésének lehe-
tősége mutató, míg a legid ősebbeknél (60 év felettiek) az egészségügyi ellátás sze-
repelt a sorrendben el őrébb, a foglalkoztatási feltételek mutatószám pedig valamivel
hátrébb került.
  Mindössze érdekességként jegyezzük meg, hogy az összes lehetséges felbontást
figyelembe véve (nemcsak a korcsoportok, de az iskolai végzettség és a lakóhely
mérete szerinti kiscsoportokat is értve ezalatt) ebben a felbontásban szerepel a leg-
alacsonyabb érték, amit a 15-29 év közötti korosztály adott (2,74) a település törté-
nelme, tradíciói mutatószámra. Vagyis a korcsoport számára ez a szempont a leg-
kevésbé meghatározó a lakóhely értékelésénél.
  A faktorokra korcsoportok szerint elvégzett szignifikancia-vizsgálatok alapján az
alábbi megállapításokra juthatunk:
     -    a szolgáltatások faktorfontossága a fiataloktól az id ősek felé haladva er ősödik,
     -    az egzisztencia faktor ellenben a fiatalok és a középkorosztály esetében
          lényeges,
     -    a környezet faktor alapján nincs számottev ő különbség a korcsoportok
          között,
     -    a humán faktor az id őskorúak számára meghatározó.
  Szintén kíváncsiak voltunk arra, hogy létezik-e szignifikáns kapcsolat az iskolai
végzettség és a vonzer őkre adott válaszok között. Tapasztalataink szerint a fels ő-
fokú végzettségű csoportnál, az átlagosnál magasabb pontszámot kapott az oktatás,
a települési infrastruktúra, a városi szerepkörök szélessége, valamint a természeti
adottságok mutatószám, melyek az alapfokú végzettség űeknél rendre a legalacso-
nyabb értéket kapták.
  A többi mutatószám esetén nem mutatható ki lényeges különbség az iskolai vég-
zettség függvényében. Az összes lehetséges felbontást figyelembe véve a legmaga-
sabb értéket ekkor kaptuk (4,45). A fels őfokú végzettség ű csoport a települési infra-
struktúra mutatójára (3. szempont) adta ezt a maximumnak számító értéket.
  A négy faktor esetében már nem tudtunk szignifikáns kapcsolatot kimutatni az
iskolai végzettség szerinti vizsgálatban.
  Szintén találtunk kölcsönkapcsolatot a válaszadó lakóhelyének mérete, és a kapott
pontszámok között. Eszerint az 50 000 f őnél magasabb lélekszámú településen él ők
az átlagot jelent ősen meghaladó értékkel jellemezték a városi szerepkörök szélessége,
valamint a közlekedési kapcsolatok fontossága mutatókat, de szintén átlag felett érté-
kelték az egészségügyi ellátást, a foglalkoztatási körülményeket, a szabadid ős lehető-
ségeket és a lakásállomány jellemz őit. A 2000-5000 fő közötti lélekszámú települé-
sek relatíve nagyobb fontosságot tulajdonítottak a hagyományok-tradíciók mutatónak,
a zöldterület nagyságának és a település természeti adottságainak, míg a legkisebb
településeken él ők (2000 fő alatti lélekszámmal) az el őzőkön felül a demográfiai
adottságokat jelölték a többi településmérethez képest relatíve fontosabbnak.
     Koltai Zoltán : A magyarországi városok versenyképességének lakossági megítélése
                        Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 23-41. p.

TÉT XIX. évf. 2005   s 3-4                      A magyarországi városok ...         29

  A négy faktorra elvégzett, településméret szerinti szignifikancia-vizsgálat mind-
össze két faktor esetében mutatott ki értelmezhet ő kapcsolatot:
   - a szolgáltatások faktor fontossága a település lakosságszámának növeke-
        désével párhuzamosan növekszik,
   — a humán faktor ellenben a lakosságszám növekedésével veszít erejéb ől.
 Ezt követő en elvégeztük a faktorok régiók szerinti szignifikancia-vizsgálatát,
melynek eredményeként két faktor esetében vonhatunk le adekvát következtetéseket:
 -    az egzisztencia faktorra a legmagasabb értéket a Nyugat-dunántúli régióban
     adták, vagyis ebben a régióban tartják ezt a legfontosabbnak; egy középs ő
     csoportot képvisel a Dél-Alföld, Közép-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Észak-
     Alföld, Közép-Magyarország, majd jelent ősen elkülönülve Észak-Magyar-
      ország következik;
 -     a környezeti faktor esetében szintén három részre oszthatók a magyarországi
      régiók, a legmagasabb értékeket Közép-Magyarországon és Közép-Dunántúlon
      adták, egy középső csoportot alkot Dél-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl, Észak-
      Magyarország és Észak-Alföld, míg a Dél-Alföldön csak kevésbé tartják
      fontosnak ezt a faktort.
  A kérdőív második és harmadik kérdésében arra kértük a válaszadókat, hogy
mondjanak véleményt a magyarországi települések, mint lakóhelyek versenyképes-
ségéről (2. táblázat). A sorrend felállításán kívül az okokra is kíváncsiak voltunk,
ezért a korábban felsorolt 12 mutatószám használatát szintén kértük a válaszoknál.
Az említések gyakoriságán kívül így lehet ővé vált annak megismerése is, hogy
milyen vélemény alakult ki egy adott városról országosan és saját sz űkebb régióján
belül, támpontot nyújtva ezáltal a valós igényeken alapuló területfejlesztési dönté-
sek meghozatalához.
                                   2. TÁBLÁZAT
                 Magyarországi városok versenyképességi sorrendje
                  (Order of Competitiveness of Hungarian Cities)
                         Település             Említés        Súlyozott
               1. Budapest                       575            2523
               2. Pécs                           258             830
               3. Sopron                         238             766
               4. Győr                           197             644
               5. Szeged                         182             551
               6. Debrecen                       164             511
               7. Székesfehérvár                 125             414
               8. Eger                           120             396
               9. Kecskemét                       72             263
              10. Veszprém                        65             205
              11. Miskolc                         60             205
              12. Szombathely                     54             189
            Forrás: A kérdőíves felmérés alapján saját számítás.
 Koltai Zoltán : A magyarországi városok versenyképességének lakossági megítélése
                    Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 23-41. p.
30     Koltai Zoltán                                      TÉT XIX. évf. 2005        s 3-4
   Az 1000 fős minta alapján, az el őfordulás gyakorisága szerint az alábbi sorrendet
kaptuk (a táblázatban egyrészt csak a válaszok legalább 5%-át meghaladóan el őfor-
duló településeket tüntettük fel, másrészt a súlyozás az egy kérd őívben szerepl ő
városok említési sorrendjét veszi alapul, de ahogy látszik, ez a rangsort egyáltalán
nem változtatja meg). Kiugróan magas a Budapestre adott válaszok aránya, melyet
többnyire vidéki megyeszékhelyek követnek. Ahogy a 2. táblázatból is látszik, az
5%-os említési határt egy nem megyeszékhely (Sopron az el őkel ő 3. helyezett)
haladta meg, de az els ő húszban is csak öt ilyen város szerepel (Sopronon kívül
még Siófok, Kőszeg, Hévíz és Szentendre).
   Vagyis napjaink Magyarországára kijelenthet ő — összhangban a statisztikai adatok
szerinti típusképzésekkel —, hogy többnyire még csak a relatíve nagyobb városok
képesek olyan adottságokat, szolgáltatásokat kínálni, melyek vonzó lakóhellyé
teszik őket.
   Budapest a mi vizsgálatunk szerint is külön csoportot képez, amit egy öttagú máso-
dik szegmens követ, többségében vidéki nagyvárosokkal, élén Péccsel és Sopronnal.
Ettől a csoporttól részben elkülönül Székesfehérvár és Eger, míg a 9-12. helyre sorolt
városok szintén külön kategóriát képezhetnek a legnépszer űbb városokon belül.
   Ha a vizsgálatot a nagyvárosi lakosság véleményére sz űkítjük (365 fő), nem vál-
tozik lényegesen a sorrend. Ekkor is kiugróan magas a Budapestet megnevez ők szá-
ma, Sopron valamivel megel őzi Pécset, ahogy Szombathely is el őrelép a 9. helyre.
   Szintén hasznosítható eredményeket kapunk, ha korcsoportok szerint vizsgáljuk
meg a városok sorrendjét. Korosztálytól független Budapest fölénye, viszont míg Pécs
a fiatalok (15-29) és id ősek (60 felettiek) körében egyaránt második, a középkorosz-
tály válaszai alapján már megel őzi Sopron. Az id ősek ellenben a h űség városát csak a
negyedik helyre rangsorolták Budapestet, Pécset és Gy őrt követően. Ugyanígy a
60 év felettiek esetében valamivel kedvez őbb értékelést kapott Székesfehérvár, ahogy
 a középkorúak is az átlagosnál valamivel el őrébb sorolták Miskolcot és Szombathelyet.
   A régiókra lebontott rangsorok néhány érdekes változást eredményeztek (3. táblázat).
   Közép-Magyarországon a válaszadók (279 f ő) az országos sorrendhez képest el ő-
 kelőbb helyet adtak Egernek, és megjelent a listán több régióbeli kistelepülés, va-
 lamint néhány üdül őváros is (Szentendre, Cegléd, Érd, Esztergom, Visegrád, illetve
 Siófok, Gyula, Hévíz), mintegy reprezentálva a lakóhelyen kívüli leggyakoribb
 desztinációkat. Nem került viszont a központi régió listájára néhány dunántúli és
 keleti országrészben lév ő város (Szombathely, Veszprém, Miskolc, Kecskemét).
   A Dél-Dunántúlon Pécs került az élre, mint országosan legvonzóbb lakóhely
 (4. táblázat), az országos listához képest el őkel őbb helyezést kaptak a dunántúli
 városok (például Székesfehérvár), és felkerült a listára több dél-dunántúli és szom-
 szédos régióbeli település is (Kaposvár, Nagykanizsa, Szekszárd, Baja). Ezzel
 szemben az Észak- és Dél-Alföld, valamint Észak-Magyarország városai kivétel
 nélkül hátrébb szorultak.
      Koltai Zoltán : A magyarországi városok versenyképességének lakossági megítélése
                         Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 23-41. p.

TÉT XIX. évf. 2005   s 3-4                    A magyarországi városok ...          31

                                   3. TÁBLÁZAT
                Versenyképességi sorrend Közép-Magyarországon
                  (Order of Competitiveness in Central-Hungary)
                          Település           Említés     Súlyozott
               1.   Budapest                    165          753
              2.     Pécs                           50              157
              3.     Sopron                         49              172
              4.     Eger                           30              102
              5.     Debrecen                       29              100
              6.     Szeged                         22               56
              7.     Győr                           21               60
              8.     Szentendre                     16               47
              9.     Székesfehérvár                 15               49
             10.     Kecskemét                      13               40
             11.     Veszprém                       13               45
             12.     Siófok                         12               41
             13.     Cegléd                         11               48
             14.     Érd                            11               33
             15.     Miskolc                        11               38
             16.     Esztergom                      10               32
             17.     Gyula                          10               26
             18.     Hévíz                          10               26
             19.     Visegrád                       10               30
             20.     Szombathely                     9               34
            Forrás: A kérdőíves felmérés alapján saját számítás.
                                   4. TÁBLÁZAT
                  Versenyképességi sorrend a Dél-Dunántúlon
               (Order of Competitiveness in South-Transdanubium)
                          Település            Említés           Súlyozott
               1.    Pécs                         63               251
               2.    Budapest                     59               250
               3.    Sopron                       29                87
               4.    Győr                         24                73
               5.    Székesfehérvár               20                62
               6.    Kaposvár                     19                73
               7.    Szeged                       14                35
               8.    Debrecen                      9                23
               9.    Nagykanizsa                   8                21
              10.    Veszprém                      8                19
              11.    Szekszárd                     7                25
              12.    Baja                          6                19
          Forrás: A kérdőíves felmérés alapján saját számítás.
Koltai Zoltán : A magyarországi városok versenyképességének lakossági megítélése
                   Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 23-41. p.

32     Koltai Zoltán                                       TÉT XIX. évf. 2005      s 3-4
  Hasonlóan erő teljes regionális hatásokról számolhatunk be a másik öt régió eseté-
ben is. A Nyugat-Dunántúlon ha meg nem is el őzte, de közvetlenül Budapestet követi
Győr, az országos listához képest pedig el őkelőbb Zalaegerszeg, Szombathely, vala-
mint Kő szeg, Sárvár és Hévíz pozíciója. Ezzel szemben talán meglep ő a szomszédos
régió két megyeszékhelyének (Székesfehérvár, Veszprém) hátrébb sorolása.
  A Közép-Dunántúlon (ahogy a Dél-Dunántúlon Pécs) Székesfehérvár került az
első helyre, Budapest csak a második. A régióbeli válaszadók az országos mintához
képest többször említették Veszprémet és Szombathelyet, de értékelhet ő mennyisé-
gű a Balatonfüredre és K ő szegre adott válaszok száma is. Ellenben a nem dunántúli
nagyvárosok szinte megemlítésre sem kerültek.
  Az észak-magyarországi régióban meglep ő en nagy Budapest fölénye a sorrend-
ben második Eger, harmadik Debrecen és negyedik Miskolccal szemben. A dunán-
túli városok ugyan az országos listán elfoglalt pozíciójukhoz képest hátrébb szorul-
tak, de még így is relatíve nagy számban kerültek megjelölésre. Felkerült a legvon-
zóbb lakóhelyek listájára Gyöngyös, és valamivel kedvez őbb a régión belül Nyír-
egyháza megítélése is.
  Az Észak-Alföldön a régióbeli megyeszékhelyek közül Debrecen a második, vi-
szont Nyíregyháza és Szolnok csupán a nyolcadik-kilencedik helyre került.
  Végül a Dél-Alföldön a második Szeged és a negyedik Kecskemét, Budapest fö-
lénye itt is domináns. Az országos listához képest hátrébb került Sopron és Eger,
míg ha alacsony értékkel is, de megjelent Gyula és Békéscsaba.
  Érdekes elemzési szempontnak ígérkezett annak megvizsgálása is, hogy egy város
országos és saját régióbeli megítélése mennyiben esik egybe, hogyan látják a vá-
laszadók az adott települést tágabb és sz űkebb földrajzi környezetükben. (Az értel-
mezési problémák elkerülése érdekében a továbbiakban nem emeljük ki külön,
hogy a saját régióján belül szinte mindegyik bemutatásra kerül ő település, szinte
minden szempont alapján kedvez ő bb megítélés alá került, mint országosan (a kivé-
telek egyike Sopron). Természetesen léteznek relatív különbségek, melyeket igyek-
szünk kihangsúlyozni. Másrészt, amikor mégis a régión belüli alacsonyabb értékek
kerülnek említésre, akkor már kizárólag a várost az országos mintában versenyké-
pesnek tartók szempontjai, és saját régióján belül a várost versenyképesnek nevez ők
szempontjai közötti differenciára gondolunk, vagyis a mögöttes okok, az egyes
tényez ő k magyarázó ereje közötti különbségre igyekszünk felhívni a figyelmet.
  Budapest megítélése a válaszadók négy részre bontása alapján (1. az országos rep-
rezentatív mintában szerepl ő 1000 fő , 2. a közép-magyarországi, reprezentatív 279 f ő,
3. az országos mintából Budapestet versenyképesnek tartó 577 f ő, 4. a Budapestet
saját régiójában versenyképesnek tartó 165 f ő) csak kisebb eltéréseket mutat.
  Vagyis Budapest els ő sorban, mint egészségügyi, oktatási és közlekedési központ,
valamint kedvez ő foglakoztatási körülményekkel, szabadid ős szolgáltatásokkal és
települési infrastruktúrával rendelkez ő település számít vonzó lakóhelynek. Az
országos és regionális listákat összevetve, lényeges (10 százalékpontot elér ő) eltérés
egy dimenzióban mutatkozott. A fő város lakókörnyezetének állapotát ugyanis saját
                  Koltai Zoltán : A magyarországi városok versenyképességének lakossági megítélése
                                     Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 23-41. p.

TÉT XIX. évf. 2005               s 3-4                    A magyarországi városok ...           33

régiójában jóval kedvez őbbnek látják. (Kisebb különbségként a versenyképességi
okok között, a régión belül kevésbé karakteresen szerepel a település történelme,
hagyományai szempont.)
  Összességében Budapest sz űkebb régióján belül els ősorban, mint egészségügyi
szolgáltatások helyszíne, kedvez ő közlekedési kapcsolatokkal és infrastrukturális
adottságokkal rendelkez ő település, másrészt oktatási központ, megfelel ő szabad-
idős lehetőségeket és foglakoztatási körülményeket nyújtani képes város számít
vonzó lakóhelynek.
                                                  2. ÁBRA
                                     Budapest vonzerejének megítélése
                                     (The Attractivements of Budapest)

                   90
                   80
                                                                                  országos
                   70
                   60                                                             regionális
   gyakoriság %




                   50
                   40                                                       --á— versenyképes
                                                                                 országos
                   30
                                                                                  versenyképes
                   20
                                                                                  regionális
                   10
                    0
                         1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
                                           vonzerők

Forrás: A kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés.
  Szemben Budapesttel a vidéki nagyvárosokat már másként látják országos szinten
és saját régiójukban. E mögött egyrészr ől a szűkebb környezethez képest relatíve
kedvezőbb megítélés magyarázó ereje, másrészt éppen az adott város országos
léptékben pontatlan ismerete egyaránt meghúzódhat.
  Pécs országosan kedvez ő megítélése oktatási viszonyainak, természeti adottságai-
nak, széleskörű egészségügyi szolgáltatásainak, valamint történelmének és szabad-
idős lehetőségeinek köszönhet ő. Az említett tényez ők közül is kiemelkedik a város
oktatási központként való említése, mivel a Pécset vonzó lakóhelynek gondoló
válaszadók több mint háromnegyede (77,1%) jelölte meg ezt a szempontot az or-
szágos lekérdezés során. A következ ő ábrán jól látható, hogy a Dél-dunántúli régió
válaszadói minden dimenzióban kedvez őbb értékeket adtak a városnak (némely
esetben a 30 százalékpontot (!) is meghaladja a régión belüli kedvez ő válaszok
arányának növekedése). A régión belüli válaszadók az országos adatokhoz képest
jelentősen magasabbra értékelték az egészségügyi szolgáltatásokat, az oktatási
 Koltai Zoltán : A magyarországi városok versenyképességének lakossági megítélése
                    Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 23-41. p.
34                  Koltai Zoltán                               TÉT XIX. évf. 2005   s   3-4

viszonyokat, a települési infrastruktúrát, a város természeti adottságait, történelmét,
szabadidős lehetőségeit, valamint a foglalkoztatási és közlekedési adottságait.
                                              3. ÁBRA
                                    Pécs vonzerejének megítélése
                                    (The Attractivements of Pécs)

                    90
                    80
                    70                                                -   országos
     evakoriság %




                    60 -
                                                                          regionális
                    50
                    40                                                -    versenykép$
                                                                           országos
                    30
                                                                          - versenyképe
                    20                                                     regionális
                     10
                      0
                           1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
                                        vonzerők

Forrás: A kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés.
  A saját régióján belül a város, mint oktatási központ és egészségügyi szolgáltatá-
sok helyszíne jelenik meg els ősorban, emellett természeti adottságai, szabadid ős
lehetőségei, közlekedési kapcsolatai és történelme, hagyományai miatt számít von-
zó lakóhelynek. Különösen felt űnő, hogy az országosan kedvez őtlennek megítélt
(és valljuk be annak is számító) közlekedési kapcsolatok mutató, a város régión
belüli megítélésében már vonzerőnek számít, ami a települési versenyképesség
relatív jellegét jól érzékelteti.
  A sorrendben harmadik Sopron saját régióján belüli megítélése érdekes adatokkal
szolgál. Szemben Péccsel, a várost országosan versenyképesnek tartók megítélése
szinte minden mutatónál kedvez őbb értéket kapott, mint a saját régióján belül
(4. ábra). Míg az országosan reprezentatív válaszadók szerint a kedvez ő természeti
adottságok, a település történelme, a lakókörnyezet állapota, a színvonalas települé-
si infrastruktúra és megfelel ő foglalkoztatási körülmények jellemzik a várost, addig
a Nyugat-dunántúli régióban az említett szempontok közül egyedül a település
történelme és hagyományai kaptak néhány százalékponttal magasabb értéket. Jelen-
tősen (közel 20 százalékponttal) csökkent viszont azok aránya, akik a várost foglal-
koztatási adottságai okán tekintik vonzó lakóhelynek, és 10-15 százalékponttal
alacsonyabb értéket kapott a régión belül a települési infrastruktúra, a városi sze-
repkörök szélessége, a szabadid ős lehetőségek és a lakásállományt leíró mutató is.
                    Koltai Zoltán : A magyarországi városok versenyképességének lakossági megítélése
                                       Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 23-41. p.

TÉT XIX. évf. 2005                s 3-4                    A magyarországi városok ...            35

A várost saját régiójában els ősorban történelme és természeti adottságai, kisebb
mértékben lakókörnyezetének állapota miatt tartják vonzó lakóhelynek.
                                                   4. ÁBRA
                                       Sopron vonzerejének megítélése
                                       (The Attractivements of Sopron)

                    80
                    70
                                                                                    országos
                    60
     avakorisáa %




                    50                                                              regionális

                    40
                                                                              —é-- versenyképe
                    30                                                             országos
                    20                                                          x   versenyképe
                                                                                    regionális
                    10
                     0
                          1 2 3 4 5 6               7 8 9 10 11 12
                                             vonzerők


Forrás: A kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés.

  Teljesen eltérő a másik nyugat-dunántúli város, a rangsorban negyedik Gy őr, mint
lakóhely megítélése (5. ábra). A város régión belüli megítélése, ha arányaiban nem
is Pécshez hasonló mértékben, de kivétel nélkül kedvez őbb, mint országosan. Tu-
lajdonképpen csak három olyan mutató van, ahol a növekedés kisebb mérték ű és
nem éri el a 10 százalékpontot (lakókörnyezet állapota, természeti adottságok, sza-
badidős lehetőségek). A városról, mint vonzó lakóhelyr ől országosan a következ ő
mutatók jutottak a válaszadók eszébe (gyakorisági sorrendben): kedvez ő foglalkoz-
tatási körülmények, megfelel ő települési infrastruktúra és közlekedési kapcsolatok,
valamint az oktatási és egészségügyi szolgáltatások, szabadid ős lehetőségek meglé-
te. Az oktatási viszonyokat, a városi szerepkörök szélességét és a lakásállomány
jellemzőit a nyugat-dunántúli válaszadók ennél is jóval kedvez őbbnek ítélik meg
Győrben, míg a lakókörnyezet állapotát és a szabadid ős lehetőségeket valamivel
kisebb arányban sorolják a versenyképességet magyarázó okok közé, mint az
országos válaszadók.
  Győrről a saját régiójában els ősorban, mint oktatási és foglalkoztatási központ,
másrészt kedvez ő közlekedési kapcsolatai, egészségügyi szolgáltatásai kapcsán
gondolják, hogy vonzó lakóhely.
Koltai Zoltán : A magyarországi városok versenyképességének lakossági megítélése
                   Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 23-41. p.

36      Koltai Zoltán                                        TÉT XIX. évf. 2005     s 3-4
                                        5. ÁBRA
                              Gy őr vonzerejének megítélése
                              (The Attractivements of Gy őr)

            80
            70
                                                                       országos
            60
            50                                                         regionális
     '.    20                                                        - versenyképes
            10                                                         regionális


                 12     3   4 5 6 7 8 9 10 11 12
                                   vonzerő k

  Forrás: A kérdő íves felmérés alapján saját szerkesztés.

  Terjedelmi korlátok miatt nem részletezzük hasonló módon a többi magyarországi
várost, de összességében kijelenthet ő , hogy a versenyképességi sorrendben követ-
kező települések (Szeged, Debrecen, Székesfehérvár, Eger, Kecskemét, Veszprém,
Miskolc, Szombathely) a legtöbb dimenzióban kedvez ő bb megítélés alá estek saját
régiójukban, mint országosan.
  A kérdő ívnek arra a kérdésére, hogy a válaszadó hajlandó lenne-e akár lakóhelyet
is változtatni, a válaszok 42,7%-a lett igen. (Természetesen az elméleti költözési
szándék és a tényleges mobilitási hajlandóság jelent ő sen eltér egymástól. Különö-
sen igaz ez a magyar lakosságra vonatkozó empíria ismeretében. Ett ől függetlenül,
a potenciális költözés helyszínéül megjelen ő települések köre, a lakhelyváltoztatás
mögöttes okai szintén használható információt jelentenek a magyar városok vonze-
rejének megítéléséhez.)
  A lehetséges költözési okok közül 191 f ő (az igenek 45%-a) említett a település
környezetével, földrajzi fekvésével kapcsolatos okokat, 172 f ő (a költözési szándé-
kot megjelöl ő k 40%-a) gazdasági, foglalkozási körülményekkel indokolta esetleges
lakóhely-változtatását, míg 132 válaszoló (31%-a a potenciális költöz őknek) ma-
gyarázta egy másik település kedvez ő bb ellátottságával, szolgáltatásaival azt, hogy
hajlandó lenne akár lakóhelyet is módosítani. A családi okokból költözni szándéko-
zók aránya kapta a legkisebb értéket, mindössze 54 válaszadó (a költözés lehet ősé-
gét megfogalmazók valamivel több mint 12%-a) hivatkozott a migráció okaként
rokoni kapcsolataira.
        Koltai Zoltán : A magyarországi városok versenyképességének lakossági megítélése
                           Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 23-41. p.

TÉT XIX. évf. 2005     s 3-4                     A magyarországi városok ...        37

                                         6. ÁBRA
                                   A lakóhelyváltás okai
                               (Reasons for Changing Place)
                          45

          45
          40
          35    -




          30
          25
          20
           15   -




           10
            5

                      1                2                  3          4


Forrás: A kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés.
  Egyáltalán nem meglep ő, hogy a költözési szándékukat megfogalmazók legna-
gyobb arányban a 15-29 év közötti korosztályból kerültek ki. A legfiatalabb kor-
csoport több mint fele (55%-a) mutatkozott elméletileg mobilnak. Ugyanakkor a
30-59 év közöttiek körében már csak 43% gondolta úgy, hogy esetleg lakóhelyet is
változtatna, míg a legidő sebb korosztály, a 60 év felettiek esetében a potenciális
lakhelyváltoztatók aránya már csak 29%.
  A költözési szándékot megfogalmazó válaszadók iskolai végzettség szerinti meg-
oszlása nem mutatott szignifikáns eltéréseket, az alap-, közép- és fels őfokú végzett-
ségűek körében egyaránt 40-45% közötti volt az igennel válaszolók aránya.
  Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a jelenlegi lakóhely mérete és a költözési szándék
között van-e bármiféle meghatározottság. Az 50 000 f őnél kisebb lélekszámú települé-
sek három csoportja (2000 fő alatti, 2000-5000 fő közötti, valamint 5 000 és 50 000 fő
közötti lélekszámú lakóhelyek) nem mutat lényeges különbséget, a válaszadók
fi 16%-a mondott igent az elköltözés lehet őségére. Ezzel szemben az 50 000 f őnél
nagyobb városokban már csak 38% ugyanez az érték. Mindez teljes összhangban van
a nagyvárosok relatíve versenyképesebb lakóhelyi adottságaival napjainkban.
  Ennél jóval informatívabb a költözési hajlandóság régiók szerinti megoszlása.
Míg a Nyugat-Dunántúlon él ők nem egészen harmada (32%) gondolta úgy, hogy
lakóhelyet változtatna, addig Közép-Magyarországon 37%, Közép-Dunántúlon
38%, az Észak-Alföldön már 42%, Észak-Magyarországon 45%, a Dél-Alföldön
51%, végül a Dél-Dunántúlon 60% (!) azok aránya, akik mobilnak mutatkoznak.
Koltai Zoltán : A magyarországi városok versenyképességének lakossági megítélése
                   Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 23-41. p.

38     Koltai Zoltán                                                TÉT XIX. évf. 2005   s 3-4

                                             7. ÁBRA
                  Költözési hajlandóság a magyarországi régiókban
                (Willingness of Changing Place in Hungary's Regions)

        60

        55

        50

        45

     % 40

        35

        30

        25

        20
                        Magyarország                      Magyarország



Forrás: A kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés.

  Ha a kapott értékeket korrigáljuk azzal, hogy a lakóhelyet változtatók között van-
nak, akik csak a régión belül költöznének, még inkább kiemelkedik a Nyugat-
Dunántúl. Az összes költözni szándékozón belül egyedül itt vannak többségben
azok, akik mindezt csak a régió határain belül képzelik el. Valamelyest javul a Dél-
Dunántúl helyzete is, ugyanis a régiók közül arányaiban itt gondolják a második
legkevesebben (a lakóhelyet változtatni szándékozók 57%-a), hogy költözésük
egyben régióváltást is jelentene. Ellenben az Észak-Alföldön az önmagukat mobil-
nak vallók 82%-a már jelenlegi régióján kívül képzelné el új lakóhelyét.
                                         5. TÁBLÁZAT
                                 Potenciális költözési helyszínek
                                   (Potencial Places to Move)
                                 Település           Említés             Súlyozott
                 1.   Budapest                          104                305
                2.    Pécs                              51                 137
                3.    Sopron                            50                 131
                4.    Győr                              34                  92
                5.    Szeged                            29                  73
                6.    Eger                              21                  55
                7.    Kecskemét                         15                 42
                8.    Székesfehérvár                    15                  38
                9.    Zalaegerszeg                      11                  32
               10.    Veszprém                          10                  26
             Forrás: A kérdőíves felmérés alapján saját számítás.
     Koltai Zoltán : A magyarországi városok versenyképességének lakossági megítélése
                        Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 23-41. p.

TÉT XIX. évf. 2005   s 3-4                    A magyarországi városok ...          39

  A potenciális költözési helyszínek listáját Budapest vezeti, megel őzve Pécset,
Sopront és Gy őrt, valamint a sorrendben következ ő Szegedet, Egert, Kecskemétet
és Székesfehérvárt.
  Érdekes különbségeket találunk a költözési szándék mögöttes magyarázataiban is
az egyes városokat összehasonlítva. Budapest vonzerejét gazdasági adottságai,
valamint szolgáltatásokkal való gazdag ellátottsága indokolja. A f ővárost potenciá-
lisan új lakóhelyül megnevez ő k 56, illetve 33%-a említette ezt a két szempontot.
  Pécs esetében a településkörnyezet és a szolgáltatások választéka számít f ő vonz-
erő nek (37, ill. 33%), a gazdaság kevésbé (24%), míg Sopronnál a vonzó település-
környezetet és a gazdaságot említették a leggyakrabban (47, ill. 38%-ban) a költö-
zési szándék okaként.
   Győ rnél kiemelkednek a gazdasági okok (48%), a településkörnyezet és a szolgál-
tatások kevésbé meghatározóak (26-26%), Szegednél viszont szinte mindhárom
magyarázat (gazdaság, településkörnyezet, ellátottság) azonos gyakorisággal fordul
el ő a válaszok között (sorrendben: 36, 31, 26%).
   Egernél egyértelműen a településkörnyezetet említik a lehetséges költözés oka-
ként (71%). Kecskemét esetében szintén mindhárom szempont gyakran el őfordult
Székesfehérvárnál és Zalaegerszegnél a gazdaság és a szolgáltatások szerepelnek a
legtöbbször, míg Veszprémnél a településkörnyezetre és a szolgáltatásokra helyez-
tek hangsúlyt a költözni szándékozók.
   A kérdő ív ötödik kérdésével arra kerestünk választ, hogy mely települések töltenek
 be központ-funkciót szűkebb vagy tágabb környezetük életében, végül arra is kíváncsiak
 voltunk, hogy a válaszadók a nagyvárosokat, kisvárosokat vagy a községeket preferál-
ják-e lakóhelyként, és választásaik magyarázataként mit említenek a leggyakrabban.

                          A kutatás végkövetkeztetései

  „A versenyképesség mérésének legfontosabb célja az, hogy a régió gazdaságának
helyzetét reálisan meg tudjuk ítélni és ezek alapján a fejl ődés elősegítéséhez szük-
séges gazdaságfejlesztési teend őket át tudjuk tekinteni." (Lengyel 2003, 382).
  Mindig fontos megtalálni, hogy egy város miben különbözik a hasonló méret ű és
funkciójú többi várostól. A városversenyben nagyon sok hasonló adottságú város
vesz részt, emiatt valamilyen vonatkozásban ki kell t űnni közülük. Amennyiben
elfogadjuk, hogy a területi verseny célja a térségben él ők jólétének fokozása a ma-
gas foglalkoztatottságon, a megtermelt jövedelem tartós emelkedésén keresztül, azt
is kijelenthetjük, hogy a versenyben való sikeres helytállás eszköze pedig egy spe-
ciális, ugyanakkor rugalmasan módosítható, az önkormányzatok és dinamikus vál-
lalati hálózatok által koordinált gazdaságfejlesztési program, melyet az érintett
háztartások, vállalkozások ismernek, és egyben támogatnak is.
  Azok az európai régiók tudtak sikeressé válni, amelyek képesek voltak saját en-
dogén adottságaikra épül ő fejlesztési stratégiát meghatározni és alkalmazni. Ezzel
szemben az önálló programalkotásra képtelen területek, ahol a vezet ő ágazatok
versenyképességének romlását nem követte egy diverzifikált fejlesztés, hanem
     Koltai Zoltán : A magyarországi városok versenyképességének lakossági megítélése
                        Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 23-41. p.
40        Koltai Zoltán                                       TÉT XIX. évf. 2005    s 3-4

ehelyett a vállalatok és politikai szervek a meglév ő gazdasági szerkezet fenntartását
támogatták, legfeljebb átmenetileg stabilizálhatták helyzetüket, azt is csak többnyire
központi támogatások felhasználásából. Az ilyen térségek növekedési potenciája és
versenyképessége csekély, a nemzetközi területi munkamegosztásba való bekapcso-
lódásuk meglehetősen esetleges (Horváth 1998).
   Mivel egy sikeres régió gazdaságfejlesztési stratégiája mindig szorosan épít a ré-
gióban működő vállalatok kompetitív előnyeire, érdemes el őször azt feltárni, hogy
mely iparágak azok, melyek részt vesznek a globális versenyben, majd összegy űjte-
ni azokat a tényezőket, melyekből versenyel őnyeik eredeztethet ők. Mindezek alap-
ján már megfogalmazható egy úri. alulról szervez ődő, decentralizált, endogén forrá-
sokon és tudásbázison alapuló gazdaságfejlesztési stratégia, amely néhány iparág,
klaszter specializált versenyel őnyének javításán, és az ezekb ől kiinduló regionális
multiplikátorhatás többi iparágra gyakorolt kedvez ő hatásán alapul.
   „A versenyképesség mindig a tényez ők kombinációjától függ, de nincs garancia a
 sikerre, mindegyik városban helyben kell kitalálni és megvalósítani a fejlesztési
stratégiákat a többi hasonló helyzetű várossal versengve" (Lengyel 2003, 273).
   A kutatás célja pontosan egy ilyen jól átgondolt, a valós helyi igényekre alapozott
 stratégia kidolgozásához nyújtandó információ volt, amely jól érzékelteti, hogy a
 különböző országrészek nemcsak különböz ő adottságokkal, relatíve nagyon eltér ő
 pozícióval, de sokszor meglehet ősen differenciált igényekkel és tapasztalatokkal is
 rendelkező lakónépességgel jellemezhetők.
   Hipotéziseinkkel kapcsolatban az alábbi következtetések vonhatók le:
      -    Igaznak bizonyult az a feltevés, hogy mind a lakossági, mind a vállalati
           válaszok alapján a nagyvárosok számítanak a leginkább versenyképesnek
           napjainkban, Magyarországon. A hierarchia alacsonyabb szintjein elhe-
           lyezkedő városokat kedvez ő regionális elhelyezkedésük szintén a verseny-
           képes települések kategóriájába emelhetik.
      -    Csak részben igazolódott az az állításunk, mely szerint a két kutatás
           (lakossági, illetve vállalati szféra) eredményei a hasonlóságok mellett je-
           lentős differenciákat is jeleznek. Budapest nemcsak gazdasági értelemben,
           hanem mint lakóhely is külön csoportot alkot, mindkét aspektusból domi-
           náns módon elkülönül a magyarországi városhálózat többi tagjától.
      -    A lakosság által legfontosabbnak ítélt versenyképességi tényez őket figye-
           lembe véve, valóban kiemelten fontos a települések intézményrendszere,
           közlekedési infrastruktúrája, a foglalkoztatási körülmények, ellenben a tár-
           sadalmi tradícióik — szemben hipotézisünkkel — már jóval kevésbé megha-
           tározóak a vonzer ők sorában.
      -    A kutatás alátámasztotta azt az el őfeltevést is, hogy a reprezentativitást
           biztosító szempontok mentén (korcsoportok, iskolai végzettség, lakóhely
           mérete, illetve vállalati méret, a m űködés földrajzi helye) szignifikáns
           kapcsolatok értelmezhet ők a versenyképességi tényez ők vonatkozásában.
        Koltai Zoltán : A magyarországi városok versenyképességének lakossági megítélése
                           Tér és Társadalom 19. évf. 2005/3-4. 23-41. p.

TÉT XIX. évf. 2005       s 3-4                        A magyarországi városok ...                41

  Jelen kutatás szerves folytatása lehet a lakossági és vállalati vélemények alapján
leginkább versenyképesnek mutatkozó városok részletesebb vizsgálata, ami egy
újabb dimenzióval egészítheti ki a már elkészült országos és regionális elemzéseket.
  Természetesen a városok versenyképességének vizsgálata nem korlátozódhat csak
az országon belüli településekre, hiszen a verseny egyre inkább nemzetközivé válik.
Emiatt a kutatást érdemesnek tartjuk az országhatárokon kívüli településekre is
kiterjeszteni, azt nemzetközi dimenzióval is kiegészíteni.

                                             Jegyzet

 PTE FEEK, Emberi Er őforrás Fejlesztési Intézet; e-mail: kozo@human.pte.hu


                                            Irodalom
Ashworth, G. J.—Voogd, H. (1997) A város értékesítése. KJK, Budapest.
Enyedi Gy. (1998) Sikeres régiók. — Keresztes A. (szerk.) Tények könyve: régiók. Greger—Delacroix,
  Budapest. 409-411. o.
Horváth Gy. (1998) Európai regionális politika. Dialóg Campus Kiadó, Pécs.
Lengyel I. (2003) Verseny és területi fejl ődés: Térségek versenyképessége Magyarországon. JATE Press,
  Szeged.
Grosz A.—Rechnitzer J. (szerk.) (2005) Régiók és nagyvárosok innovációs potenciálja Magyarországon.
  MTA RKK, Pécs—Győr.


       THE CITIZEN'S OPINION ON THE COMPETITIVENESS
                    OF HUNGARIAN CITIES

                                       ZOLTÁN KOLTAI

  In the year of 2004 a research was initiated at the Institute of Adok Education and Human
Resources Development to analyze the preferences of the Hungarian population when
choosing a place to live — which towns and settlements do people find most competitive,
which central settlements are cosidered to be most attractive. I would like to express my
thanks to all full-time and correspondence students who took active part in our project and
contributed to its successful completion.


Refbackek

  • Jelenleg nincsenek refbackek.


Creative Commons License
A kiadvány a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Ne változtasd! 3.0 licenc alatt jelenik meg.